A Corvinus rektora: a világ üzleti iskoláinak kevesebb mint egy százaléka jutott el idáig

Fejlődik a tudásom, de azért még mindig csak „kicsit tudok”. Jobban is mehetne, ha nem lennének megbeszéléseim minden nap reggel 8-tól este 8-ig. Nagyon intenzív időszak ez, de kivételesen izgalmas is.

Az EQUIS egy minőségjelzés, olyan, mint egy Michelin-csillag az éttermek világában. Igazolja, hogy az akkreditált intézmény megfelel a minősítők által kidolgozott, globálisan alkalmazott és mindenki által elismert sztenderdeknek.

Magyarországon a saját területünkön – gazdálkodás és menedzsment tudományban, közgazdaságtudományban – eddig is mi voltunk az elsők a munkatársaink kutatási teljesítményében, az akadémiai program színvonalában és az ide jelentkező diákok tanulmányi eredményében is.

A hallgatóink most azt érezhetik, hogy tovább bővülnek a lehetőségeik: az Erasmushoz, a kettősdiploma-programokhoz, minden akadémiai és üzleti együttműködéshez könnyebben találunk minőségi partnereket. Abban is bízhatnak, hogy egy folyamatos fejlődés nemzetközi mércéihez igazodunk, és ennek közvetlenül hasznát veszik, a hazai és a nemzetközi hallgatóknak is még inkább megéri itt diplomát szerezni.

A Triple Crown azt jelenti, hogy egy egyetem egyszerre rendelkezik az amerikai AACSB, a vezetőképzési programokra fókuszáló AMBA és az európai EQUIS üzleti felsőoktatási akkreditációval. Ezt egy elég szűk kör, a világon mindössze 153 intézmény, az üzleti iskolák kevesebb mint egy százaléka mondhatja el magáról. A Corvinus először az AMBA akkreditációt nyerte el 2020-ban, amit 2023-ban öt évre megújítottak, majd 2022-ben megszerezte az AACSB akkreditációt is, Magyarországon elsőként.

És most került a gyűjteménybe a jelképes harmadik korona, melynek megszerzése messze a legnehezebb a három közül. Szerződtetésem egyik célja 2024 nyarán éppen az volt, hogy biztosítsam a három akkreditáció elnyerését és megőrzését. Ehhez folyamatosan fejlődnünk kell. A reputációt sajnos gyorsan el lehet rontani, de évek kellenek a helyreállításához.

Lényegében igen, és mindenre nagyon kíváncsiak voltak. Egy pártatlan, négytagú nemzetközi bizottság – három korábbi egyetemi vezető és egy vállalati szakértő – érkezett Budapestre. Ők négy nap alatt átvizsgálták az egyetem egész működését. Mindenre kiterjedt a figyelmük: hogy milyen értékelési módszert alkalmazunk a vizsgákon, hogyan oktatunk, hogyan gyűjtjük a visszajelzéseket, hogyan fejlesztjük a szakok tanterveit, hogyan kutatunk, de a stratégiai céljaink meghatározása, és szervezeti működésünk részletei is érdekelték őket.

Az EQUIS akkreditáció megszerzése igazi összegyetemi kollegiális erőfeszítés és hatalmas közös munka volt. Százötven oldalas önértékelő jelentést készítettünk, a bizottság ennek alapján járt el. Interjúkat készítettek vezetőkkel, oktatókkal, munkatársakkal, diákokkal, és területről területre ellenőrizték, hogy valóban úgy van-e minden, ahogy leírtuk.

A bizottság a gyakorlata szerint mindig kiemel egy jól működő területet, másik hármat pedig fejlesztendőként sorol fel a jelentésében – ez utóbbiakat fogják elsősorban nézni a következő értékeléskor, három év múlva. Mi stratégiaalkotásban és -megvalósításban kaptunk kiváló értékelést. Fejlődnünk pedig a bevételi források diverzifikálásában, a kutatási stratégiánk kialakításában, és az executive képzések integrálásában kell.

A bevételi forrásaink diverzifikálásában segít, hogy egyre több fizető, főként nemzetközi diákot sikerül toboroznunk, ami arra is jó, hogy a Corvinus hallgatói valódi multikulturális tanulási tapasztalatot szerezzenek. Idén több mint 900 külföldi diák iratkozott be, a valaha volt legtöbb az egyetem történetében. Összesen több mint kilencezer diák tanul nálunk, nagyjából a negyedük nemzetközi. A kutatási teljesítményünkben is nyilvánvaló az előrelépés, hat év alatt megnégyszereződött a magas tudományos besorolású publikációk száma a Corvinuson, de ezt a sokszínű kutatói aktivitást is érdemes megújult stratégiai irányokban ösztönözni. Executive képzéseink Corvinus-SEED néven januárban kaptak új intézményi formát, és valóban van még tennivalónk, hogy a lehetséges szinergiákat kiaknázzuk a korábbi SEED-csapattal.

Nemzetközi akkreditációkban nincs ennél feljebb, a három korona a csúcsot jelenti. Ha a nemzetközi egyetemi rangsorokban is szeretnénk feljebb lépni, akkor az akkreditáció előfeltétel. Például ahhoz, hogy a Financial Times üzleti egyetemi rangsorát összeállítók látókörébe kerüljünk, rendelkeznünk kell AACSB vagy EQUIS minősítéssel, vagy akár mindkettővel, az még jobb.

