Minden második olvasónk betartja az újévi fogadalmakat – a zöld célok is fontosak

Míg januárban tömegek iratkoznak be a fitneszklubokba és a jógastúdiókba, lelkes kocogók jelennek meg a parkokban, sőt, talán eleinte kevesebb édesség is kerül a bevásárlókosarakba, néhány hónappal később már alábbhagy a lelkesedés. Egy Egyesült Államokban készült felmérés eredményei szerint az újévi fogadalmak kb. 80 százaléka nem valósul meg, és a legtöbben már februárban visszatérnek a korábbi életvitelükhöz.

Az sem mindegy, hogyan fogalmazzuk meg a célokat: egy másik, a Stockholmi Egyetem Pszichológiai Tanszékén készült kutatás arra mutatott rá, hogy sikeresebbek azok, akik nem valamiről lemondani akartak az új évben, hanem inkább el akartak érni valamilyen eredményt.

A kezdő dátum nem számít, a belső motiváció igen

Kérdőívünk kitöltőinek 55 százaléka budapesti, 80 százalékuk a 18-50 éves korosztályból került ki, az idősebbek aránya 17, a kiskorúaké 2 százalék, a nemek aránya egyenlő volt. A felmérésben részt vevő olvasóinknak mindössze 9 százaléka gondolja úgy, hogy van értelme az újévi fogadalmaknak, és őket is egy ilyen év eleji ígéret indította el az életmódváltás útján. A válaszadók kétharmada szerint bármikor lehet fogadalmat tenni, változtatni az életmódunkon, és 7 százalékuk jelölte be a „szerintem semmi értelme, úgyis mindenki feladja pár hónap után (én is) választ. 18 százalék szerint a fogadalmak ideig-óráig működnek, mert sokan nem rendelkeznek elég akaraterővel a tényleges változáshoz.

Az időzítés a válaszadók 84 százaléka szerint nem számít, mindegy, hogy újévkor vagy az év egy másik napján hagynak el, vagy vesznek fel új szokásokat. „Nem az időponttól függ, hogy holnaptól hova dobom a szemetem, vagy mennyivel eszek majd kevesebb cukrot” – szerepelt a többség által választott opcióban.

Szinte mindenki (95%) a belső motiváció miatt változtat, saját magáért kezd bele egy diétába, és nem azért, mert mások szerint le kellene adnia pár kilót, azért gyűjti ezentúl szelektíven a szemetet, hogy tegyen a környezetéért. Ugyanakkor a felmérés résztvevőinek 61 százaléka szívesebben tenne olyan fogadalmat, amelynek van látható eredménye, vagy jutalma, és csak 39 százalék vélekedik úgy, hogy semmi köze a jutalomnak a fogadalom betartásához.

Amiben az olvasók jóval az átlag felett teljesítenek, az az éve eleji fogadalmak betartása. „Mennyire tartod be az újévkor tett fogadalmakat?” kérdésre csaknem minden második résztvevő válaszolta azt, hogy egész évben kitart. 28 százalékuk bevallotta, hogy nagyjából egy hónap után adja fel a vállalásait, 26 százalék pedig „csak ígérget”.

Nem csak magunkra gondolunk, hanem a bolygóra is

Arra is rákérdeztünk, hogy milyen célok miatt hajlandóak az olvasók változtatni. A válaszadók több mint háromnegyede valamilyen személyes, vagy egészségügyi fogadalmat tesz ilyenkor, pl. januártól eljár edzeni, egészségesebben táplálkozik, leteszi a cigit, stb. A teszt kitöltőinek 15 százaléka fogalmaz meg ilyenkor valamilyen zöld célt, ami a tömegközlekedésre, vagy a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozik, és csak nagyon kevés fogadalom vonatkozik a több vagy kevesebb jövőbeni munkavégzésre.

A résztvevők alapvetően fontosnak gondolják, hogy újévkor ne csak magukra gondoljanak, hanem valami olyan, magasztosabb célt is kitűzzenek, amiből másoknak is előnyük származik. 79 százalékuk szerint „felelősségünk van abban, hogy milyen jövőt alakítunk ki a következő generációknak”.

A környezetvédelemmel és a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzései csaknem minden válaszadónak vannak. Igaz, negyedük egyelőre nem jutott tovább a szelektív hulladékgyűjtésnél, szinte minden ötödik megkérdezett igyekszik alkalmazni a zero waste filozófiát, és a családtagokat is próbálja rávenni a felelős fogyasztásra. Konkrét zöld témájú, a közlekedésre, a szelektív hulladékgyűjtésre vagy a ruhavásárlásra vonatkozó fogadalmat a kérdőív kitöltőinek közel fele tett már valamikor.

