Edzőtársak, személyi titkárok, és még az egészségünkre is figyelnek – itt a Telex nagy okosóratesztje

2021. szeptember 22. – 17:20

Edzőtársak, személyi titkárok, és még az egészségünkre is figyelnek – itt a Telex nagy okosóratesztje
Balról jobbra: Samsung, Apple, Xiaomi, Honor, Huawei – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Amióta igazán elterjedtek az okosórák, azóta többfelé osztották a társadalmat. Ezeknél is megjelenik az Android–Apple párharc, de ez csak a jéghegy csúcsa; az igazi viták arról szólnak, hogy van-e egyáltalán létjogosultságuk a kisképernyős csuklószámítógépeknek.

Az egyik oldalon állnak az ortodox órahordók, 200 évnyi hagyománnyal a hátuk mögött. Számukra az óra nemcsak egy eszköz, ami megmutatja, mennyi az idő, hanem egy stíluskellék is, egy kiegészítő. Egy másik nagy előnye a klasszikus karóráknak, hogy ha az embernek van több is, akkor simán cserélgetheti őket, rövid távon leginkább kinézetben térnek csak el.

A másik oldalon állnak azok, akik hajlandók feláldozni ezt a rugalmasságot a kényelem és az innováció oltárán. Ha valaki vesz egy okosórát, akkor olyan, mint ha egy telefont vett volna. Nem vesz többet, hogy naponta cserélgesse őket, kénytelen mindig ugyanazt hordani – na de az az egy akár egy egész telefont is felválthat.

Mint minden konfliktusban, természetesen itt is van egy harmadik csoport, akik vagy nem hordanak órát, vagy összevissza hordanak okos és klasszikus darabokat, és különben is, őket teljesen hidegen hagyja ez az egész.

Én egy évvel ezelőttig az első és a harmadik tábor között lebegtem. Általános iskolás korom óta mindig volt valamilyen órám, és nem igazán vonzott, hogy mindenféle szenzorokkal kelljen bénáznom. Pulzust tudtam mérni a rendkívül tudományos ujjat a nyakra-megoldással, GPS pedig volt a telefonomban. Azt is tudtam, hogy ha vennék egy okosórát, szegény analóg óráim a kispadra kerülnének, ami sajnos így is lett.

Elkezdtem hordani egy Garmin okosórát, amivel kinyílt előttem egy új világ. Ez inkább egy sportóra, ezért a sportos funkciók zseniálisak, és tök jó, hogy minden edzést ki tudok elemezni, de maguk a kifejezetten okos lehetőségek nem hoztak lázba. Látom az értesítéseket anélkül, hogy ránéznék a telefonomra? Szuper! Fel tudom venni a telefont? Mivel nincs benne eSIM, ez csak akkor igazán hasznos, ha van nálam fülhallgató, különben így is, úgy is elő kell vennem a telefont.

Hogy megnézzem, mi haszna is van az okosóráknak, kipróbáltam néhány csúcs- és középkategóriás eszközt. Ez nem egy technológiai mélyelemzés, és több személyes vélemény is szerepel a cikkben. Az órákat a lehetőségekhez képest ugyanúgy, hétköznapi élethelyzetekben teszteltem. Mindegyik óra hivatalosan 50 méterig vízálló, és ezzel nem is volt probléma.

Samsung Galaxy Watch 4 Classic

Kijelző: 1,4 hüvelykes Super AMOLED kijelző, 45,5×45,5×11,0 mm
Operációs rendszer: One UI 3, a Samsungra szabott Google Wear OS 3
Kompatibilitás: Android
Processzor: Exynos w920, 1,18 Ghz
Memória: 1,5 GB
Tárhely: 16 GB
Mit mér? Pulzus, vérnyomás, véroxigén, stressz, EKG, alvás, testösszetétel, lépésszám, elégetett kalória
Akkumulátor: 361 mAh, ∼1 napot bírt két töltés között, nagyjából 2,5 óra kell a teljes töltéshez
Ár (eSIM-mel/anélkül): 169 990 Ft/150 000 Ft

