Johnny Depp szerint Hollywood bojkottálja őt, és ebben igaza is lehet

Johnny Depp nemrég a Sunday Timesnak adott interjút a Nagy-Britanniában bemutatott Minamata című filmje miatt. A színész egyik válasza azóta körbejárt a világsajtóban, ugyanis azt állította, hogy érzése szerint Hollywoodban bojkottálják őt, ami kihatással van az új filmjére is. Deppnek abban valószínűleg igaza van, hogy

nem feltétlenül ő manapság a legnépszerűbb színész Amerikában, de ebben nemcsak a magánéleti drámái és balhéi játszottak közre, hanem az is, hogy hosszú évek óta nem volt egy igazán sikeres filmje sem.

A nemrég bemutatott Minamata egy szörnyű tragédiát dolgoz fel, amikor a japán Minamata városban található vegyi üzem mérgező anyagokat – köztük higanyt – engedett vissza a vízbe, emiatt higannyal fertőződött meg a helyi élővilág, majd több ezer, környéken élő ember is. Hivatalosan 36 év alatt több mint 2000 ember kapott higanymérgezést az üzem miatt, közülük legalább 1700-an meghaltak, és a katasztrófáért felelős Chisso Corporation több mint 10 ezer embernek volt kénytelen kártérítést fizetni. A higanymérgezés okozta neurológiai szindrómának hivatalosan is az lett a neve, hogy Minamata-kór, ami enyhébb esetekben zsibbadást, ataxiát, izomgyengeséget okoz, súlyosabb eseteknél viszont kómát, bénulást, látásromlást, a beszédkészség és hallás romlását, a magzatoknál pedig fejlődési rendellenességet.

Depp filmje W. Eugene Smith, minden idők egyik legnagyobb hatású haditudósítójának és fotósának történetén keresztül mutatja be, milyen hatással volt a japán part menti közösségekre a katasztrófa.

Ahhoz képest, mennyire komoly és tragikus témát dolgoz fel a film, a Minamata létezéséről talán még azok sem tudtak, akik kicsit jobban követik a filmes híreket. A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be még 2020 februárjában, hivatalosan pedig egy évvel később került volna a mozikba, és ezzel egy időben digitálisan is elérhető lett volna.

A pandémia azonban rendesen megnehezítette a mozis bemutatók helyzetét, ezért Amerikában még mindig nem tudni, mikor mutatják be a filmet. Nem véletlen, hogy a rendező, Andrew Levitas júliusban egy nyílt levelet küldött a forgalmazásért felelős MGM-nek (amelyet nemrég az Amazon vásárolt fel), amelyben azt állítja, hogy a stúdió szándékosan igyekszik „eltemetni” a filmjét kizárólag Johnny Depp személye miatt.

Levitas a levelében azt állítja, hogy az MGM egyik vezető beosztású embere őszintén elmondta neki, hogy a stúdió úgy döntött, ezt a filmet hagyják veszni.

A rendező elküldte a levelet a filmet támogató W. Eugene Smith, illetve a Minamata Alapítványnak is, hogy ezzel próbálja rákényszeríteni az MGM-et, hogy egy ennyire fontos témájú alkotást ne temessenek el Depp személye miatt. Levitas azt is állította, hogy az MGM kizárólag a szerződésben vállaltakat teljesíti, semmi többet. Ahogy írja:

jogilag megtehetik, hogy eltemetik ezt a történetet, ahogy történt már sokakkal hasonló korábban is, de erkölcsi kötelességük lenne legalább azt a minimumot elérni, hogy személyesen beszéljenek az áldozatokkal és hozzátartozóikkal, hogy miért gondolják, hogy egy színész magánélete fontosabb, mint a halott gyerekeik, testvéreik, szüleik és mások története, akik áldozataivá váltak az ipari környezetszennyezésnek és a vállalati visszaéléseknek.

Miközben a világ több országában (Spanyolország, Ausztrália, Szingapúr, Nagy-Britannia, Japán, Portugália, Olaszország) legkésőbb novembertől már látható a film a mozikban, amerikai bemutatóról még mindig nincs hír, és a Deadline-nak is mindössze egy száraz, semmitmondó levélben reagált az MGM. Annyit írtak, hogy továbbra sincs fix bemutató dátuma a filmnek.

Az MGM rezignáltsága azért is érthetetlen, mert a Minamata az eddigi kritikák alapján egy minimum közepes film, vagyis nem egy gyötrelmes borzalom, amit a silány minőség miatt szégyellni kellene.

Rocksztárból lecsúszott bántalmazó

Depp meglehetősen érdekes figurája a hollywoodi elitnek, és ami a 2000-es évek előtt menő rocksztárságnak számított, az a 21. században már nagyon nem tett jót a karrierjének.

