Két diploma lett, maradhat? Ezt tudja a Corvinus CEMS programja

Szántó Richárddal, a CEMS akadémiai vezetőjével, Tóth Fruzsina CEMS-hallgatóval, a CEMS Club diákszervezet elnökével és Vad Márkkal, a CEMS-programban nemrég végzett fiatal szakemberrel beszélgettünk a képzésről, a felvételiről és a CEMS-es életről.

Miért különleges a CEMS-képzés a Corvinuson?

Szántó Richárd: A CEMS-képzést önmagában nem lehet elvégezni, csak egy megadott mesterszak mellett, és minden országból csak egy egyetem, az adott ország vezető üzleti iskolája csatlakozhat, Magyarországról ez a Corvinus. A QS mérvadó nemzetközi felsőoktatási rangsorban a világ 10. legjobb üzleti képzéseként tartják számon, és a Corvinusról tandíjmentesen lehet teljesíteni. A szövetség európai gyökerű, de ma már az Egyesült Államoktól Afrikán át Ausztráliáig mindenhol van tagja, összesen most már 33 egyetem. A CEMS mint egyetemi szövetség 1988 óta létezik, a Corvinus Egyetem – illetve elődje – pedig 1996-ban csatlakozott.

Milyen hosszú a képzés, milyen keretek között zajlik és ki jelentkezhet rá?

Szántó Richárd: A program egyéves, amelyből egy félévet itthon, egyet pedig egy külföldi partneregyetemen tanulnak a diákok, a végén pedig Master in International Management (MIM), azaz Nemzetközi menedzsment mesterdiplomát kapnak. A program része egy 2 hónapos külföldi szakmai gyakorlat is.

Két úton is elsajátítható a tananyag a Corvinuson. Egyrészt fel lehet venni egy üzleti vagy gazdasági mesterszak mellé, és azzal párhuzamosan második diplomaként elvégezni a mesterszak 2. évében. A másik az integrált modell: ha valaki angol nyelvű vezetés-szervezés mesterszakra jár, ott a CEMS-et automatikusan beépítettük a képzés 2. évébe, így a hallgatók megkapják a CEMS MIM diplomájukat is a végén.

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy mennyire pozitívak a hallgatói visszajelzések. Tavaly a CEMS School of the year pályázaton 2. helyezett volt a Corvinus CEMS programja a 33 egyetem közül. Ebben benne vannak a tárgyak, a business projektek és a CEMS Club közösségi tevékenysége is.

Milyen jelentkezési követelmények vannak és hogyan zajlik a felvételi a képzésre?

Szántó Richárd: Alapvető feltétel, hogy a jelentkező a Corvinuson legyen mesterhallgató, a másik pedig az angol nyelvtudás. Elvárjuk a felsőfokú nyelvvizsgát, hiszen a képzés teljes mértékben angolul zajlik.

A felvételi módját a jelentkező döntheti el: lehet személyes interjú vagy assessment center (AC). A felvételi bizottság egyetemi oktatókból, vállalati emberekből, nyelvoktatókból és korábbi vagy az adott évben CEMS-en tanuló diákból áll. Alapvetően intellektuális, személyközi képességeket nézünk ilyenkor, fontos szempont a más kultúrákkal való együttműködés képessége és a csoportban dolgozás, emellett vannak morális-integritásbeli elvárások is a jelentkezővel szemben.

Mi alapján ajánlják az interjút vagy az AC-típusú felvételit?

Szántó Richárd: A hallgatók nagyjából fele-fele választja egyiket vagy másikat. Az interjút választóknak általában vannak korábbi tanterven kívüli, extrakurrikuláris tevékenységei, amiket pluszpontokkal díjazunk. Ez lehet nyelvvizsga, külföldi szakmai gyakorlat, tanulmányi vagy esettanulmány-verseny, ahol helyezést ért el vagy éppen egy diákszervezetben elfoglalt valamilyen pozíció. Ha valaki így nagyon sok pontot tud összegyűjteni, akkor nagyobb az esélye, hogy felveszik a programba, és olyan helyre tud majd kimenni cserediáknak, ami nagyon népszerű.

Az AC-t elsősorban azoknak találtuk ki, akiknek nincsenek korábbi hasonló tapasztalatai, ők ezen keresztül érhetik el a végleges pontszámukat – ez főleg más magyar egyetemről vagy külföldről érkezőknek lehet érdekes, ahol nincsenek például tanulmányi versenyek, mint például a TDK.

