Kevés pénz, rengeteg munka, tapasztalatlan fordítók – ezért olyan szörnyűek néha a magyar feliratok a filmeken

Jó ideje Magyarországon is a streaming korát éljük, az összes fontos szolgáltató (Netflix, Disney, Apple, Amazon, HBO) megjelent már a hazai piacon, szinte mindegyik lokalizált, vagyis magyar nyelvű feliratokkal, bizonyos esetekben szinkronnal. Soha nem volt még ennyi tartalom digitálisan (és legálisan) elérhető itthon, így értelemszerűen a streamingforradalom miatt egyre nagyobb szükség van fordítókra. Ehhez képest az elmúlt időszakban mégis azt lehet tapasztalni, hogy erős minőségi romlás következett be a magyar feliratok terén. Több névtelenséget kérő fordítóval beszéltünk arról, hogy mi a helyzet a magyar piacon, milyen következményei lettek annak, hogy egyre több tartalomhoz kell a magyar nyelv, és miért fordulhatnak elő olyan hibák még a legnépszerűbb produkcióknál is, mintha a Google Fordító munkája lenne a magyar szöveg.

A sorozatokhoz, filmekhez készült feliratok nem voltak mindig ennyire elérhetők itthon. A kétezres évekig egyáltalán nem volt evidens, hogy egy filmhez szükséges magyar felirat, szinte mindenhez készült szinkron. Ha esetleg mégis készült valamihez felirat, azt korábban a fordítók gyakran hallás alapján írták le.

Ez az internetkorszak beköszöntével, a torrentezés és warezolás aranykorában változott meg. Az, hogy pár gombnyomással (illegálisan) elérhető lett minden tévésorozat és film a világon, nemcsak a nagy stúdiókat és médiacégeket vezette a streaming irányába, hanem létrehozta a rajongói és hobbifeliratozók világát is, amelynek tagjai általában ingyen, puszta lelkesedésből kezdtek el lefordítani olyan tévésorozatokat és filmeket, amelyekhez még nem készült szinkron. Ezek a kalózletöltések alapján készült rajongói feliratok a kétezres évekre annyira elterjedtek, hogy már a hivatalos forgalmazók figyelmét is felkeltették.

Olyannyira, hogy a kétezres évek végén már rengeteg hobbifordító panaszkodott arra, hogy az ingyen készített felirataik megjelentek különböző filmek és sorozatok hivatalos kiadványain. A leglátványosabb eset a South Parkhoz köthető, amikor egy SubVito nevű feliratozó észrevette, hogy az animációs sorozat magyar szinkronjához az ő korábban készített rajongói feliratát vették alapul. A Comedy Central aztán munkát ajánlott a sorozat további részeihez az eredeti fordítónak. Egy másik népszerű sorozat, az Arrested Development (Az ítélet: család) esetében pedig annyira elégedetlenek voltak a szinkronstúdiótól kapott fordítással, hogy inkább letöltötték a rajongói feliratot, és munkát ajánlottak a szerzőinek. Ezek a példák jól rámutatnak arra, hogy a kétezres évek második felétől a tévézés milyen szinten kezdte el felszívni az „amatőr” fordítókat az online térből. És azt is, milyen bizarr jogi helyzet alakult ki:

• a hobbifordítók alapvetően nem legális úton (értsd: letöltötték az internetről) jutottak hozzá a produkciókhoz, és készítettek hozzájuk nem hivatalos magyar feliratot;
• a forgalmazók pedig gyakran ezeket a feliratokat használták fel a saját kiadványaikhoz, hiszen a rajongói fordításokra nem vonatkoznak a szerzői jogok.