Samsung Galaxy Watch 4 Classic – Fotó: Bődey János / Telex
Samsung Galaxy Watch 4 Classic – Fotó: Bődey János / Telex

A Samsung új óráját a hajtogatós Samsung Folddal egyszerre teszteltem, ami nagy szerencse volt, ugyanis az óra nem iPhone-kompatibilis. A dizájn nem kifejezetten extravagáns, az óratok (a váz) fekete rozsdamentes acélból van, a kijelzőt pedig Gorilla Glass védi. Használat közben már sokkal izgalmasabb egyrészt a gyors, színes, éles érintőképernyő, másrészt a forgatható keret miatt, ami kicsinyítésre, nagyításra és képernyőváltásra való. Az óra kényelmes méretű, 52 grammos, nem húzza a csuklót.

(Bár azt a verziót nem teszteltük, a sima Galay Watch 4 hivatalosan belül pont ugyanazt tudja, mint a Classic, csak kívülről különbözik kicsit. A legolcsóbb kiadás így 100 ezer forintnál kezdődik.)

Ahogy írtam, kellemes használni, hála az új processzornak, ami elvileg 20 százalékot javított az óra sebességén és 10-et a grafikus teljesítményén az előző verzióhoz képest. Több előre telepített számlap közül is választhatunk, kezdve az egyszerű mutatóktól egészen az információval teli kijelzőig. A fő képernyőtől balra találhatóak az értesítések, felül a beállítások, jobbra a személyre szabható widgetek (például időjárás, pulzus, EKG, ilyenek), lent pedig a telepített alkalmazások ikonjai. Ez volt a leggyorsabb Androidhoz készült óra, amit kipróbáltam, és alapvetően teljesen intuitív volt a használata.

Tulajdonképpen a telefon tökéletes kiterjesztése volt, bár néhány dologról le kell mondanunk, ha azt szeretnénk, hogy elég legyen egy óra, ha elmegyünk otthonról. Ha a full extrás, drágább eSIM-es verziót választjuk, akkor ez tényleg lehetséges: telefon nélkül is indíthatunk és fogadhatunk hívásokat, válaszolhatunk üzenetekre és emailekre, fizethetünk vele, hallgathatunk zenét. Egy okosórában azonban ez ma már kevés lenne, az is fontos, hogy miket mér, amíg viseljük.

A Watch 4 elég erős ezen a téren. A pulzus- és véroxigénszint mérései egészen hasonlítottak a Garmintól kapott adatokhoz, és a lépésszám is reális volt. Futás közben kicsit lassabbnak mért, mint a többi okosóra vagy a telefonom (többször is két különböző órával a kezemen futottam, egészen kényelmetlen volt), de nem jelentősen.

Ami még érdekes, hogy több olyan funkciót is belezsúfoltak, amikhez egyébként külön gépekre lenne szükség. A vérnyomásmérő kalibrálás után egészen hasonló értékeket mért, mint a rendes, karon felfújós mérő, de ritkán adta ki ugyanazt. Az új testösszetételes mérés kifejezetten érdekes volt, hasonlóan működik, mint az okosmérlegek: bioelektromos impedanciaanalízist használ, azaz gyenge elektromos áramot lő át a testünkön, és ez alapján megmondja, milyen arányban van bennünk zsír, víz, fehérje és ásványi anyag. Ez egy valamivel pontosabb képet ad az emberről, mint egy hagyományos BMI-mérés. Ehhez az óra két gombján kell tartanunk az ujjunkat, így zárjuk az áramkört. A pontos méréshez kell az aktuális testsúly is, tehát egy mérlegre mindenképp szükség van a méréshez. Az EKG-t csak az órán próbáltam ki, nem akartam egy cikk miatt terhelni az egészségügyi ellátórendszert. Annyi derült ki, hogy nincs szívritmuszavarom, ami szerintem tök jó hír.

