Harmadával többet keresnél? Szerezz mesterdiplomát!

Miért érdemes még egy vagy két plusz évet tanulásra, képzésre szánni az alapszakos diploma után, ami alatt akár munkatapasztalatot is szerezhet valaki?

Bár elsőre talán csak az látható, hogy mennyi ideig tart egy mesterszakot elvégezni – de a mesterképzés nem csak plusz egy-két év időbefektetés, hanem egy igazi szakmai fejlődési folyamat és szellemi élmény is. Főleg, ha valaki külföldi szemeszterre is tud menni tanulni vagy cégekkel közös együttműködésekben vesz részt a képzéshez kapcsolódóan, nagyon gazdag két évet össze tud rakni.

Mennyiben különbözik az alapszak (BSc) a mesterszaktól (MA vagy MSc)?

A mesterképzés szemlélete markánsan eltér az alapképzésétől. Míg az alapszaknál inkább a lexikális tudásbázist, a szakma kereteit lehet megalapozni, addig a mesterképzésben integratívan használjuk ezt a tudást, hogy komplex problémák megoldására fejlesszenek. A magas szintű professzionális ismereteken túl ez leginkább a következő kompetenciák megerősítését jelentheti a Corvinuson: üzleti érzék és társadalomtudományi igényesség, kommunikáció, kritikus-analitikus gondolkodás, digitális, kvantitatív és kvalitatív módszertani jártasság, nyitottság és kreativitás, globális szemléletmód, projekt- és rendszerszemlélet.

Mindez hogyan növeli munkaerőpiaci esélyeket?

Munkáltatói szempontból is jól látható a különbség: kicsit leegyszerűsítve ugyanazt a problémát egy BSc-diplomás kolléga öt nap alatt oldja meg, a MSc-diplomás viszont két-három nap alatt, és azokat a kihívásokat is kezeli, amikor a BSc-s már elakadna. A munkáltatónak pedig egyáltalán nem mindegy, hogy sokáig figyelni kell-e egy kollégára, vagy már hamar rá lehet bízni felelős önálló döntéseket is. Ráadásul a munkaerőpiac a bérekben is magasabbra értékeli mesterdiplomával megszerzett képességeket, mint az alapszak esetében. A diplomás pályakövetési adatok szerint egy átlagos gazdasági mesterképzésen végzett fiatal fizetése 1,2-1,3-szorosa az ugyanabban az évben gazdasági alapszakon végzettek fizetési átlagához képest. A Corvinuson pedig vannak olyan szakjaink, ahol akár 33 százalékos különbség is mérhető, például a 2018-ban pénzügy és számvitel alapszakunkon végzettek 2023-ban átlagosan bruttó havi 658 ezer forintot kerestek, míg az ugyanekkor a pénzügy mesterdiplomát megszerzett hallgatóink már csaknem 870 ezer forintot.

A mesterszak elsajátítása, ha komolyan vesszük, biztosíték is: a mestert végzettek többféle munkahelyből tudnak válogatni, jobb munkakörülmények között dolgozhatnak, és ha kell, gyorsabban is tudnak váltani.

Hányan tanulnak most mesterképzésen a Corvinuson?

Jelenleg egy évfolyamon nagyságrendileg 500 diák van, összesen mintegy 800-1000 diákkal számolhatunk. Ez nagyjából a fele a pár évvel korábbinak, aminek több oka is van. A legfontosabb, hogy megváltoztattuk az egyetemi képzési stratégiáját: jobban szűrünk a diákok között, hogy a korábbinál kisebb csoportlétszámokkal és erősebb tartalommal dolgozhassunk. De annak ellenére, hogy most összébb húztuk a szakokat, hosszabb távon ismét növekedni szeretnénk. Elindultunk a nemzetközi diákok piacán is, szeretnénk ehhez nemzetközi mezőnyben is magas színvonalú képzéseket kínálni.

Sok az angol nyelvű képzés, és számos külföldi diák is szembejött az interjú helyszínén, a Gellért Campuson. Mennyire számít nemzetközi egyetemnek most a Corvinus?

A mesterképzések 90 százaléka már csak angolul vagy angolul is teljesíthető. Az utóbbi öt évben a mesterszakokon a diákoknak átlagban 30-40 százaléka már külföldi, igaz, az arány az egyes szakokon eltér. Ez az érték egy fontos küszöbszám: azt tapasztalom, hogy ha a külföldiek aránya eléri a 30 százalékot, az óra dinamikája is jobb lesz: különböző felsőoktatási rendszerekből érkező hallgatók más képességekben erősek, erre lehet építeni a közös feladatmegoldások során.

Egyébként nem sok magyarországi egyetem indult el ilyen erőteljesen a gazdálkodási területen a nemzetközi piac felé. A mesterszakok esetében az első lépéseket járjuk. Érdekes kihívás, hogy egyszerre kínáljunk a hazai és a nemzetközi piacra is aktuális kompetenciákat – ez sok képzésbe új szemléletet hoz be. A mesterképzéseken oktató külföldi kollégák aránya is fokozatosan nő, őket nemzetközi tudományos és oktatási teljesítményük alapján választjuk ki és így hoznak új tudást a képzésekbe.