Sok munka, kevés pénz, rövid határidők

A következő nagy fordulatot a streamingkorszak hozta, különösen az elmúlt pár év. „Tavaly nyáron annyi munkát adott a Disney a magyar fordítóknak, hogy szinte mindenki nekik dolgozott, és új embereket is kellett felvenni” – mesélte nekünk egy fordítással és feliratozással évtizedek óta foglalkozó szakember, aki szerint annyi munka van most ebben az iparágban Magyarországon, hogy egy új feliratozótól nem is nagyon várnak el semmilyen képzettséget azon kívül, hogy jól tudjon angolul. Ehhez még az is hozzájött, hogy párhuzamosan készült az HBO is, hogy átálljon a Góról a Maxra, illetve 2023 elején érkezik Magyarországra a SkyShowtime nevű streamingszolgáltató, vagyis annyi tartalmat kellett és kell mostanában lefordítani, amire már alig volt/van ember. Több helyről is hallottunk arról, hogy a forgalmazók a legjobb, bejáratott fordítókat gyakran előre lefoglalják, és még rendelkezésre állási pénzt is fizetnek, hogy biztosan ráérjenek, amikor kell.

Miközben alapvetően hasonló munkáról beszélünk, a magyarországi streamingszolgáltatók különböző módszerekkel keresnek feliratozókat. Van olyan cég, amely korábban régiósan, nyelvenként külön intézte a feliratozást, aztán nemrég inkább keresett egy nagy céget, amely az összes ország nyelvi lokalizálását intézi. „Bekérették az árajánlatot az összes fordítással foglalkozó cégtől, majd elfogadták a legolcsóbbat. Emiatt most egy darab cég csinálja nekik az összes feliratot minden nyelven, ilyen mennyiségű tartalom mellett pedig képtelenség tartani a színvonalat, hiszen hosszú távon csak annyi a lényeg, hogy maga a felirat minél hamarabb készüljön el” – meséli forrásunk.

Árazásban is eltérnek egymástól a szolgáltatók, illetve vannak, akik külföldi cégekkel, vannak, akik magyarokkal dolgoztatnak, de igazából annyi a munka, hogy gyakorlatilag mindenki dolgozik mindenkinek.

„Amikor én kezdtem, 300-350 forint volt egy perc, és nálam tapasztaltabb fordítók panaszkodtak is arra, hogy Magyarországon a kilencvenes évek óta ez a tarifa” – ezt egy volt fordító mesélte nekünk, aki másfél-két évig dolgozott egy fordításokat készítő cégnél. Sosem főállásban, hanem futárkodás vagy vendéglátás mellett, kiegészítésként. Ahogy többen is mondták, nagyon kevesen tudnak kizárólag feliratozásból megélni, ennek oka részben az alacsony fizetés, részben pedig maga a munka. Ugyanis egy film vagy sorozatepizód feliratának elkészítésének hossza annyi mindentől függ, hogy csak a nagyon tapasztaltak tudják előre belőni, mennyi munkával jár valamilyen tartalmat lefordítani.

„Egy negyvenkét perces családi drámához nekem három nap meló kell, hogy tényleg jó legyen. De egy negyvenkét perces sci-fi sorozathoz, ami tele van szakzsargonnal és hasonlókkal, több szükséges” – meséli a forrásunk. Szerinte onnan lehet tudni, hogy egy cég nem minőségi munkát akar végezni, hanem csak letudni a kvótát, ha egy ilyen munkára mindössze egy napot ad. A korábban szintén fordítóként dolgozó forrásunk arról beszélt, hogy témától függően egy 20 perces animációssorozat-epizód fordítása akár 10-12 órát is igénybe vehet, de egy másik hasonló hosszúságúval meg lehet lenni 4 óra alatt is. 350 forintos percdíjjal ki lehet számolni, hogy még az ezres órabér sem jön össze, ha egy 20 perces epizóddal 10-12 órát dolgozik az ember.

Információink szerint a magyar cégeknél most már jellemzően 700-800 forintot fizetnek percenként, amibe belejátszik az is, hogy a kata eltörlése miatt sok helyen emelni kényszerültek.