Fontos, hogy ezek a mérések természetesen nem helyettesítik az orvosi rendelőt. Arra jó, hogy nagyjából felmérjük a pillanatnyi állapotunkat, de komolyabb esetben érdemes inkább szakemberhez fordulni. Ez igaz a többi órára is.

Egy másik hatékony funkciója az órának az edzéskövetés volt. Egyrészt ha valamilyen mozgást érzékel, rákérdez, hogy épp edzünk-e, mert akkor elkezdené mérni, másrészt az auto-pause funkció is jól működött, így ha megálltam biciklivel egy lámpánál, nem kellett kapkodnom, hogy megállítsam.

A legnagyobb problémám az volt, hogy a Watch 4 hazudik. Mikor el akarunk indítani egy edzést, nagyjából 12 milliárd különböző sport közül válogathatunk. Ez tök jól hangzik, amíg ki nem lépünk a futás-úszás-kerékpár szentháromságából. Mikor elindítottam az evezést, arra számítottam, hogy mutat majd csapásszámot, tempót, távolságot, ehhez képest csak pulzust mért, eltelt időt és kalóriát. Ez így nem kimondottan hasznos, csak annyit ér egy sport kiválasztása, hogy visszanézve tudjuk, mit is csináltunk aznap – az nem derül ki, milyen eredménnyel. Persze lehet erre mondani, hogy elég letölteni egy alkalmazást, ami például kifejezetten evezéshez van, de azért bosszantó, hogy bár szerepel a funkciók között, az óra magától mégsem tudja követni.

Az alváselemzésből egészen hasznos dolgokat lehet megtudni, és alvás közben az óra már percenként mér véroxigénszintet, szemben a Watch 3:30 percével. Sajnos újra meg kellett tudnom, hogy elég rossz az alvásminőségem (emiatt a Garmin órám is beszólt már), de már biztos, hogy nem horkolok. Ehhez elég egy közeli telefont magunk felé fordítani, ami felveszi, ha hangosak vagyunk alvás közben.

Mivel az operációs rendszert a Google-lel közösen fejlesztették, nemcsak a Samsung alkalmazásai közül válogathatunk, hanem a Playből is. Fontos még, hogy elérhető az órán a Google Maps és Pay, amiktől az óra még inkább önállósodhat.

Volt még egy funkció, ami nagyon tetszett. Az okosórák általában érzékelik, ha az ember régóta nem mozgott, de nem mindegyik ugyanúgy reagál. A Samsung az Apple-höz hasonlóan bevezette a sátáni hármas kört, amikkel méri a napi aktivitást (a Watch 4 esetében nem kör, hanem egy stilizált szív, de pont ugyanolyan nyomasztó, ha nem telik be a nap végére). Amikor a Samsung órája észrevette, hogy órák óta ülök, rám szólt, hogy mozogni kéne. A legtöbb okosóra ennyivel meg is elégszik, de a Watch 4 felajánlott néhány egyszerű nyújtást, és animációkkal be is mutatta, hogy hogyan lehetnék aktívabb. Erre hajlamosabb voltam felállni kicsit nyújtani, mint a Garmin „Time to move!” rezgésére.

A Samsung Galaxy Watch 4 Classic strapabírónak tűnik, minőségi anyagokból rakták össze, de ránézésre nem egy izgalmas kiegészítő, amin talán a különböző számlapokkal lehet minimálisan javítani. Nem láttam nagy eltérést a méréseiben a többi, hasonló kategóriájú órához képest, kivéve az égetett kalóriánál, ott sokkal bőkezűbb, mint a többi eszköz. A testösszetétel mérése miatt kiemelkedik az androidos órák közül, de még nem olyan pontos vagy gyors, mint egy Apple Watch.