Mennyiben változtak a diákok igényei az utóbbi években?

Az új generáció új elvárásokat támaszt, a digitális világot fontos életterüknek tekintik, ahol a figyelmükért nagy piaci küzdelmek zajlanak. A fenntarthatósági kérdések, felelősségvállalás iránti fogékonyságuk nagyobb, és máshogy igénylik az oktatást és a reakciókat is, mint korábban. A gazdasági helyzet is állandó változásban van: a covid, az infláció, a fiatal felnőttkori megélhetés sokkal nagyobb kihívásokat jelent ma. Ugyanakkor a határok nyitottak, a diákok bárhol a világon választhatnak képzések közül, így nagyobb a verseny is. Mi a Corvinuson szeretnénk olyan ajánlatot adni nekik idehaza, ami legalább ugyanolyan jó vagy még jobb is, mint a külföldön elérhetők.

Miért döntöttek úgy az új képzési portfólió kialakításakor, hogy ilyen nagy arányban csak angolul legyenek elérhetők egyes képzések a mesterszakon?

Az angol szakok indításának több oka is volt. Egyrészt van egy demográfiai csökkenés Magyarországon, ezért, ha az egyetemen továbbra is szeretnénk társadalomtudományi, üzleti, közgazdasági, illetve kvantitatívabb szakokat egyszerre kínálni, annak van egy szükséges mérete, ideértve a kapcsolódó műhelyeket, a kutatókat, az oktatókat is. Hogy a hazai diákok számára ezt fenntarthassuk, elengedhetetlen, hogy nemzetközi diákok is jöjjenek ide.

A másik ok, hogy a nálunk végzett magyar diákok is sokan valószínűleg nemzetközi környezetben fognak dolgozni. A más országból származó kollégákkal való együttműködést pedig úgy lehet a legjobban megtanulni, ha már az órán is ott ül közvetlenül mellette egy-egy külföldi diák. Emellett kompetensebb tananyagokat tudunk nyújtani, ha nemzetközi oktatók és kutatók is hangsúlyosan jelen vannak az oktatásban.

A képzések nagy része nem csak az oktatási nyelvet illetően változott, az egész mesterképzési portfólió is átalakítás alatt áll. Mi indokolta ezt?

Ahogy említettem, nagyon sok változás van a gazdaságban, több a bizonytalanság, és a diákok élethelyzete és az üzleti világ igénye is megváltozott a tíz évvel ezelőttihez képest. Szeretnénk ehhez jobban illeszkedő képzéseket adni. Így a kétéves képzések mellett már egyéves képzéseket is ajánlunk. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az egyéves képzés nem a kétéves rövidített változata, hanem egy szűkebb terület specialistaképzője – azok számára, akik ehhez a megfelelő alapokkal rendelkeznek.

Milyen új mesterképzések vannak, és melyiket kiknek ajánlják leginkább?

A kétéves képzéseket a klasszikus képzésekben gondolkodóknak ajánljuk. Jövő szeptemberben két új is elindul, mindkettő angolul: az általános menedzsment (Master in Management – MiM) és az Innováció és vállalkozás (Master of Innovation and Entrepreneurship). Ezeknél az első év a menedzsment-, illetve az innovációs és vállalkozási tudás megalapozásáról szól, a második év pedig egy professzionális és kompakt ismeretkört takar. Az MiM-nél olyan, komplex üzleti feladatok ellátására, megoldására, végig vitelére alkalmas embereket, menedzsereket képzünk, akik együttesen képesek emberi, pénzügyi, szervezeti, illetve folyamatdimenziókban is gondolkodni. Az utóbbin van néhány hasonló tárgy, mint MiM-ben, de itt a vállalkozói képességekre és technikákra fókuszálunk. Fontos, hogy nem csak egy kezdő vállalkozás lehet ilyen – sok hosszú ideje működő cég sikerének kulcsa az, hogy képes sikeresen változtatni az üzleti modelljén.

A két program különlegessége, hogy a második évben meghirdetendő specializációkat akár egy egyéves képzés során is el lehet végezni. Az egyéves változat egy intenzív programot takar. Ezért ennek a képzéstípusnak komolyabb előfeltételei vannak. Azok tudják az egyéves képzést választani, akik üzleti alapszakokról érkeznek, például International Business vagy Business and Management szakról, akár a Corvinuson kívülről, és már van bachelor diplomájuk, akár 2-3 éves gyakorlatuk is. Más eset, amikor valaki nem üzleti területről érkezik: például politológiáról vagy mérnöki területről szeretne váltani, jobban érteni a gazdasághoz. Nekik azt mondjuk, hogy jöjjenek a kétéves képzésre. Ők így mind az általános, mind a speciális képzést megkapják, és a mesterképzés első évének 2. félévében el tudnak menni nemzetközi egyetemre is, például a Pannónia ösztöndíjjal, ugyanazon a jogalapon, mint korábban az Erasmusszal.