Színészként kifejezetten szeretett hedonista karaktereket alakítani (Félelem és reszketés Las Vegasban, Betépve, Rumnapló, Don Juan de Marco), hobbiból még éli is a rocksztár stílust (gitáros a Hollywood Vampires nevű zenekarában, amelynek tagja Alice Cooper és Joe Perry is az Aerosmithből), és sok problémája volt a drog-, illetve alkoholfogyasztással, valamint többek között az Amber Heard színésznővel való kapcsolata miatt is botrányokba keveredett.

A színész az egyre több zűrös ügye után 2018-ban bevállalta, hogy a Rolling Stone újságírója pár napot eltöltsön vele a bérelt londoni otthonában, és arról beszélgessenek, amiről csak akar. Ekkor ment híre ugyanis, hogy a világ egyik legismertebb színésze elvesztette a vagyona nagy részét, ami azért nagy szó, mert karrierje során körülbelül 650 millió dollárt (közel 200 milliárd forintot) keresett különböző filmekkel. Depp és a vagyonát kezelő cég beperelte egymást, és az ügyből olyan bizarr részletek derültek ki, mint például

• Deppet azzal vádolják, hogy havi 30 ezer dollárt (majdnem 9 millió forint) költött borra, amire a színész annyival reagált a Rolling Stone-interjúban, hogy ez az állítás hazugság, mert ennél sokkal többet költött;
• megszakította a kapcsolatot a stábja minden tagjával, köztük az ügyvédeivel, menedzserével, könyvelőivel, asszisztenseivel és befektetői tanácsadóival;
• nem is 3, hanem 5 millió dollárt költött arra, hogy példaképe, Hunter S. Thompson hamvait kilője egy ágyúból, de az újságíró szerint a színész szándékosan túlzott ezzel a számmal. 200 ezer dollárt költött havonta magánrepülőzésre, és 7000 dollárért megvette azt a kanapét a lányának, amit a Kardashianokról szóló valóságshow-ban látott;
• a folyamatos önpusztítása miatt az utolsó években gyakran elfelejtette forgatásokon a szövegét, és a fülére kellett mondani a sorait. Az interjúban nem tagadta, hogy külön embert fizetett azért, hogy a szövegét a fülére mondják;
• Penélope Cruz elmondása szerint Depp egyszer Londonban megpróbálta egy étteremben kihúzni a saját fogát, miközben vele és Stella McCartney-val vacsoráztak;
• 2014-ben alapított egy saját lemezkiadót, amit egy évvel később már be is kellett zárni. Ennyi idő alatt 4-5 millió dolláros veszteséget halmozott fel a Unison Records;
• Depp pereskedése a vagyona felett őrködő hollywoodi könyvelőkkel és ügyvédekkel a színész és jogásza szerint örökre megváltoztathatja Hollywoodot.

Az ügyben nehéz igazságot tenni, ahogy ugyanez a helyzet Depp és Amber Heard házassági drámájával kapcsolatban is. A két színész a Rumnapló forgatásán jött össze még 2011-ben, rövid életű házasságuk (2015-ben esküdtek, egy évvel később pedig már váltak) alatt annyira elmérgesedett kettőjük között a viszony, hogy 2016-ban átmenetileg távolságtartási végzést adtak ki Depp ellen.

Heard azt állította, hogy az éveken át nonstop drog- és alkoholfüggésben élő Depp verbálisan és fizikailag is bántalmazta őt,

egy kiszivárgott videón azt is látni, ahogy a színész egy veszekedés során meglehetősen agresszívan viselkedik.

Mindkét fél abuzív viselkedéssel vádolta a másikat, és egymás lejáratása miatt polgári pert is indítottak. Depp azért, mert Heard egy Washington Postnak írt cikkében teregette ki a szennyest a kapcsolatukról, ami szerinte tele van hazugságokkal és kitalációkkal. Heard pedig azért, mert Depp szerinte online zaklatási kampányt indított ellene Twitteren, hogy rúgják ki az olyan projektekből, mint az Aquaman vagy egy L'Oréal-kampány. Aztán a Sun brit bulvárlap feleségverőként hivatkozott Deppre egy cikkben, ami miatt a színész beperelte a bulvárlapot. A nagy sajtónyilvánosságot kapó ügyben az újságnak adott igazat a bíróság, ami után Deppet kitették a Legendás állatok és megfigyelésük című Harry Potter-spinoffból, a karakterét pedig odaadták Mads Mikkelsennek.

Évek óta nem volt egy sikeres filmje

Valószínűleg nem lehet egyértelműen bebizonyítani, hogy Deppet a Hearddel való civakodása tette nemkívánatossá Hollywoodban, azért sem, mert a színésznek igazából hosszú évek óta nem volt rendes sikerfilmje.

Ha megnézzük a Metacriticen, egészen 2009 júliusáig kell visszamenni az első olyan filmig, ami legalább 70 százalékos kritikai arányt tudott elérni, és ő volt a produkciónak a főszereplője. Bár akadtak kivételek, de azokban vagy szinkronhangként dolgozott, vagy producerként, vagy nem mozifilmről van szó.

