A rajongóknak szerelmes levél, mindenki másnak kapudrog lehet a League of Legends világán alapuló sorozat

Az életben mindig vannak biztos dolgok: a híres szállóige szerint ilyen az adózás és a halál, de ezek közé sorolható még a Reszkessetek, betörők karácsonykor és az is, hogy ha a Riot Games kiad egy videót a League of Legends nevű hipernépszerű videójátékához, azonnal elkezdik bombázni őket azzal, hogy csináljanak már végre egy, a játék világára épülő animációs filmet. Ez utóbbival persze kicsit csaltunk, a Riot ugyanis bő két éve a rajongók nagy örömére már bejelentette, hogy hamarosan érkezik egy, a játék világában zajló sorozat Arcane néven. Az eredetileg 2020-ra tervezett sorozatot aztán a járvány miatt el kellett tolni,

most azonban végre tényleg megjelent, a Riot pedig mindent megtett azért, hogy erről a lehető legtöbb ember tudjon.

Az utóbbi időszakban folyamatosan jöttek az új előzetesek, a karaktereket bemutató grafikák és persze az olyan húzások, mint a dubaji Burdzs Kalifára vetített gigareklám, az agyonpromózott szuperkollaboráció a fejlesztő összes játékával, sőt, a PUBG-vel és a Fortnite-tal is, vagy a kifejezetten erre felhúzott nyitóceremónia az idei LoL-vb döntője előtt. A felhajtás végül egy mindenki számára elérhető világpremierben kulminálódott, de a sajtó ennél kicsit korábban betekintést kapott a sorozatba, illetve a készülésének hátterébe. Ez alapján pedig az a helyzet, hogy a Riot nem feleslegesen ölt bele ennyi energiát az Arcane promózásába, mert olyasmit tettek le az asztalra, ami a League of Legends-veteránoknak tényleg egy szerelmes levéllel ér fel, mindenki másnak pedig tökéletes kapudrog lehet a játék lenyűgöző, de egészen eddig nagyon nehezen bemutatható világához.

Olyan jól néz ki, hogy az már idegesítő

Ahogy azt pár hete a Netflix Tudum nevű eseménye után is megírtuk, az Arcane csúszása különösen azért lehetett fájó pont a Riot számára, mert menet közben a surranópályán egy hasonló sorozat beelőzte őket. Idén márciusban gyakorlatilag a semmiből megérkezett az amúgy remekül sikerült Dota: Dragon's Blood című sorozat, ami a Dota 2 videójáték világába volt hivatott bevezetni a nézőket. Annak ellenére pedig, hogy ebben nem feltétlenül járt sikerrel – leginkább azért, mert ugyan egyedi sztorit akart elmesélni, kötelességének érezte ledarálni a játék teljes mitológiáját, ami így teljesen értelmezhetetlen maradt –, a Netflix egyik legjobb animációs sorozata lett, és egyáltalán nem meglepő, hogy egy hete megvillantották a második évadot is.

Az Arcane eközben csak rövid teaserekben, meg ebben a hosszabb jelenetben mutatkozott meg, de az biztos, hogy nem volt felesleges ennyi időt beleölni a projektbe. Itt az összes közhelyet el lehetne sütni: a Riot tényleg

szerelemprojektként kezelte az Arcane-t, végig szorosan együttműködtek az elkészítésében, így tényleg olyasvalami lett a végeredmény, amire mindig is vágytak az emberek.

A legtöbb nézőnek viszont valószínűleg az első három rész után is az lesz szembetűnő, hogy mennyire máshogy néz ki az Arcane, mint a Netflixen az utóbbi időben hasító, videójátékokon alapuló sorozatok, mint az amúgy tényleg kiváló Castlevania.

A sorozaton a Riottel korábban több projekten, többek közt az Arcane világához erősen kapcsolódó Get Jinxed – olyan erősen, hogy benne is van a sorozatban a szám, de egyébként zeneileg ezen kívül is erős lett az egész, még az Imagine Dragons által írt főcímdal sem idegesítő, ami tényleg nagy szó – klipjét is jegyző francia Fortiche Productions dolgozott, a rájuk jellemző 2D-s és 3D-s animációt keverő stílus pedig itt is remekül működik. A Riot egy rakás stúdióval dolgozott már együtt, köztük a magyar Digic Pictures-zel is, de akármilyen jól is néztek ki az évek során kiadott rajzolt és hiperrealisztikus animációval készült videók,

a sajtónak előzetesen kiküldött négy rész alapján tényleg nem tudott volna jobb partnert választani a Riot ehhez a projekthez.