Huawei Watch 3 Pro Elite

Kijelző: 1,43 hüvelykes AMOLED kijelző, 48×49,5×14 mm
Operációs rendszer: Harmony OS
Kompatibilitás: Andorid és iOS
Processzor: HiSilicon Hi6262, két chipsetes architektúra
Memória: 2 GB
Tárhely: 16 GB
Mit mér? Pulzus, véroxigén, stressz, alvás, lépésszám, elégetett kalória
Akkumulátor: 790 mAh, használattól függően 2,5-5 napig bírta, de ultra energiatakarékosan 21 nap a hivatalos maximum, közel 3 órán át töltött.
Ár (eSIM-mel/anélkül): 199 000 Ft/159 000 Ft

A titánszíjas Huawei Watch 3 Pro Elite – Fotó: Bődey János / Telex
A titánszíjas Huawei Watch 3 Pro Elite – Fotó: Bődey János / Telex

„Basszus, ez óriási”

– ez volt az első gondolatom, amikor kinyitottam az óra dobozát, de ez hamar megváltozott, amikor rájöttem, hogy milyen marha nehéz. Amióta ritkán (azaz szinte soha) hordok klasszikus órát, egészen elszoktam a súlyától. A pehelysúlyt a Watch 3 Pro kivételével minden tesztelt óra hozta, ezért különösen meglepő volt. Aztán megtudtam, hogy az óra váza és szíja is titánból van, a kijelzőt pedig zafírüveg fedi, és így azért érthetővé vált a dolog – bár kényelmesebb ettől még nem lett.

A Huawei az Elite verziót leginkább a tárgyalóterem és a golfpálya között Bentley-vel ingázó mágnásoknak szánja, és ez az árban és a kivitelezésben is érezhető. Nem kifejezetten szeretem a fém óraszíjakat, de szerencsére volt a dobozban egy fluoroelastomer (olyan, mintha szilikon lenne, de nem az) szíj, amit normál esetben csak sporthoz használnék, így gyorsan le is cseréltem.

Az Elite és a sima Pro verzió csak ezekben a külsőségekben térnek el egymástól, minden másban megegyeznek.

Nagyon hasonló élmény volt használni a Watch 3 Prót, mint a Samsung óráját, néhány fontos különbséggel. Egyrészt ugyan a kezelőfelület dizájnja más, és kicsit döcögősebb volt a képernyők közötti váltás, de sok a hasonló funkció: vérnyomáson, EKG-n és testösszetételen kívül gyakorlatilag ugyanazokat tudja mérni, mint a Samsung órája, és az eredményei se voltak kifejezetten eltérőek. A Google hiánya azonban itt is érezhető, az App Gallery kínálata jelentősen gyérebb, mint a Play Store-é vagy az App Store-é. Mindezek miatt azért meglepő, hogy ez a második legdrágább óra az öt közül.

A Galaxy Watch 4-gyel szemben a Watch 3 Pro egyik nagy előnye, hogy működik iPhone-nal is. Nagyjából annyi a különbség mondjuk egy Huawei telefonhoz képest, hogy nem lehet fizetős számlapokat letölteni, és nem működik az órába épített zenelejátszó, mert csak az Androidra letölthető Huawei Musichoz hajlandó csatlakozni. Ettől függetlenül ha a telefonon megy a Spotify, akkor a zene-widgetben váltogathatunk a számok között.

Ha már számlapok: ahogy a Samsung és az Apple óráinál, a saját fényképeinket is kirakhatjuk számlapnak, sőt a Watch 3 Prón akár egy öt másodperces kis gifet is vághatunk egy-egy videónkból, hogy az kerüljön a számlapra.

Az órába egy meglepően erős hangszóró is került, így jobb alternatíva híján egészen jól lehet rajta zenét hallgatni, és híváshoz kihangosítóként is használható. Ezt támogatja a kézmozdulatos vezérlés: ha valaki hív, és összeszorítjuk az öklünket, akkor felveszi a hívást, de ha balra forgatjuk a karunk, elnémítja. Legalábbis papíron, tesztelés közben összesen egyszer sikerült az ökölszorítós művelet, pedig többször is végigcsináltam a gyakorlást.

