Itthon is elterjedőben a digitális fizetési megoldások

Megjelentek az érintésmentes kártyák, a fizetésre szolgáló mobilappok, a pénzintézeti alkalmazások, amelyek segítségével pillanatok alatt vásárolhatunk, bankolhatunk, utalhatunk, rendelhetünk, intézhetjük a hitellel kapcsolatos ügyeinket, hogy csak néhány példát említsünk. E módszerek előnyeit pedig a piaci szereplők közül egyre többen ismerik fel, ismerik el, és ennek köszönhetően a különféle digitális pénzügyi szolgáltatások mostanra elérhetővé váltak Magyarországon. Ám az is tény, hogy az ebben rejlő lehetőségeket sokan még mindig nem használják ki teljes mértékben, és hogy a készpénzhasználat még mindig megkerülhetetlen, még mindig jelentős szerepet játszik.A gazdasági szereplők számára létfontosságú, hogy tisztában legyenek a hazai fogyasztók pénzhasználati szokásaival és infrastruktúra adta lehetőségekkel. Tehát hogy hol tart a digitális szolgáltatások térhódítása, mik a trendek, mennyire állnak készen, és mennyire készültek fel a fogyasztók a digitális fizetési módok használatára, valamint hogy megvannak-e az ehhez szükséges tárgyi feltételek. A Mastercard pontosan emiatt döntött úgy, hogy életre hívja az évente frissülő Digitális Fizetési Indexet, amelynek célja, hogy átfogó képet nyújtson minderről. A független index, egy iparági mérőszám, melynek egyik célja, hogy , hogy segítse a piaci szereplőket a fejlesztési irányelvek és szabályalkotások során. Ennek érdekében egy 100-as skálán számszerűsítve jelenik meg a fejlődés mértéke az index fő irányvonalát jelentő kiemelt csapásirányok mentén.

Stabil alapok

Ezek egyike az Infrastruktúra, amelynek során azt vizsgálták, hogy mely készpénzmentes fizetési eszközök érhetők el Magyarországon, ezek mennyire fejlettek, és milyen irányba lehet továbblépni. Azaz magyarán azt, hogy a lakosság, a kereskedők és egyéb szolgáltatók rendelkeznek-e a digitális pénzügyi szolgáltatások igénybe vételéhez szükséges eszközökkel és technológiákkal. Tehát mondjuk van-e bankkártyájuk, termináljuk, számítógépük, de ide tartoznak a számlák, a tokenizált mobiltárcába integrált kártyák, a P2P pénzküldési megoldások, a bankszámlaalapú azonnali fizetés, vagy az elfogadói oldalon a szoftveralapú POS terminálok is például. Emellett külön kitértek arra is, hogy melyek azok a pénzügyi megoldások, amelyek már léteznek, ám technológiailag még nem elterjedtek.

És ezzel el is érkeztünk a lényeghez, azaz a konkrét eredményhez. Az Infrastruktúra versenyszámban az ország 100-ból 64 pontot gurított, ami azt jelzi, hogy hazánkban megvannak a szilárd alapok, ám azért még van hova fejlődni. Érdekes, hogy a részindex egyik pillére, az úgynevezett Készpénzmentes infrastruktúra terén kifejezetten jól állunk (76 pont), köszönhetően annak, hogy a lakosság jó része rendelkezik számlával és bankkártyával, és ezeket a megoldásokat ráadásul rendszeresen használják is az emberek. A bankszámláknak például 75%-a elérhető már elektronikus formában, tehát vagy online netbankban vagy mobilbanki alkalmazás formájában.

Viszont az is tény, hogy a digitális pénzügyi szolgáltatások terén a fogyasztók még mindig túlnyomórészt ezekre a jól bevált módszerekre támaszkodnak. Azonban vannak már újabb, bizonyos szempontból előnyösebb megoldások is (például a QR-kódos fizetés, a másodlagos számlaazonosítók, a tokenizált megoldások stb.), így e téren még bőven van mozgástér. Pedig 2020-ban a magyar infrastruktúrafejlesztésen innovációs hullám söpört végig, szóval elméletileg a technológiai háttér adott lenne, már csak a felhasználók többségének hozzáállásán kellene változtatni. Ez az oka annak, hogy az Infrastruktúra részindex második eleme, a Fizetési megoldások jelenléte, csak 52 pontot ért el.

Mit hoz a jövő?

Az már most látszik, hogy a fogyasztók elvárják a kényelmet, a biztonságot és a gyorsaságot is a pénzügyeik digitálisan történő intézése során is. Értelemszerűen azokat a fizetési eszközöket választják, amelyet egy adott szituációban, legyen szó fizetésről, hitelkezelésről vagy akár azonosításról, a legegyszerűbbnek és legbiztonságosabbnak gondolnak. Ám ehhez fontos ismerniük a rendelkezésre álló, számukra is elérhető lehetőségeket, és mint ahogy az a Mastercard kutatásából is kiderült, e téren még bőven van tennivaló. A Digitális Fizetési Index azért is lehet hasznos, mert megmutatja, hogy mely területeken van szükség az ismeretek elmélyítésére, vagy a használat ösztönzésére.

Abban például egészen biztosak lehetünk, hogy a különféle pénzügyi szolgáltatások igénybe vétele során a mobilok még komolyabb szerepet játszanak majd. Egy okostelefon már nem pusztán egy kommunikációra vagy szórakozásra szolgáló termék, hanem digitális pénztárca, pénzügyi tanácsadó vagy banki asszisztens is egyben. Egy igazi „mindent az egyben” eszköz, amelynek segítségével a pénzügyeink jelentős részét tudjuk intézni. Ebből fakadóan gyakorlatilag biztos, hogy a mobiltárcák masszív térhódítására számíthatunk a közeljövőben. Emiatt azt is készpénznek vehetjük, hogy még több olyan kereskedő is terminálok beszerzése mellett dönt, aki ettől eddig ódzkodott. Ha ugyanis a vásárlók nagy része kártyával vagy mobillal akar vásárolni, esetleg tokeneket használni, akkor azt egyszerűen nem hagyhatja figyelmen kívül az, aki talpon akar maradni az egyre élesedő versenyben.

A cikk a Mastercard támogatásával készült.