Mennyire volt nehéz a felvételi?

Tóth Fruzsina: Eléggé izgultam, először kicsit elrettentett például a guesstimation feladat. Ennek során kapunk egy nagyon absztrakt kérdést, például hogy hány villanykörte van Budapesten. Ilyenkor azt akarják felmérni, hogyan, milyen logika mentén gondolunk végig egy komplex problémát és jutunk el a megoldásig. Nem feltétlenül a helyes válasz a fontos, hanem hogy le tudjuk vezetni logikusan, miket kell átgondolni a megoldáshoz. Ezután volt egy motivációs része a beszélgetésnek, ott kultúrával kapcsolatos kérdéseket kaptam.

Vad Márk: Ez a guesstimation feladat a nagyobb tanácsadó cégeknél is közkedvelt, és nagyon jó, hogy már ez elején találkozik vele az ember. Az én kérdésem az volt, hogy a Magyarországon élő külföldi diákok évente hány korsó sört isznak meg a Dél-Dunántúlon. Nagyon jó a felvételiben, hogy nagyon hasonlít egy valódi állásinterjúhoz.

Melyek a legnépszerűbb külföldi egyetemek most, ahova a legtöbben szeretnének CEMS-es cserediáknak menni?

Tóth Fruzsina: A Cornell az Egyesült Államokban, a London School of Economics, a National University of Singapore, és a Copenhagen Business Schoolra is sokan jelentkeznek.

Vad Márk: Ez attól is függ, ki mit akar kivenni a programból. Aki szeretne egy nagy nevű egyetemet az önéletrajzába, az elmegy a Cornellre. Aki inkább minél többet szeretne világot látni és mellette a legjobb egyetemeken tanulni, az elmegy Szingapúrba, Sydney-be vagy Hongkongba. De ha valaki például Varsóba megy, meglepődhet rajta, hogy a közösségi élet, a CEMS Club aktivitásai és a céges partnerekkel való együttműködés mennyire jó, így ezen a téren tud sokkal többet kivenni belőle az ember. Nincs rossz és jó választás, mindegyik csak jó lehet. Én például Helsinkiben voltam az Aalto Egyetemen.

Mi alapján dől el, hogy ki hova jut be?

Vad Márk: A felvételi pontszám a döntő. A jelentkezéskor le kell adni egy preferencialistát 1-15-ig rangsorolva az egyetemeket, ahova menni szeretne a hallgató. Aki a legtöbb pontot kapja, biztosan bekerül az első helyen megjelölt egyetemre.

Meddig lehet jelentkezni a programra?

Szántó Richárd: November 22-ig lehet jelentkezni a jövő év szeptemberében induló képzésre. Januárban lesznek az interjúk és az AC-k, februárra meglesz a döntés, és március-áprilisban nomináljuk a hallgatókat a külföldi egyetemekre. Áprilistól már a diákoknak kell elkezdeni szállást keresni, a tárgyakat felvenni, megszervezni a kinti félévüket.

Vad Márk: Ebben az időszakban sokat tud segíteni, hogy február-márciustól már a közösség része lesz a leendő CEMS-es hallgató, részt vehet a programokon, tanácsot kérhet például a szálláskeresésben, a vízum intézésében, a megélhetéssel, a tanulmányok menedzselésével kapcsolatban. Ez utóbbiban elég könnyű elveszni, ezért nagyon jó, hogy van hozzá mentorálás jellegű segítség.

Általánosságban mekkora pluszterhelést jelent a CEMS másoddiploma?

Szántó Richárd: A nehézség a szaktól is függ. Az angol nyelvű vezetés és szervezés szaknál, ahol integrálva van a CEMS-képzés, valamivel könnyebb, a többinél pedig változó. A magyar vezetés és szervezés például is kicsit közelebb áll a CEMS nemzetközi menedzsment világához, mint például a pénzügy vagy a marketing. De a két szak nagyon jól kiegészítheti egymást, például a pénzügyesként tanult képesség és tudás mellé menedzsmentszemléletet is kap a hallgató. A kreditek teljesítése viszont kihívás, és előfordul, hogy valaki rátesz egy fél évet a kétéves képzésre. Ezt a rendszer annyiban elismeri, hogy ha valaki Corvinus ösztöndíjas, tehát térítésmentesen tanul nálunk, akkor az ötödik félévet is meg tudja csinálni az ösztöndíjjal, nem kell tandíjat fizetnie.