Mondana példát néhány egyéves képzésre?

Fontos tudni, hogy csak néhány specializációt hirdetünk meg idén egyéves képzésként, és jövőre a többit.

Ilyen például a fenntarthatósági menedzsment és vállalkozás mesterszak. Akkor is nagyon sokat tehetünk a fenntarthatóbb világért, ha nem vagyunk ökológusok vagy biológusok, azzal, hogy odafigyelünk, hogyan szervezzük újra a környezet szempontjából az üzleti folyamatainkat. Sok cégnek kell erre szakember, aki összekötő kapocsként működik és új kompetenciákat behozva tud tekinteni a hagyományos üzleti kérdésekre.

Az ellátásilánc-menedzsmentet is kiemelt területnek tartjuk, mert most rengeteg olyan szakembert keresnek vállalatok, aki képes globális ellátási láncok üzleti elemeit integráltan tervezni, döntéseket hozni, és működtetni. Budapesten, Magyarországon ráadásul sok áru és szolgáltatás folyik át, rengeteg cégnek vannak itt logisztikai központjai, de nem csak logisztikáról szól a szak, hanem a cégek kapcsolatrendszeréről, beszerzésről is.

Van egy érdekes elnevezésű, új, egyéves képzés, a Social Data Science, a Társadalmi adattudomány. Mit tanulnak az ide felvételt nyert diákok, és kiket várnak ide?

Ez egy nagyon különleges szak, amely integrálja az adatelemzési technikákat a társadalomtudományi látásmóddal. Az itt végzett diákok képesek lesznek nagyvállalati vagy hálózati adatbázisból komplex, adatalapú problémaelemzésre. Megtanulják a társadalmi vagy üzleti problémát társadalomtudós szemüvegén keresztül nézni, és statisztikai, ökonometriai, valamint gépi tanulási módszerekkel képesek lesznek azokat értelmezni. Itt erőteljes programozási és statisztikai alapokat várunk a diákoktól, akik igényesek a társadalomtudományi kérdésekre. Világszerte viszonylag kevés ilyen profilú szak van, a miénk megkülönböztető jegye, hogy itt felkészítjük a hallgatókat a földrajzi adatok és a gazdasági hálózatok, valamint az ebből fakadó gazdasági komplexitás elemzésére.

Beszéljünk egy kicsit az anyagiakról. Ingyenesek a mesterképzések a magyar diákok számára? Hogyan zajlik a felvételi?

Jelentkezni a felvi.hu-n keresztül lehet, és érdemes az ún. Corvinus ösztöndíjas képzést választani, ami az állami térítésmentes helyek megfelelője nálunk. Aki eléri az ehhez szükséges ponthatárt, annak nem kell fizetnie – tandíját az egyetem alapítványa fizeti.

A diákok mekkora része kapja meg az ösztöndíjat az eddigi tapasztalatok szerint?

A mesterszakjainkon a frissen felvettek között szinte mindenki ösztöndíjas, aki a felvi.hu-n keresztül érkezik. Aki corvinusos jeles, esetleg jó minősítésű alapdiplomával rendelkezik, számíthat arra, hogy igen könnyen elnyeri majd a térítésmentes helyet mesterszakjainkon. A külföldieknek kevesebb ösztöndíj van, ilyen a Stipendium Hungaricum vagy a Diaspora ösztöndíjak, de várjuk az önköltséges külföldi diákokat is.

Hogy zajlik a felvételi vizsga?

A felvételin főszabályként kell egy írásbeli vizsgát tenni. Ez majdnem minden esetben az angol nyelvtudást, a logikai és az adatelemzési képességeket, a kvantitatív készségeket, azaz a matematikai, főleg a statisztikai affinitást méri fel. Ez utóbbit a nemzetközi kapcsolatok, valamint a kommunikáció és médiatudomány szakokon nem írjuk elő. Sok szakon szükséges egy szóbeli kör is, ami motivációs beszélgetés vagy szakmai felvételi vizsga is lehet.

Nem kell írásbeliznie annak, aki jó pontszámot ért el valamelyik nemzetközi tudásmérő teszten, pl. GMAT FE, GRE, NMAT. Annak sem kell írásbeliznie, aki legalább jó minősítésű diplomával érkezik egy AACSB- vagy EQUIS nemzetközi intézményi akkreditációval rendelkező egyetemről vagy a CEMS-programban részt vevő társegyetemeinkről.

Aki a hosszú távú jövőjét szeretné szem előtt tartani, nem fog csalódni, ha belevág a mesterképzésre, mert ez minőségi ugrást jelent majd szakmai pályafutásában. Felkészültebb, magabiztosabb lesz nemcsak a szakterületén, de a mindennapokban is. Új válaszokat ad az olyan kihívásokban is, amit az AI, a fenntarthatóság, a társadalmi és gazdasági változások hoznak. A Corvinus mindehhez kurrens tudást, nemzetközi hátteret ad.