A táplálkozás és a szelektív hulladékgyűjtés jelenti a legnagyobb kihívást

Megkérdeztük az olvasókat, hogy mi jelenti a legnagyobb kihívást számukra ezen a téren. A legnehezebb az élelmiszerek fenntarthatósági szempontok alapján való kiválasztása, vagyis a kevesebb hús fogyasztása, a helyi és a szezonális zöldségek vásárlása – a válaszadók közel harmada gondolja így. Minden ötödik kitöltőnek gond a szelektív hulladékgyűjtés az otthonán kívül. A kevésbé környezetterhelő közlekedést, a környezetbarát takarítást és a túl sok étel vásárlása miatti élelmiszerpazarlást kb. ugyanannyian jelölték meg (14, 13 és 13 százalék), és van, akit a környezetkímélő illat- és szépítőszerek, illetve a fenntartható divat állít kihívások elé. De olyan válaszadó is akad már a különböző hulladékok szétválogatása és megfelelő helyre dobása is próbára tesz.

A „Hol gyűjtenéd szelektíven a hulladékot, ahol most nem tudod, mert nem megoldott?” kérdésre adott válaszok alapján az olvasók a nyilvános helyeken – bevásárlóközpontokban, gyorséttermekben és közterületen – látnának szívesebben több szelektív szemétgyűjtési lehetőséget, de a kitöltők csaknem negyede a munkahelyén sem elégedett ezzel.

A felelősség közös, de még ránk fér a tájékozódás

Az újévi fogadalmak kapcsán tudni szerettük volna azt is, hogy mit gondolnak az olvasók a fenntarthatóság elérésében betöltött felelősségükről. A legtöbben (79 százalék) úgy vélekednek, hogy mindenkinek feladata odafigyelni a környezetvédelemre, és erőfeszítéseket tenni egy hulladékmentes világért. 7 százalék szerint elsősorban az egyének feladata, hogy minimális hulladékot termeljenek, a többiek szerint azonban a vállalatoknak, a döntéshozóknak és a szakértő szervezeteknek kell orvosolni ezt a problémát.

A zöld életmód a fenntarthatósággal kapcsolatos tudással kezdődik, ezért arra is rákérdeztünk, hogy ítélik meg tájékozottságukat a felmérés résztvevői. 17 százalékuk véli úgy, hogy teljesen képben van a témában, hogy mi fenntartható, és mi nem, 57 százalék pedig azt gondolja, hogy vannak hiányosságai, de az „átlagnál mélyebb” ismeretekkel rendelkezik. Bár ma már tényleg a csapból is ez a téma folyik, a kitöltők negyede azt válaszolta, hogy semmit nem tud arról, hogy mire kellene odafigyelni, ha fenntarthatóságról van szó.

Környezettudatos életmódra váltani egy sor lemondással jár, de egyre többen látják be, hogy hosszú távon nincs más megoldás, ha legalább valamennyire élhető környezetet szeretnénk a következő generációkra hagyni. Érdemes változtatni, és a kisebb célok kitűzésétől haladni a komolyabb elhatározások felé.

Tippek zöld újévi fogadalmakhoz:

• Fogyasszunk kevesebb húst!
• Csökkentsük az ételpazarlást! Tervezzük meg a menüt, csak azt vegyük meg, ami a bevásárlólistán szerepel, és használjuk fel a maradékokat!
• Amennyiben megoldható, váltsunk bringára és tömegközlekedésre!
• Ne vásároljunk egyszer használatos eszközöket, tárgyakat!
• Javíttassuk meg az elromlott tárgyakat, ha nem muszáj, ne vegyünk újat!
• A felesleges, de használható holmikat ne dobjuk ki, adjuk vagy ajándékozzuk el!
• Csökkentsük a vízpazarlást!
• A ruhatárunkat fast fashion üzletek helyett frissítsük second hand boltokból, vagy gardróbcseréken!
• Kevesebbet repüljünk! Ha csak így megoldható az utazás, tervezzünk hosszabb nyaralást!
• Tárgyak helyett ajándékozzunk élményeket!
• Keressünk zöld alternatívát a környezetet károsító vegyszereket tartalmazó takarítószerek, kozmetikumok helyett!