Geomérnök, nanosebész vagy bio-informatikus legyen a gyerek? – interjú Dr. Fendler Judittal, az SZTE kancellárjával

Mit javasolna egy olyan tehetséges érettségizőnek, akinek fogalma sincs, hogy milyen területre, képzésre jelentkezzen? Hogyan töltse későbbi munkája szempontjából hasznosan az egyetemi éveket?

Már a szakképző intézmények, középiskolák felé is van rengeteg programunk, bemutatónk, tanácsadásunk, legaktívabb tagjai vagyunk a Tanítsunk Magyarországért programnak, saját Junior Akadémiánk évi több ezer diákkal foglalkozik a régióban. Mire érettségizik, aktív kapcsolatban vagyunk a lehetséges jelentkezőinkkel, az egyetemen pedig a hallgatók számára a legnagyobb rugalmasságot biztosítjuk a kreditelismerések, a karok közötti átjárhatóság terén.

Személyre szabott tanácsadással mentoráljuk a diákokat, hiszen van, aki elakad, nehéz 18 évesen pontosan tudni, milyen jövőt szeretnénk. Én biztosan azt javasolnám, és ezért teszünk is, hogy aki tanulni akar, azt ne akadályozza ebben semmi, sem az anyagi helyzete, sem a környezeti hatások, hiszen az SZTE-n minden élethelyzetre adunk megoldásokat.

Ha arra gondol, hogy mi a biztos pálya, akkor azt mondanám, hogy érdemes olyan szakmát választani, ahol a mesterséges intelligencia csak kiegészítő szerepet jelent majd. A segítő, támogató szakmák, mint az egészségügy, oktatás, fejlesztés, kutatás ilyen lesz. A legfontosabb, hogy bármikor tudjon valaki paradigmát váltani, szükség van a rugalmasságra.

Új irány lehet az is, hogy a szakképzés segítségével adjunk szakmát is a diploma mellé.

Miért tanuljon tovább a diák Magyarországon és miért éppen a Szegedi Tudományegyetemen?

A hazai felsőoktatási egyetemeknek természetesen van egy nagyon földhözragadt előnye, hisz egy külföldi alap- vagy mesterképzés rettentő sokba kerül. Ahol tandíjat nem is kell fizetni, a megélhetés ott is nagyon drága.

Szegeden pedig azért érdemes tanulni, mert multidiszciplináris egyetemként a legszélesebb lehetőségeket kínáljuk úgy, hogy a tudományegyetemi rangsorok alapján az egyik legjobb egyetem vagyunk.

A diákélet fantasztikus, a város egy nagy campus, a megélhetés olcsóbb, mint Budapesten, a kül- és belföldi hallgatók mindenütt együtt vannak. Ezt imádják a diákok, sokan – azok is, akik nem így tervezték – az egyetemi élet miatt is maradnak. Az egyetemünkre jelentkezők száma 2017 óta nő, miközben a demográfia ellenünk dolgozik.

Még a relatív alacsony megélhetési költségek is nagy terhet jelentenek sok szülő számára. Ebben tud az intézmény segíteni?

Hangsúlyt helyezünk a tehetséggondozásra és a hátrányos helyzetű diákok segítésére. A kollégiumi helyek számát tekintve jól állunk, minőségükön igyekszünk javítani. Szeptemberben adunk át egy 200 fős modern diákszállást, és az a célunk, hogy aki elsőévesként kollégiumi helyet szeretne, az jó minőségű helyet kapjon. A négyezer körüli mostani férőhelyből kellene ezerrel több minőségi kollégiumi hely.

Elérhető ugyanakkor lakhatási támogatás, sokféle tanulmányi ösztöndíj, külföldi lehetőség. Az egyik legnagyobb Erasmusos küldő és fogadó intézmény vagyunk az országban, és biztos vagyok abban, hogy ez a kérdés amikorra kell, megoldódik, hiszen a hallgatók mobilitása európai alapérték.

Önöknél folytatja kutatásait jelenleg Karikó Katalin, ön kancellárként vezeti az egyetemet. Nőtt a női hallgatók aránya a női példaképeknek köszönhetően például műszaki területen?

Eleve magas a hallgatók között a nők aránya, de az egyetem vezetésében is fele-fele arányban vannak nők és férfiak. Karikó Katalin mindenki számára példakép, olyan ember, aki az életével, személyiségével mutat példát. Nem tudom, hogy emiatt több lett-e a női hallgatónk, az viszont biztos, hogy műszaki vagy épp agrárterületen férfi hallgatóból sincs elég.

Távoktatás, digitalizáció, MI – rengeteg az újdonság az oktatás területén. Milyen lesz ön szerint a jövő egyeteme?

Az egyetemnek folyamatosan alkalmazkodnia kell a környezetéhez, akár egy világjárványhoz vagy az energiahatékonysági kihívásokhoz, rég vége annak, hogy „elefántcsonttoronyként” létezzünk.

Nekünk is hatékonyabb működésre kellett átállnunk, az online képzések informatikai hátterét is meg kellett teremtenünk. Tovább nő a gyakorlati lehetőségek szerepe, fejlesztjük a laborjainkat és a cégekkel való együttműködést.

Ezeknek a fejlesztéseknek, vagy épp a magas energiaáraknak komoly költségvonzata van. Melyek az egyetem fő bevételi forrásai?

Jellemzően azok, mint korábban, csak más struktúrában, hisz 90% fölött közfeladatot látunk el, és alaptevékenységeink ellenértékét kapjuk meg oktatásra, gyógyításra, szakképzésre, kutatásra. Emellett van némi vállalkozási tevékenysége is az egyetemnek.

Mit jelent az, hogy az állami forrásokat már részben teljesítmény alapján ítélik meg az egyetemnek?