A minősítések teljesebb körű látleletet adnak egy egyetemről, mint a szűkebb területre fókuszáló rangsorok. Ezek gyakran csak néhány indikátort figyelnek, az üzleti egyetemek esetében iránymutató Financial Times egyetemi rangsora például a diákok fizetését három évvel a diploma megszerzése után. Belátható, hogy Közép-Európában más anyagi perspektívák várnak egy végzős diákot, mint Nyugat-Európában. A rangsorok ettől még persze fontos mutatók, figyeljük őket. A Financial Times globális rangsorában a pénzügy mesterképzésünk most az előkelő 63. helyen áll. Dolgozunk rajta, hogy a többi rangsorban is évről évre előrébb lépjünk, miközben a versenytársak is nagyon dinamikusak, és az értékelési módszertanok is egyre változnak. Egyre népesebb a mezőny, a gazdasági területen például mintegy 16 ezer intézmény verseng, míg például az egészségügyi oktatásban ennek csak a negyede.

Rendelkeznünk kell néhány zászlóshajó-képzéssel, amelyek annyira minőségiek és elismertek, hogy az egész egyetemnek erős láthatóságot kölcsönöznek. A svájci Sankt Gallen-i Egyetem például világelső a Financial Times rangsorában a Master in Management képzések között. Az évente mintegy hatvan diáknak szóló program képes meghatározni egy 15 ezer hallgatóval rendelkező egyetem nemzetközi reputációját.

Hasonló zászlóshajók lehetnek a Corvinuson a menedzsment és a pénzügy mesterképzéseink, a vezetői MBA programunk és a vállalatspecifikus programjaink, valamint a rövid vezetőképző programunk. Egyik stratégiai célunk, hogy ezekkel a képzéseinkkel 2030-ig a Financial Times üzleti rangsoraiban a top 50-be kerüljünk.

A kelet-közép-európai mezőnyben már az élvonalban vagyunk néhány cseh, lengyel és szlovén egyetemmel. A következő lépcsőfok, hogy a Corvinus európai szinten is top játékos legyen – az EQUIS minősítés megerősít minket abban, hogy jó úton haladunk.

A világos és releváns célokat, és azt, ahogy a stratégia pillérei összekapcsolják a Corvinus különleges hazai adottságait egy nemzetközileg versenyképes társadalomtudományi-üzleti képzőhely aspirációival. Híd-stratégiánk ugyanis négy pillérre épül. Az első, a Gyűrűvel jelképezett elem a kutatás erősítését jelenti, nemcsak továbbadjuk a tudást, hanem gyarapítjuk is. A második a multidiszciplinaritás, összekötjük az üzleti, gazdasági, kormányzati és civil szakértelmet, ehhez a 2-es villamost választottuk szimbólumnak, amely innen az irodámból is látszik és eléri a Magyar Tudományos Akadémiát és a Parlamentet is. A harmadik, az Intercity a diákok jóllétét tükrözi: szeretnénk, hogy minden diák az első naptól a diploma átvételéig professzionális, biztonságos, befogadó tanulmányi élményt szerezhessen. Az utolsó, a 6-os repülőjárat arra utal, hogy a sok, Magyarországról Londonba induló gép járatszáma 6-tal kezdődik, ez szimbolizálja a nemzetközibbé válás igényét a stratégiában.

A kekva-modellben működő egyetemek kuratóriumainak a szenátusokkal együttműködve jövő augusztusig kell új irányítási rendszert kidolgozniuk. Egyelőre ennyit tudunk, az új kuratórium szeptemberben állt fel, a Corvinuson pedig ezekben a hetekben zajlik a szenátusválasztás.

Nagyon érdekes időbeli egybeesés volt, hogy az EQUIS értékelési köre közvetlenül az országgyűlési választások után, májusban zajlott, amikor már tudni lehetett, hogy az alapítványi modell előbb-utóbb megszűnik. Érdeklődtek is tőlünk az értékelők, hogy ilyen helyzetben hogyan lesz fenntartható a Corvinus. Tudjuk, hogy komoly belső vitáik folytak aztán arról, hogy ebben az időszakban adhatnak-e egyáltalán akkreditációt az egyetemnek. Végül annak alapján, amit itt tapasztaltak, bizalmat szavaztak nekünk.

Nagyon jó kommunikáció indult el velük. Többféle szempontból is optimális a testület összetétele. Két női és három férfi szakember, az ötből ketten az üzleti életből érkeznek, köztük a kuratórium elnöke, Gauder Milán, a Mastercard egykori vezetője, maga is Corvinus-alumni. Hárman a Corvinus akadémiai közösségéből pályáztak sikeresen, többen üzleti területen is otthonosan mozognak. Jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek, vagyis nyitottan, értőn állnak például az akkreditációkhoz és a fejlődés más nemzetközi mércéihez. A minisztérium kijelölte a feladataikat, egyelőre felmérik az alapítvány működését, aztán pedig végigkísérik az egyetemet az új működési modelljéhez vezető úton.

Még sok a bizonytalanság, de úgy gondolom, hogy hosszabb távon az egyetemek állami finanszírozásúak lesznek, és teljesítménymutatók alapján kapnak majd támogatást.

Feltételezem, hogy még a kormányzat is mérlegeli, hogy megőrizze-e a duális irányítást kuratórium és szenátussal, ha igen, akkor hány tagú kuratórium legyen, már nyilván alapítvány nélkül.