Most éppen azzal vádolják a Google-t, hogy összejátszott a Facebookkal az online reklámpiacon

2020. december 17. – 09:31

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Elég mozgalmasan telik a hét az amerikai techóriások számára: pár napja az Európai Unió mutatta be a hatalmukat visszaszorító trösztellenes törvénytervezeteit, melyekben szigorú szabályokkal és komoly bírságokkal riogatták a nagy techcégeket, most pedig tíz republikánus vezetésű állam ment neki a Google-nek, amit azzal vádolnak, hogy a Facebookkal összejátszva torzította az online reklámpiacot. A nagy techcégek ellen az elmúlt hónapokban az Egyesült Államokban és azon kívül is több vizsgálat és per indult, és bár a mostani ügy inkább a republikánusok figyelemfelkeltő akciójának mondható, a közeljövőben valószínűleg az igazságügyi minisztérium is kezdeményez majd egy hasonló vizsgálatot – írja a Financial Times.

Google, Facebook két jó barát

A techóriások piszkos ügyeinek feltárásában az egyik legnagyobb mérföldkő volt az, amikor októberben az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága kiadta a 449 oldalas trösztellenes jelentését, melyben keményen nekimentek az Amazon, a Facebook, az Apple és a Google üzleti tevékenységének. Az igazságügyi minisztérium nem sokkal később az elmúlt két évtized legnagyobb trösztellenes ügyét indította el, amikor megvádolta a Google-t, hogy egy évente akár 12 milliárd dollárt érő megállapodást kötött az Apple-lel, hogy megerősítse a saját monopolhelyzetét a keresőmotorok piacán. A texasi főállamügyész, Ken Paxton által szerdán bejelentett új ügy hasonlóval vádolja a céget, csak keresőmotorok helyett online hirdetésekről van szó, és a Facebookot nevezik meg kollaboránsként. A mostani ügy lényege, hogy a Google amellett, hogy a reklámok vevőinek és eladóinak is árul technológiát, olyan platformot is üzemeltet, ami a reklámok árusításáért és elhelyezéséért felel. A vád szerint ez klasszikus összeférhetetlenség, így valamit le kéne választani a cégről ahhoz, hogy limitálni lehessen a Google szerepét az online hirdetések piacán.

Mint írták, jelenleg az amerikai hirdetők által használt eszközök 90 százaléka a cég kezében van, ezt a hatalmukat pedig arra használják ki, hogy házon belül bonyolítsák le a tranzakciókat.

Az is kiderült, hogy szerintük a Facebook korábban támogatott egy alternatív technológiát, ami gyengíthette volna a Google pozícióit, ám végül felhagytak ezzel a kísérletezéssel, miután különleges jogokat ajánlottak nekik a meglévő rendszerben. Emellett állítólag abban is megállapodott egymással a két cég, hogy a Facebook javára manipulálják az aukciókat. A Google reakciójában alaptalannak nevezte a vádakat, és rámutatott, hogy az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent az online hirdetések ára, és az ezekhez kapcsolódó költségek is lejjebb kúsztak. Mint írták, mostanra az ő költségeik alacsonyabbak mint az ipari átlag, ezek összessége pedig egyértelműen azt jelzi, hogy nagy a verseny ezen a piacon.

Az ügy elsősorban azért érdekes, mert a techóriások ellen zajló kétoldali kezdeményezésekkel ellentétben a republikánusok itt szándékosan kihagyták a demokratákat, ami arra utal, hogy az elsődleges cél a figyelemfelhívás a Trump-adminisztráció végnapjaiban – ezt támasztja alá az is, hogy egy belső forrás szerint az igazságügyi minisztérium is tervez hasonló vizsgálatot a közeljövőben. Egy másik forrás szerint csütörtökön egy másik, mindkét oldalt reprezentáló ügy is indul majd, ami a Google dominanciájára fókuszál majd a keresőmotorok piacán. Paxtonnal egyébként nem is nagyon akarnak együtt dolgozni a demokraták, idén ugyanis több tanácsadójának kellett távozni azután, hogy megvádolták azzal, hogy a pozícióját kihasználva befolyásolt egy vizsgálatot.

Az EU is próbálkozik

Az Európai Unió ugyancsak keményen nekiment a techóriásoknak a héten, és kedden bemutattak két olyan törvénytervezetet, melyekkel alaposan megnyirbálhatnák a hatalmukat az EU-ban. A tervezet alapján a 45 milliósnál nagyobb felhasználóbázissal rendelkező cégekre szigorúbb szabályok vonatkoznának, ha pedig megsértenék ezeket, akár az éves bevételük 10 százalékával megegyező bírságra is számíthatnának. Az EU arra is kényszeríthetné őket, hogy eladják a hozzájuk tartozó érdekeltségeket, vagy azok egy részét, ha pedig nem működnének együtt, akkor végső esetben akár fel is függeszthetnék a működésüket. Emellett minden akvizíciót és összeolvadást be kéne jelenteni, bizonyos adatokat a szabályozó szervek és a riválisok számára is elérhetővé kéne tenni, nem lehetne a saját szolgáltatásokat előnyben részesíteni, és a káros tartalmakért is nagyobb felelősség terhelné a cégeket.

A szabályozás egyik megalkotója, Margrethe Vestager szerint az új szabályokkal meg lehetne zabolázni a káoszt, és helyre lehetne tenni a jelenleg túl nagy hatalommal bíró techóriásokat. Mint mondta, a törvényekkel biztonságos és megbízható szolgáltatások jönnének létre, melyek a szólásszabadságot is védenék, és garantálnák, hogy a való élethez hasonlóan a digitális környezetben is szolgáltatások széles skálájához lehessen hozzáférni.

A bejelentésre válaszul a Google azt írta, hogy meg fogják vizsgálni a tervezet pontos implikációit, ám azt kiemelték, hogy szerintük egyértelmű, hogy az EU kifejezetten néhány céget célzott meg a kezdeményezéssel. A Facebook ennél jóval szelídebben reagált, mint írták, támogatják az innovációt és a versenyt serkentő, a felhasználók jólétét védő szabályozásokat, és elismerik, hogy ezeknek rájuk is érvényesnek kell lenniük. Az Apple-nek azért ők is odaszúrtak azzal, hogy kiemelték, reménykednek abban, hogy ezek a szabályok rájuk is vonatkoznak majd.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!