A külföldi cégeknél egy lefordított percért nagyjából két dollár az alapdíj, a legjobban tipikusan a Netflix fizet, ahol egy percért akár hét dollár is járhat. Cserébe ott nézik a legszigorúbban a hibákat. A magyar cégek gyakran két dollár alá is lemennek, nem véletlen, hogy a többség nem is tud főállásban megélni a fordításból. Az igazán jó fordítók már nem is dolgoznak magyar cégekkel, mert azok nem tudják anyagilag tartani a tempót a külföldiekkel.

Azonban nem csak a túltermelés és az alacsony fizetés az, ami miatt egészen meghökkentő fordítási hibák is becsúszhatnak.

Egyik forrásunk szabadúszóként, de főállásban fordít feliratokat. „Szabadúszóként az ember jellemzően sokkal többet dolgozik, mint egy átlagos irodai munkában. Az iparra jellemző rövid határidők miatt gyakran előfordul, hogy ünnepnapokon, családi nyaralás alatt és hétvégén is dolgozunk. Sajnos ebben az iparágban (is) elég nehéz szabadúszóként kialakítani egy heti negyvenórás munkarendet. Személy szerint rám az a jellemző, hogy vannak nagyon megterhelő időszakok, amikor heti hét napot is dolgozom, napi sok órában, és aztán tudatosan nem dolgozom egy ideig” – mondta, hozzátéve, hogy a gyakorlatban annyi idő alatt készül el egy fordítás, amennyit időt adnak rá – így hiába lehet azt mondani, hogy egy jó fordításhoz kell három nap is, a valóság sokszor teljesen másképp fest.

„Sajnos a mai napig vannak cégek, amelyeknél az az elvárt, hogy napi egy részt adjon le az ember, miközben a minőségi munkához ideálisan három-négy munkanap kellene egy negyvenöt perces tartalom esetében. Legtöbbször műsorpercalapú díjazással dolgozunk, csak az elmúlt években kezdett el itt-ott megjelenni olyan díjazás, ami figyelembe veszi azt is, hogy mekkora szövegmennyiséggel kell foglalkoznunk. Például egy kilencvenperces horrorfilmet, amiben szinte csak egymás nevét kiáltozzák a szereplők, sokkal hamarabb lefordít az ember, mint egy szintén kilencvenperces, szakszavaktól hemzsegő dokumentumfilmet, faltól falig dialógussal. Eddig az volt a jellemző, hogy ugyanannyit kap a kettőért a fordító, hiszen mindkettő kilencven perc” – meséli a forrásunk.

Az is probléma, hogy nincs működőképes érdekképviselet. „Próbálkozások vannak a szakma összefogására, de ez mindaddig nagyon nehéz, sőt lehetetlen, amíg mindig van valaki, aki hajlandó elképesztően nyomott áron dolgozni. Én úgy látom, hogy a műsorpercenkénti négy dollár az a díjazás, ami alatt semmiképpen sem lenne szabad elvállalni egy munkát, ezalatt egyrészt nem térül meg a befektetett idő és energia, másrészt borzasztóan káros az egész szakmának, ha valaki hajlandó ez alá menni. Itt normális határidős munkára gondolok, tehát a sürgős eseteket ne vegyük ide, ott illik sürgősségi felárat adni/kérni” – mondja.

Nem a hiba lett gyakoribb, hanem a tartalom több

Idén több emlékezetes eset is volt, amikor sokaknak szemet szúrt a magyar felirat színvonala. Az idei év egyik legjobb sorozata, a We Own This City (Miénk a város) a Drót alkotóitól az HBO egyik legfontosabb produkciója volt 2022-ben – mégis olyan döbbenetes félrefordítások kerültek a magyar feliratba, mintha a Google Fordítóval készültek volna. Ami azért tűnt fel még inkább, mert fura módon az HBO Maxon néha nem kerül fel bizonyos epizódokhoz az angol felirat a magyarral egy időben. Ezt a problémát a Sorozatjunkie blog is észrevette annak idején, és nemcsak a We Own This City, hanem olyan más, kifejezetten nagy költségvetésű HBO-s szuperprodukciók esetén is, mint a Winning Time (Győzelmi sorozat) vagy a Peacemaker (Békeharcos).