Edzés előtt a GPS egészen gyorsan magára talált, kivéve, amikor nem volt nálam telefon, de akkor sem volt vészes. Az órába több különböző szintű futóedzés is be van táplálva, így ha valaki kicsit strukturáltabban edzene, megteheti. Az evezéssel pont ugyanaz a helyzet, mint a Samsung órájában.

Az óra ugyanúgy figyeli és elemzi az alvásminőségünket, és sajnos ez is megerősítette, hogy lenne hová fejlődnöm ezen a téren. A legtöbb órában található szenzorok remekül működnek, hasonló értékeket kaptam, mint a többi profibb óránál. Amiben egyedi volt, az a bőrhőmérséklet mérése. Bár lázat nem tud mérni, de a járvány alatt ez egy egészen hasznos funkció. Persze, például ha futunk a busz után vagy pont ránk fúj a légkondi, akkor hirtelen megnőhet vagy lecsökkenhet a bőr hőmérséklete, de ha, mondjuk, egy szélsőségektől mentes szobában ülünk 6-8 órán át, különösebb erőfeszítés nélkül, és mégis egyre magasabb a bőrünk hőmérséklete, akkor érdemes elgondolkozni egy lázmérésen.

Tulajdonképpen egy egészen jó óráról van szó, de semmi igazán forradalmit nem nyújt az átlagos felhasználó számára: egyszerű megtanulni kezelni, és az elvárt funkciókat mind hozza, sőt, a bőrhőméréssel még kicsit talán túl is teljesít. Az akkumulátorral és annak különböző beállításaival jelentősen tovább bírja az intenzív használatot, mint az Apple Watch vagy a Samsung Galaxy Watch 4, de még így sem érzem indokoltnak az árat, még ha nem is feltétlenül én vagyok a célközönség.

Honor MagicWatch 2

Kijelző: 1,39 hüvelykes AMOLED kijelző, 45,9×45,9×10,7 mm
Operációs rendszer: LiteOS
Kompatibilitás: Android és iOS
Processzor: Kirin A1
Memória: A gyártó nem osztotta meg
Tárhely: 4 GB
Mit mér? Pulzus, lépésszám, alvásminőség, stressz, véroxigén, elégetett kalória
Akkumulátor: 455 mAh, közepesen intenzív használat mellett 10 nap után töltöttem először, nagyjából 2 órán át tölt
Ár: 45 000 Ft – itthon nem elérhető az eSIM-es verzió

Honor MagicWatch 2 – Fotó: Bődey János / Telex
Honor MagicWatch 2 – Fotó: Bődey János / Telex

A Honor MagicWatch 2 egy hatalmas visszalépés árban, pedig szerintem nem ötöd olyan jó, mint a Huawei órája. Sőt, kinézetre szerintem ez néz ki a legjobban: hagyományos jellegű, rozsdamentes acél váz, világosbarna bőrszíj. Fontos megjegyezni, hogy az óra 2019 decemberében került piacra.

Már kibontás előtt látni lehetett, hogy bár a Huawei 2020-ban eladta a Honor márkát, azért továbbra is erős a szimbiózis. A doboza kívülről csak szinte, belülről viszont teljesen megegyezik a Huawei Watch 3 Próéval, még az extra szilikonszíj is ugyanaz. Ez a hasonlóság részben bekapcsolás után is érezhető, hiszen a kezelőfelület egy az egyben ugyanaz, csak hiányzik néhány funkció, mint például az eSIM vagy a bőrhőmérés.

Ennek ellenére a MagicWatch 2 egy teljesen jó eszköz: sportoláshoz tökéletes, bár előfordult, hogy sokat kellett várnom, hogy a GPS magához térjen, és futás közben a tempót néha össze-vissza mutatta (de az alkalmazásban az edzés után már pontos mérések szerepeltek). Megvannak benne ugyanazok a betáplált futóedzések, mint a Watch 3 Próban, de nem állítja magáról, hogy kismillió sportot képes elemezni. Tudom, hogy valójában mindenkit ez érdekel, úgyhogy íme: az evezést persze ez az óra sem tudja rendesen követni, de végső elkeseredésemben kipróbáltam az evezőgépes edzést, és ott már mért csapásszámot. Ezen kicsit meglepődtem, mert felmerül a kérdés, hogy legalább ez miért nem került be a sima evezős mérésbe.