A kevert stílus tökéletesen adja vissza azt a világot, amit eddig csak képeken vagy klipekben láthattak a rajongók, Piltover és Zaun épületei, utcái és belső terei pedig tényleg annyira jól néznek ki a képernyőn, hogy voltak jelenetek, ahol csak arra tudtam gondolni, hogy a világ legnagyobb pazarlása, hogy ezeket a helyszíneket egy olyan játékra pazarolták el, amiben az egyetlen kapcsolódási pontunk ezekhez az, hogy vannak hősök, akik papíron innen származnak. Jó hír, hogy elméletileg már lassan egy éve készül a Riot saját online szerepjátéka, úgyhogy lehet abban reménykedni, hogy egyszer egy játékban is bejárhatunk majd ilyen tereket ahelyett, hogy az ezredik meccsünket játsszuk le a League of Legendsben.

Nagy projekt, nagy szívvel

Az animáció persze önmagában nem vinne el a hátán egy sorozatot, legalább ugyanennyire fontosak a karakterek és a sztori is, ezekkel kapcsolatban pedig teljes joggal lehettek sokan szkeptikusak. A Riotnek nincs könnyű dolga, ha történetmesélésről van szó, az általa fejlesztett játékok ugyanis tökéletesen alkalmatlanok erre. Az univerzumnak dedikált oldalon képregények, háttérsztorik és mininovellák garmadáját lehet elolvasni, de ezeket a legnagyobb fanatikusokon túl valószínűleg senki nem látta még, amikor pedig a Riot legutóbb komolyabb történetmesélésbe fogott, annak A fény őrzői esemény lett a vége, ami nagyjából olyan volt,

mintha egy tumblrfüggő tinédzser lett volna felelős mindenért a rémesen gagyi dialógusoktól a béna karaktereken át egészen a kétezres évek flash játékait idéző kalandjátékos körítésig.

Így aztán nem volt meglepő, hogy sokan elég szkeptikusan álltak hozzá az Arcane-hez is, de ez a projekt szerencsére jóval több törődést kapott, mint bármi, amit a Riot eddig világépítés címszó alatt csinált. Ahogy azt a premier előtt többször is hangsúlyozták, rengeteg energiát öltek abba, hogy megtalálják a tökéletes szinkronszínészeket, különösen Jinx (Mia Sinclair Jenness/Ella Purnell) és Vi (Hailee Steinfeld) esetében, de a többi karakterre sem lehet panasz. Viktor szerepében Harry Lloyd végzett remek munkát, akit többek közt a Trónok harca Viseryseként lehet ismerni, a videójátékos berkekben népszerű, a League of Legendsben Braum hangját kölcsönző JB Blanc pedig Vi és Jinx pártfogója, Vander hangját kölcsönözte.

A premier előtt Lloyd és Blanc mellett, a fiatal Jinxet megszemélyesítő Jenness-szel, a sorozat rezidens alvilági figuráját, Silcót játszó Jason Spisakkal és a gyakorlatilag az ő ellenpontjaként működő Mel Medardát játszó Toks Olagundoyével beszélgettünk a sorozatról, abban pedig mindannyian egyetértettek, hogy a Riottel tényleg álomszerű volt együtt dolgozni. Lloyd elmondása szerint lenyűgöző volt az egész projekt, pláne úgy, hogy a legtöbbjük előzetesen egyáltalán nem ismerte ezt a világot, csak fokozatosan merültek el benne. Mint mondta, mikor az ügynöke átküldött neki pár részletet a sorozatból, nem igazán értette, hogy mi is ez az egész, de a forgatókönyv bejött neki, és Viktor karaktere is megmozgatta a fantáziáját, így lecsapott a lehetőségre, arra azonban csak később, az egész univerzum megismerése után jött rá, hogy mekkora szerencséje van ezzel a sorozattal.