Ez azért is fájhatott a stúdióknak különösen, mert Depp egyértelműen a hollywoodi elithez tartozik, azon színészek közé, akiknek simán megadják a 20-30 millió dolláros gázsit egy szerepért, mert már csak a neve alapján nagy bevételre lehet számítani. Azonban az aranytojást tojó tyúknak számító Karib-tenger kalózai filmek nagyon elfáradtak, a Legendás állatok és megfigyelésük meg sem közelítette a Harry Potter-filmek népszerűségét, és hiába nyúlt vissza a korábbi sikereihez, és dolgozott Tim Burtonnel (Alice Csodaországban) vagy valamilyen maffiafilmen (Fekete mise), illetve dolgozta fel újra Hunter S. Thompson valamelyik regényét (Rumnapló), valahogy nem jött be egyik nagy produkciója sem. Amikor pedig valami eredetihez próbálta a nevét adni, annak olyan katasztrófák lettek az eredményei, mint a Mortdecai vagy a Transzcendens, amit minden idők egyik legrosszabb sci-fijei között tartanak számon.

Márpedig ezekért a szerepekért baromi sok pénzt fizettek Deppnek, és bár a blockbusterek már a márkanév miatt sem buktak igazán, a szakmai siker egyértelműen elkerülte a színészt és a filmjeit az elmúlt több mint egy évtizedben. Pedig Depp nem lett rosszabb színész, a Fekete misében olyan alakítást nyújtott a legendás gengszter, Whitey Bulger szerepében, hogy azt még a leginkább fanyalgó szaklapok is elismerték. De még az elmúlt két-három év rosszabb filmjeinél is állandóan elhangzik, hogy alapvetően Depp továbbra is egy zseniális színész, csak egyszerűen valahogy mindig gyenge filmeket fog ki.

Dolgok, amik ennyi idősen már nyugtalanítók

Abban lehet egyébként valami, hogy Deppet bojkottálják Hollywoodban, mert a következő időszakra mindössze egy projektje van bejelentve a Minamatán kívül, amelyben egy vicces madarakról szóló animációs sorozat főszereplőjének adja a hangját. Pedig a blockbusterek és franchise-filmek korszakában Depp előtt normál esetben több tucat forgatókönyvnek kéne hevernie, amikből válogathatna, hogy mivel keressen több pénzt. Ehhez képest nagyon úgy néz ki, hogy

legalább egy éve nem volt semmilyen komolyabb munkája.

Ahogy Rolling Stone-interjúból is kiderülhetett, Depp valószínűleg erősen küzd a saját démonjaival, amelyek közé a drog- és alkoholfüggőség, az anyagi káosz és a személyes tragédiai is tartoznak. A színész ugyanis lassan 60 éves lesz, de még mindig szeret fiatalos rocksztárnak mutatkozni. Ahogy Penélope Cruz fogalmazott,

„El tudom képzelni, hogy Johnny még 70-80 évesen is előadja Jack Sparrow szerepét, és ugyanannyira elbűvölő és csodálatos lesz. Azonban azok a dolgok, amik elbűvölőnek hatottak 28 évesen – például bedrogozva rohangálni az Atlantic Records kiadó épületének tetején –, 55 évesen már inkább nyugtalanítóak.”

Az sem segít Depp helyzetén, hogy a legjobb barátai általában a saját példaképei vagy olyan emberek, akikre kifejezetten felnéz, és gyakran úgy tűnhet, hogy még utánozza is őket. Ilyen például Keith Richards, a Rolling Stones legendásan sokat drogozó gitárosa, akiről Jack Sparrow-t mintázta. Vagy ilyen volt Marlon Brando és Hunter S. Thompson, akik a világtól elszigetelődve haltak meg. Vagy ilyen volt Tom Petty, akiről még Depp is elmondta, hogy gyakran telefonáltak arról, hogy Petty még dohányzik-e, és amikor bevallotta, hogy igen, akkor Depp is megnyugodott, mert ha Tom Petty még mindig cigizik, akkor neki sem gáz, hogy nem tud leszokni.

Ezért Depp története egy kicsit hasonlít ahhoz a modern kori jelenséghez, hogy a 20. századi macsó popkultúrát uraló „szex, drogok, rock and roll” életvitel egészen egyszerűen már nem egy járható út a 21. században. Nemcsak azért, mert kikészíti az ember egészségét, hanem azért is, mert Depp esetében láthatóan olyan viselkedési formákat konzervált ez az attitűd, ami lassan anyagi, szakmai és mentális csődbe viszi az elmúlt harminc év egyik ikonikus színészét. Az egy jó kérdés, hogy mennyire használhat nála, ha egész egyszerűen ignorálják a munkásságát a stúdiók, és még egy olyan fontos témát feldolgozó filmjét is eltemetik, mint a Minamata, de az egyre jobban látszik, hogy az az életvitel és szakmai siker, ami Depp csúcskorszakát jellemezte, végleg elveszett.