Igazából nem is nagyon lehet mást írni erről az óráról. Olyan könnyű, hogy néha elfelejtettem, hogy rajtam van, futás közben rendszeresen beszámol arról, hogyan megy az edzés, és az ehhez használt hangszóró hívások kihangosítására is jó. A beépített Bluetooth 5,1 miatt akár 150 méterre a telefonunktól is tudunk telefonálni az óra segítségével. Nem teszteltem a pontos 150 métert, de ha kimentem az utcára és sétálgattam a ház előtt, egészen jól működött.

A pulzusmérései kicsit hajlamosabbak a nagyobb kilengésekre, de szerintem ez még hibahatáron belül van. Ha valaki kifejezetten hobbisporthoz, azon belül leginkább futáshoz keres egy nem telefonárú okosórát, amit akár egy elegánsabb eseményre is felvehet, akkor a MagicWatch 2 szerintem egy jó választás. A kevesebb funkciók nagy előnye az, hogy az óra több mint egy hétig vidáman bírja töltés nélkül, így emiatt sem kell aggódni.

Xiaomi Mi Watch

Kijelző: 1,39 hüvelykes AMOLED, 45,9×53,35×11,8 mm
Operációs rendszer: Amazfit OS
Kompatibilitás: Android és iOS
Processzor: Nem derül ki
Memória: Nem derül ki
Tárhely: Nem derül ki
Mit mér? Pulzus, lépésszám, alvásminőség, stressz, véroxigén, elégetett kalória
Akkumulátor: 420 mAh, bőven több mint egy hétig bírta egy töltéssel, és nagyjából két órán át töltött
Ár: 46 170 Ft

Xiaomi Mi Watch – Fotó: Bődey János / Telex
Xiaomi Mi Watch – Fotó: Bődey János / Telex

A Xiaomi Mi Watch nagyon hasonló, mint az előző versenyző, csak kicsit olcsóbb kivitelben. A váz műanyag, csak szilikon szíj van hozzá, és egy kicsit játékórás érzetet kelt. A kijelző szép fényes és színes, és nagyjából jól reagál az érintésre, de a teszt során a csuklófordítással való felébresztés nagyon gyakran nem működött.

Nincs benne hangszóró vagy mikrofon, így csak letenni vagy lenémítani lehet a hívásokat, és hiába állítja a gyártó, hogy szuperjó GPS-chip van benne, tíz percig álldogáltam a Városligetben, hogy végre megtalálja, hol vagyok, miközben könyörgött, hogy ne fedett helyen álljak. Miután a GPS összeszedi magát, valamivel pontosabban mér távolságot, mint a MagicWatch 2, de a pulzus néha összevissza lengett.

A felhasználói felület intuitív és átlátható, jobbra-balra húzással mutat elemzéseket a stresszszintről, pulzusról, általános hogylétünkről, alvásról, időjárásról, véroxigénszintről (ezt manuálisan, mozdulatlanul kell mérni) és a napi mozgásról. A tempót futás közben ez az óra se pontosan mutatta, de az edzés elemzésekor már hihetőbb sebességet írt.

A tesztelés alatt a Mi Watchcsal bosszankodtam a legtöbbet, egyrészt a lassan csatlakozó GPS miatt, másrészt azért, mert sokszor többször is fodítgatnom kellett a csuklómat, hogy felébredjen végre. Amikor a menüben vagy a widgetek között bóklásztam, sokszor elindított alkalmazásokat, csak azért, mert görgetés közben hozzáértem. A legbosszantóbb talán mégis az always on kijelző: ha nem használjuk az órát, akkor be lehet állítani, hogy egy energiatakarékos számlapra váltson, ami egy idő után teljesen elsötétedik. Sokszor volt, hogy fel akartam ébreszteni a felső gombbal, amire egy pillanatra megjelent a fő számlap, majd visszaugrott az energiatakarékosra. Hobbisporton kívül másra nem kifejezetten ajánlom, de ha valaki olcsó futóórára vágyik, a MagicWatch 2-vel jobban jár.