Átütő előrelépés, hogy a közfeladatok ellátására öt évre előre vállalásokat tettünk, melyekhez indikátorokat rendelt a minisztérium. Elsősorban a kutatás és a felsőoktatás területén szerződés alapján mérik a teljesítményünket, évről-évre nagyobb arányban kapjuk ennek alapján a forrásainkat. Büszke vagyok rá, hogy tavaly csaknem 96%-osan teljesítettük az indikátorokat, ami több mint hatmilliárd forintos forrást jelent az egyetemnek. Fontos indikátor például sok egyéb mellett a felvettek száma a hiányterületeken, a hallgatói lemorzsolódás, a kreditek teljesítésének aránya, vagy az elhelyezkedési ráták.

Vannak ágazati szempontok is: kiemelt cél, hogy több agrárszakember, mérnök vagy pedagógus végezzen. A mi oldalunkról célzott ösztönzők születnek, mint a külön pedagógus-ösztöndíjunk, amely akár az egyetemi évek alatt végig pályázható, vagy a természettudományos területet célzó ösztöndíj. Most rakjuk össze a doktori programokon való továbbtanulást ösztönző ösztöndíjunkat, külön ambicionálva azt, hogy az iparban dolgozók számára is ez egy vonzó lehetőség legyen. Csak így lesz meg az oktatói, kutatói utánpótlás.

Hogyan lehet további forrásokat bevonni a működésbe?

Alapvető érdekünk a további forrásbevonás, ezt mi csak saját erőből tudjuk megtenni. Hagyományosan erős bevételt jelent a térítéses hallgatók oktatása, de itt is fejlődnünk, adaptálódnunk kell, emellett én abban hiszek, hogy olyan tevékenységek jelenthetnek bevételt, melyekhez értünk. Van térítéses betegellátással, informatikai fejlesztéssel foglalkozó cégünk, tervezzük a szabad oktatási kapacitások piacosítását is, külön a cégekre, igénybevevőkre szabott megoldásokkal. Amiben még van mit tanulnunk, az a kutatási eredményeink, innovációink korrekt piacosítása, akár spin-off, startup cégek indításával.

Paradigmaváltásra van szükség, hogy vonzó piaci partnert is lássanak az egyetemben – ebben már sokat tettünk. A közelmúltban tartottuk meg például az első üzleti reggelinket, ahol több mint 20 velünk együttműködő cég jelent meg.

Van olyan projektjük, mely önnek személy szerint kiemelten fontos?

Sok ilyen van, most adjuk át például az infektológiai tömbünket, melyet – talán meglepő módon – még a pandémia előtt kezdtünk el építeni. Aktuális, ugyanakkor fájdalmas az, ami most az energetika területén történik, de talán sikerül bekerülnünk egy olyan rendszerbe, melyben az energiamegtakarításainkat vagyonértékű joggá lehet átfordítani a széndioxid-kvótához hasonlóan. Több mint 400 épületünk van, strukturáltan kell energiát spórolnunk, és új forrásokat találnunk. Szegeden geotermikus energia áll rendelkezésre, létrehozunk egy geotermikus kutatási központot, hogy ezt minél hatékonyabban használhassuk ki.

Mindez arra is példa, hogyan fonódik össze a gazdálkodás, az egyetem menedzsmentje és az alaptevékenység.

Mely szakokra jelentkezik a legtöbb külföldi hallgató?

Még mindig az egészségügyi képzéseink a legnépszerűbbek, de sok más területen is van angol nyelvű képzésünk a természettudományoktól az informatikáig. Már nem feltétlenül teljes képzésben kell gondolkodni, hanem mikromodulokban, kurzusokban, valamilyen bizonyítványt adó képzésekben.

Egy Erasmus+-os projektben 8 egyetemmel működünk szorosan együtt. Közös kurzusokat fejlesztünk, a krediteket elismeri mindegyik partner, így igen nívós egyetemek kurzusai érhetők el a mi hallgatóink számára úgy, hogy a cél a közös rész-vagy teljes képzések összerakása, elismertetése.

Az is nagy lépés volt a diákjaink számára, hogy szoros együttműködésben a Coursera-val – amiről épp a Telexen jelent meg cikk – fejlesztettük az online oktatást a pandémia időszakában. Mi nemcsak használjuk a szolgáltatásaikat, hanem részt veszünk a termékfejlesztésben is. Ez például segít abban, hogy együttműködjünk cégekkel, és már a képzés során piacképes modulokat kínálhassunk.

Az általános- és középiskolákban tapasztalható tanárhiány egyetemi szinten jelent problémát? Hogyan tudják megszerezni, motiválni az oktatókat?

Az első területnél maradva – gyakorló iskoláinkban egyelőre nincs jelentős tanárhiány. Ehhez az is kell, hogy az egyetem saját ösztönző rendszert dolgozott ki iskoláink pedagógusai számára.

Az egyetemi oktatók, tanárok számára volt korábban jelentős béremelés, de az is lényeges, hogy a pályázatok, kutatási együttműködések keretében sok egyéb jövedelemszerzési lehetőségük van. Célunk, hogy minél több legális kereseti lehetősége legyen a nálunk dolgozóknak, hogy megérje anyagilag is itt maradni. Ezért is fontos sok más mellett fejleszteni saját térítéses egészségügyi cégünket.

A Szegedi Tudományegyetem a régió legnagyobb oktatási intézménye, munkáltatója, és hatása kiterjed a dél-alföldi régión túl a határon túli területekre is. Terveink szerint komoly hozzáadott értéket is termelő befektetők jönnek még idén az egyetemi Science Parkba, tovább erősítve innovációs képességeinket és eredményeinket.