Viktor egyébként a játékban egy szélsőségesen transzhumanista tudós, aki megszállottan hisz abban, hogy az emberiségnek ki kell szabadulnia a hús és az olyan felesleges érzelmek, mint a félelem által alkotott börtönből, a sorozatban viszont még teljesen normális hús-vér emberként tűnik fel, ez a kettősség pedig Lloyd elmondása szerint marha érdekes aspektusa volt a karakter eljátszásának. Persze nem Viktor az egyetlen, aki hatalmas változáson megy keresztül a sorozatban, mások mellett Jinx is ide tartozik. Ha valakinek fogalma sincs a játékról, pusztán az előzetesek alapján is gigantikus Harley Quinn koppintásnak gondolhatná a karaktert, az első pár rész után pedig még erősebb lesz ez a párhuzam, de valamelyest árnyalja a képet, hogy az Arcane megmutatja azt is, hogy honnan, hogyan jutottunk el a gépágyús, rakétavetős őrültig.

Nekem elsőre értelmetlennek tűnt, hogy a fiatal Jinx (illetve bocsánat, Powder) szerepére külön szinkronszínészt szerzett a Riot, de Sinclair bebizonyította, hogy volt létjogosultsága ennek, mert pontosan emiatt üt akkorát, amikor Jinx kivetkőzik önmagából. Ezt Spisak is kiemelte a premier előtti beszélgetésünk során, plusz hogy szerinte Jinx tényleg megkerülhetetlen eleme a sztorinak, mind negatív, mind pozitív szempontból. Ő ezt úgy fogalmazta meg, hogy az ember imádja a káoszt, amit létrehoz, de egyben sajnálja is őt a káosz miatt, amit át kellett élnie, és ez egyébként tényleg így is van.

A rajongóknak készült, de mindenkinek szól

Azt persze nehezen lehetne állítani, hogy Jinx lenne a legeredetibb karakter valaha, már csak azért sem, mert az interjúk során is többször felmerült Harley Quinn vele kapcsolatban, de egy csomó olyan apróság van a sorozatban, ami valahogy hihetővé, organikussá és egyedivé teszi a karaktert. Ugyanezt egyébként négy rész után az egész sorozatról is el lehet mondani:

nem túl eredeti, kicsit kiszámítható, de amit csinál, azt olyan jól csinálja, hogy ez igazából nem is érdekli a nézőt, pláne nem akkor, ha valaha eszébe jutott már, hogy szeretné egy kicsit behatóbban megismerni a League of Legends világát.

A rajongók pont emiatt valószínűleg nagyon elégedettek lesznek a sorozattal, az igazán izgalmas kérdés azonban az, hogy mindenki másnak is tetszeni fog-e az egész. Anélkül, hogy bővebben belemennék az első négy részbe, szerintem biztosan, a Riotöt ugyanis sok minden miatt lehet szidni, de az biztos, hogy a Legends of Runeterra nevű kártyajáték után megint belenyúltak a tutiba. Az Arcane már most egy iszonyatosan király sorozatnak tűnik, ami elé bátran leülhet bárki, aki úgy érzi, hogy egy kicsit is érdekli az egész, biztosan nem fog csalódni.

Ez a sorozat ráadásul tényleg nagyon sok mindenkire lő: a steampunk, a retrofuturizmus, sőt, helyenként még a cyberpunk is feltűnik, de ha valakit teljesen hidegen hagynak a fantasy-elemek, azok fókuszálhatnak a felszínen prosperáló dúsgazdag Piltover és a föld alatt szenvedő Zaun szembenállásának elég aktuális dinamikájára, vagy a teljesen vállalható sztorira és a meglepően hihető karakterekre is. Azt egyelőre nem tudni, hogy hova fut majd ki a sztori, ahogy azt sem, hogy mennyire sikerül majd értelmezhető keretek között tartani az egészet.

Az viszont mindenképpen adhat okot a bizakodásra, hogy a Dota: Dragon's Blooddal ellentétben itt teljesen kihagyták az univerzum megmagyarázását, és az eddig látottak alapján csak a karakterekre, és az ő történeteikre fókuszáltak. A háromrészes első felvonást egyben lepörgetve én egyenesen azt éreztem, hogy ez a bő másfél óra így simán elmenne egy filmnek is, annyira jó ütemben halad a történet, és annyira jól zsonglőrködik az akcióval, a karakterek kibontásával – legyen szó akár a játék hőseiről, vagy a külön a sorozathoz kreált karakterekről – és a világépítéssel. Ha pedig ez a továbbiakban is így marad, akkor az Arcane tutira az idei év egyik legjobb sorozata lehet majd.

(A kilencrészes, három felvonásra bontott Arcane-t a Netflixen lehet nézni. Az első három rész már elérhető, a következő két felvonást pedig egy, illetve két hét múlva lehet majd megnézni.)