Apple Watch Series 6

Kijelző: 1,57 hüvelykes OLED, 44×38×10,7 mm
Operációs rendszer: WatchOS
Kompatibilitás: iOS
Processzor: Apple S6
Memória: 1 GB
Tárhely: 32 GB
Mit mér? Pulzus, véroxigén, stressz, EKG, alvás, lépésszám, elégetett kalória, légzés
Akkumulátor: Nem derül ki, hogy mekkora, de 18 órás üzemidőt ígérnek. Nálam kicsit több, mint egy napig bírta, cserébe nagyjából 90 perc alatt feltöltött
Ár (eSIM-mel/anélkül): 189 900 Ft/139 900 Ft

Apple Watch Series 6 – Fotó: Bődey János / Telex
Apple Watch Series 6 – Fotó: Bődey János / Telex

Az androidos gyártók órái után nézzük az Apple versenyzőjét – végül is pont időben, hiszen az Apple keddi bejelentése alapján nemsokára érkezik a Series 7. Az okosóra választásánál fontos szerepet játszik, hogy milyen telefonja van az embernek – például nem vesz Samsung órát, ha iPhone-ja van, és Apple Watchot, ha nem iPhone-ja van –, de az is fontos, hogy nem mindenkinek ugyanaz a dizájn vagy felhasználói felület jön be. Én ezért nem akarnék Apple Watchot venni, legalábbis amíg így néz ki.

A gyártó mindent meg akar tenni, hogy az óráját ne lehessen összekeverni bármelyik másik márkáéval (bár mások is használják már a lekerekített, szögletes dizájnt). Ez egy teljesen egyéni vélemény, de nekem nagyon nem tetszik, ahogy az óra kinéz, legyen szó a képernyőről vagy a szíjról.

Ez pedig komoly fejtörést okoz, mert iPhone-om van, ami mellé funkciók szempontjából ez az óra tökéletes. Tényleg teljesen olyan, mintha a telefonom kiterjesztése lenne. A trolin üzemeltem be három megálló alatt, mert elég volt annyi, hogy mellette volt a telefonom. Rákerült minden alkalmazás, amit használok és az órán is elérhető, és a Revolut és az Apple Pay is pillanatok alatt elérhetővé vált. Az OLED kijelzőnek szép, éles a képe, és a tesztelt órák közül ez reagált a legjobban a különböző húzkodásra, tologatásra.

A Watch 4-hoz hasonlóan ez is tud EKG-mérést végezni, de ebből is maximum annyit tudtam meg, hogy nincs szívritmuszavarom. A pulzust ez az óra mérte a legpontosabban (egy mellkaspántos mérőhöz viszonyítva), és ez tulajdonképpen mindenre igaz volt. Bár a Samsung órája több dolgot tud mérni (vérnyomás, testösszetétel), és az alváselemzésben az Apple még közel sem ad annyi adatot, mint a Samsung vagy a Huawei, de minden mást, amire a konkurencia is képes, kicsit profibban csinálnak. Pontosabb pulzus, futás és bringázás közben jobban méri a tempót (evezést nem tud követni, de nem is állítja magáról), pontosabban mutatja az útvonalat, ügyesebben számolja a lépéseket, pontosabb elemzést ad az edzésekről, és kellemesebb váltogatni a képernyők között.

A sátáni hármas kör itt is jelen van, ami elvileg motivál arra, hogy aktívabb életet éljek. Valójában tényleg olyan, mint egy hatékony edző, mert hiába magyaráznám el neki, hogy azért ülök, mert le kell adnom a cikket, ez marhára nem érdekli. Talán annyi a különbség, hogy a mozgásra biztató értesítéseket egy gombnyomással eltüntethetem.