Forrásunk szerint egyébként az sem könnyíti meg a munkát, hogy miközben soha nem látott mennyiségben kell fordítani, a munkarend is okoz bonyodalmakat. A feliratozók munkáját általában egy lektor ellenőrzi, azonban a lektorok a fordítónál is jóval rosszabbul keresnek. Pár hónappal ezelőtt a Redditen lehetett kérdezni egy feliratozással 25 éve foglalkozó anonim fordítótól, aki elárulta, hogy a lektorok általában a fordítók fizetésének 25 százalékát kapják meg, és egy lektor percdíja egy dollár alatt van bizonyos helyeken. Emiatt sokszor inkább a mennyiségre megy a munka, mint a minőségre. Van, ahol még a lektor után is van egy ember, aki átnézi a már lektorált szöveget, és bizonyos hibák vagy eltérések esetén ide-oda dobálják a kész munkát. És amikor tartalomdömping van, akkor a fordító nem mindig akad fenn azon, ha valaki hülyeségre javította a szövegét, és az később átmegy mindenhol, mert csinálni kell a következő munkát.

A lektor–kontrollszerkesztő leosztás miatt különösen megnehezíti a dolgokat a nem angol nyelvű produkciók esete. A streamingnek köszönhetően szupernépszerűek lettek egészen egzotikus országok alkotásai is, azonban a legtöbb fordítócégnek nem éri meg főállású fordítót alkalmazni koreai, török vagy indiai produkciókhoz. Így ezekhez először angol leirat készül, és azt fordítják le aztán magyarra. Ez egyértelműen ront a minőségen, ráadásul az angol leiratok színvonala gyakran kifejezetten gyatra – de mivel a fordító nem ismeri az eredeti nyelvet, amiről fordították, kénytelen a kapott angol szöveg alapján dolgozni.

Példaként egyik forrásunk egy indiai sorozatot említett (a beazonosíthatóság elkerülése érdekében pár dolgot itt megváltoztattunk az eredeti példához képest). Az angol szövegében az szerepelt, hogy a főszereplő adott egy tál rizst egy másik szereplőnek, miközben a képernyőn látszik, hogy valójában egy tál naan kenyeret adott neki. A magyar feliratban a rizst át is írta kenyérre. Csakhogy a lektor az eredeti angol leiratot, és nem magát a sorozatot nézte ellenőrzésnél, és visszaírta rizsre a kenyeret. A lektorral és kontrollszerkesztővel való vitatkozás pedig időbe telik, ahogy a javítások is, ezért fordulhat elő olyan, hogy ilyen hibák gyakran átcsúsznak a rendszeren. A korábban említett HBO-s példáknál forrásunk szerint egyébként az történhetett, hogy a fordító betette a komplett szövegleiratot Google Fordítóba, majd amikor azt elkezdte átszerkeszteni, értelmes mondatokká faragni, már nem nézte hozzá az eredeti szövegkörnyezetet.

A hatalmas mennyiségű munka miatt érkező új munkaerő is értelemszerűen minőségi felhígulást okozott a szakmában, azonban több forrásunk, illetve a témában jártas Sorozatjunkie is arra figyelmeztet, hogy valójában nem arról van szó, hogy most hirtelen gyengébb lett a színvonal. „Az emberek régebben sokkal kevesebb filmet és sorozatot néztek felirattal, ma viszont annyira elterjedt, hogy értelemszerűen többet találkoznak vele, így jobban feltűnnek a hibák is. Garantálom, hogy ugyanez volt a helyzet a korábbi évtizedekben is, csak akkor még nem tűnt fel ennyire könnyen az embereknek” – meséli a forrásunk. Az HBO egyébként azóta újrafordíttatta az említett sorozatokat, így most már a We Own This Cityben nem szerepelnek akkora irgalmatlan hülyeségek, mint amikor megjelent.