Mivel foglalkozik a CEMS Club?

Tóth Fruzsina: Minden CEMS partneregyetemen van ilyen klub, fő feladatunk a közösségi élet szervezése, közösségépítés, valamint a CEMS alumnik (öregdiákok) és a vállalati projektpartnerek közelebb hozása a hallgatókhoz. Események szervezésével foglalkozunk és próbálunk a diákoknak segíteni a szakmai fejlődésükben. De később is hasznos az alumnihálózat a CEMS-eseknek, amikor a nemzetközi karrierjükhöz majd ezeket a kapcsolatokat esetleg fel tudják használni. Legújabb projektünk az alumnikkal, hogy indítunk egy podcastot, amelyben megosztják saját CEMS-es történeteiket, és van mentorprogramunk is.

Milyen pluszt adott a CEMS, amit a karrieredben is hasznosítani tudtál?

Vad Márk: Ez a képzés kimozdítja az embert a komfortzónájából, mert mindenképp külföldre kell menni, új kultúrákat, munkamódszereket megismerni. Ennek köszönhetően szerintem rendkívül magas a hallgatók adaptivitása és agilitása is. Ügyfélmenedzserként gyorsan meg tudom ismerni az embereket és megfelelően kommunikálni velük, ez a képesség mindenképp a CEMS képzés alatt erősödött meg bennem. Ráadásul a jelenlegi munkáltatómmal is a CEMS program révén kerültem kapcsolatba. De ide tartozik a mindset és az ambíció is: aki elvégzi a programot, már rendelkezik egy olyan hozzáállással az élethez és a munkához, amit a „nyomjuk, menjünk előre, csináljuk meg” mentalitással lehet leírni. Szeretjük a pörgést.

A két hónapos külföldi gyakorlatot hol végezted?

Vad Márk: Prágában, a jelenlegi munkáltatómnál. Ennek előzménye, hogy van a CEMS-es képzés utolsó félévében egy Business Project nevű tantárgy, amelynek keretében a hallgatók vállalati partnereknél dolgoznak valós üzleti eseteken. Nekem pont szerencsém volt, mert egy cross border projektben vettem részt, a lengyel és a cseh egyetem hallgatóival közösen végeztük az adott projektet annál a cégnél, ahol a gyakorlatot csináltam és ahova később felvettek ügyfélmenedzsernek, nagyrészt ennek a projektnek köszönhetően. Büszke is vagyok rá, hogy több olyan pontot is beleépítettek a cég működésébe, amiket mi anno hallgatóként javasoltunk.

Szántó Richárd: A CEMS-nek, bár alapvetően akadémiai szövetség, vannak vállalati és civil partnerei is, összesen 70 multinacionális céggel működünk együtt. A partnerek business projekteket adnak a képzésbe, segítik a hallgatókat, vállalati előadókat biztosítanak az egyetemnek, gyárlátogatásokat tartanak, karriertanácsadást nyújtanak, ami nagyon nagy kincs. Magyarországon a Mol és a MET energiacégek a partnereink, és ők is együttműködnek más külföldi egyetemekkel.

A képzés itthon és külföldön is tandíjmentes a magyar hallgatóknak – a külföldi tartózkodás megélhetési költségeire is van megoldás?

Szántó Richárd: Igen, már elérhető a Pannónia ösztöndíj, ami megoldja a kiutazás és kinn tartózkodás költségeit. Az ösztöndíj összege egyebek mellett attól függ, hogy mekkora a célország megélhetési költsége, de elérhetőek további ösztöndíjak is az egyetemen erre a célra.

Vad Márk: Én két-három éve, még az Erasmusszal Helsinkiben 600 eurót kaptam havonta, ami nekem elég volt a lakhatásra és a megélhetésre egy csekély kiegészítéssel.

Mit üzennél annak, aki még gondolkozik azon, hogy jelentkezzen-e?

Vad Márk: Azt, hogy ez egy egyszeri alkalom, ha valaki most nem jelentkezik, akkor soha nem tud. Ezért azt ajánlom, hogy ha valaki már csak vacillál is rajta, mindenképp jelentkezzen. Olyan pluszélményt, tudást, tapasztalatot tud adni, amit másképp csak 10-15-20 év alatt tud összeszedni az ember. Ez egy olyan kivételes lehetőség, amelyért mindenképp megéri a Corvinus valamelyik mesterképzését választani.