Volt, hogy viszonylag hamar egymás után kétszer is szólt, hogy sétáljak kicsit, vagy legalább álljak egy percig, de szerencsére így kipróbálhattam a stresszérzékelőjét, mert mikor kezdtem felhúzni magam, hogy miért nem érti meg, hogy mindennek megvan a maga ideje, rám szólt, hogy nyugodjak meg, végezzek el egy légzési gyakorlatot. Mindig szomorú bevallani, ha egy gép legyőz, de be kell látnom, hogy tényleg jobb lett a gyakorlat után.

Ami nagyon hiányzik az órából, az a billentyűzet, de ez a Series 7-ben már nem lesz gond. Az eSIM-mel és az automatikusan telepített alkalmazásokkal teljesen felesleges volt magammal vinnem a telefonom, mikor edzeni mentem vagy csak kiugrottam a boltba. Szerintem egyelőre ez az okosórák és a sportórák legjobb ötvözete, de ha valakinek nem jön be a dizájn, indokolatlanul drágának tartja, vagy esetleg nem iPhone-ja van, akkor szerencsére akad más, nem nagy lemondással járó alternatíva.

Úgy tűnik, hasznosak

Szeretem az ilyen nagy gyűjtőteszteket (mint a nagy tabletteszt), méghozzá pont azért, amiért szívesen nyomkodom a különleges eszközöket (például a hajtogatós telefonokat): ilyenkor nemcsak arra kell figyelnem, hogy egy óra vagy laptop mit is tud, hanem azon is elmerenghetek, hogy a jövőben mit várhatunk az adott technológiától.

Eleinte minden nagyobb újítás múló hóbortnak tűnt, legyen szó például az autóról vagy a mobilinternetről – az okosórák ezen a lépésen már túl vannak, és ahogy fejlődnek, úgy válnak hasznos kiegészítőből önálló termékké. Pár év múlva elképzelhető, hogy már egyáltalán nem lesz szükség telefonra egy átlagos okosórához, és így például lehet, hogy olyanok is hajlandók lesznek majd megvenni, akik az okostelefonokat veszélyesnek, feleslegesnek tartják.

Talán mind ismerünk olyan, leginkább az idősebb korosztályhoz tartozó rokont, aki köszöni szépen, nagyon szívesen maradna az internet nélküli világban, nem kell neki tablet, Netflix vagy 4K-s webkamera. Nekik például tökéletes megoldás lehet majd egy eSIM-es okosóra: hangvezérléssel működik, lehet vele kihangosítva telefonálni, és rengeteg olyan érzékelő van benne, ami figyeli az egészségi állapotukat (például az Apple Watch, a Galaxy Watch 4 és a Huawei Watch 3 is vészhívást indít, ha érzi, hogy a viselője hirtelen drasztikus vertikális változáson ment át), pulzusukat, véroxigénszintjüket. Ebben a forgatókönyvben talán a leginkább sci-fi-jellegű mozzanatnak az tűnik, hogy egy olyan valaki szívesen hangvezérelne egy órát, aki amúgy még a Google keresőjére sem kíváncsi.

Teljesen egyelőre nem fogják felváltani a telefonokat, de a drágább órák a mindennapi élethez szükséges alapvető dolgokat már tudják: lehet velük fülhallgatóval vagy kihangosítva telefonálni, üzeneteket váltani, működik bennük a térképes navigáció, lehet velük fizetni, zenét is tudnak lejátszani, és többnyire remek kiegészítők edzéshez – arról nem is beszélve, hogy több mindent mérnek, mint amire egy átlagos iskolaorvosi rendelő fel van készülve. A kérdés már csak az, hogy kinek mire kell az óra, és az, hogy mennyit hajlandó fizetni érte.

(A tesztpéldányokat az egyes márkák hivatalos hazai képviseleteitől kaptuk, kivéve az Apple Watchot, amit az iSTYLE-tól)

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!