Hasonló véleményen van egy másik forrásunk is. „Az elmúlt időszakban érezhető minőségromlással vitatkoznék, mert nem egységesen van jelen a különböző streamingplatformok között (van, ahol a saját gyártású tartalmak feliratainak jellemzően jobb a minőségük, mert ezek több figyelmet kapnak a cégektől). Az viszont biztos, hogy a Disney+ megjelenése óriási munkamennyiséggel árasztotta el a piacot, így kevés tapasztalattal rendelkező fordítók is bekerültek a rendszerbe, illetve folyamatosan újabb lokalizációs cégek bukkantak fel” – meséli, utalva azokra a fordítói munka szétosztásáért és menedzseléséért felelős cégekre.

Kicsi a fordítók megbecsültsége

Mindent elmond a feliratozás nehézségéről, hogy akkor igazán jó, ha láthatatlan, vagyis nem veszi észre az ember, nem akasztja meg az élményt. „Emiatt sajnos nagyon kevés pozitív visszajelzést kapunk, pedig nagyon sok fordító a lelkét is beleteszi egy-egy mondatba, poénba, szóviccbe, és olyan részletekre is figyel pusztán lelkiismeretességből, ami maximum csak egy szakmabelinek tűnik fel. A szakma egyik átka, hogy a nézők sokszor nem is tudják, miből áll a munkánk. Nagyon sok technikai szabályt kell betartanunk, idő- és karakterkorlátok nehezítik a munkát. Például meg van szabva minden nyelvhez egy kényelmes olvasási sebesség, és ha ezt nem tartanánk be, hanem szóról szóra követnénk a forrásnyelvi szerkezeteket, a néző fizikailag képtelen lenne elolvasni a képernyőn megjelenő szövegmennyiséget. Mégis, gyakori kritika, hogy miért nem egy az egyben fordítunk” – meséli forrásunk, aki azt is hozzáteszi, hogy a többség azzal sincs tisztában, hogy a feliratozás és a szinkron két külön műfaj. Ő egyébként egyáltalán nem foglalkozik szinkronnal, mert az talán még inkább szívfájdítóan alulfizetett munka.

Minden feliratot a stúdió lektora ellenőriz nyelvtani szempontból. Az HBO-nál a kapott anyag átmegy egy technikai QC-n (Quality Control), ahol kiszűrik az olyan hibákat, amikor a felirat csúszik a képhez képest például. A stúdiók egyébként állandó fordítógárdával dolgoznak az HBO-nak, de mivel egyre több a munka, egyre több embert kell felvenniük. A stúdiók ráadásul tesztelik is a fordítókat, hogy kiderüljön, megfelelnek-e az HBO követelményeinek.

Ha valamilyen okból kifolyólag mégis hibás felirat kerül ki a platformra, ott azonnali javítást kérünk a stúdióktól, és rögtön cseréljük, amint beérkezett hozzánk az új anyag.

– nyilatkozta nekünk Pinczés-Pressing Ádám, a magyar HBO PR-menedzsere, aki azt is elárulta, hogy két hónapra előre rendelik meg a feliratokat és a szinkront a stúdióktól, és ha minden alapanyag idejében megérkezik, akkor a stúdióknak több hetük is van a fordítói munka leadására. Viszont a megnövekedett tartalommennyiség miatt előfordulhat, hogy ez a folyamat bizonyos esetekben lerövidül, de igyekeznek figyelni arra, hogy ne ez legyen a sztenderd. A hatalmas tartalommennyiség egyik okozója például az is, hogy az HBO Maxon minden tartalmat lokalizálnak, tehát minimum ellátják magyar felirattal, jobb esetben még szinkronnal is.

Kerestük a Netflix és a Disney+ magyarországi képviseletét is, a cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

A feliratok helyzete nemcsak a streamingplatformokon, de a mozikban is változóban van, sőt a mozis feliratoknak mára már a létük is kérdésessé vált. Cikkünk hamarosan megjelenő folytatásában azt a problémát járjuk körül, mi az oka annak, hogy bizonyos forgalmazók már nem is készítenek magyar feliratot az eredeti nyelvű filmekhez, hanem kizárólag szinkronosan mutatják be őket.