Sántha Xénia hegymászó-influenszer korábban a 8163 méter magas Manaszlu megmászása után keveredett vitába többek között a Magyar Hegymászó Szövetség szóvivőjével, most a 6812 méteres Ama Dablam meghódítása után vitatják állítását, hogy ő az első női magyar csúcsmászó a hegyen.
Első magyar állampolgárságú nőként a csúcson! – jelentette be Sántha Xénia csíkszeredai származású magyar hegymászónő és reality sztár öt napja, hogy megmászta a 6812 méter magas Ama Dablam csúcsot a Himalájában. Kijelentését rögtön kétségbe vonták többen is, mert székelyudvarhelyi Gál-Joó Melánia már 2022-ben feljutott az Ama Dablam csúcsára. Gál-Joó Melánia akkor már magyar (azaz kettős) állampolgár volt, de az expedíción románként regisztrálták.
A vita Neszmélyi Emil megszólalásával kapott új lendületet, írja a Transtelex. A magyar ügyvéd, aki kétszer megmászta a Mount Everestet, és a hét földrész legmagasabb csúcsait, gratulált Sántha Xéniának az október 28-i csúcsmászáshoz, de kijelentette:
„Sántha Xénia 2. magyar nőként érte el a 6812 méteres csúcsot.”
Kifejtette, hogy Gál-Joó Melánia 2022-ben már magyar állampolgár is volt. Ha valaki két állampolgársággal is rendelkezik, az a mászó bizony mindkettő állam számára szerzi az elismerést a hegyek világában, nem csak az utazáshoz használt útlevél szerinti állampolgársága országának, tette hozzá.
Gál-Joó Melánia 2018. február 21. óta rendelkezik magyar állampolgársággal, így a mászásakor kettős, magyar és román állampolgár volt. A Himalayan Database nevű hegymászó-adatbázisban mégis románként szerepel, mert az expedíció szervezői annak idején nem jelezték a magyar állampolgárságát. Neszmélyi arra is felhívta a figyelmet, hogy a Himalayan Database nem állami nyilvántartás, hanem egy amerikai nonprofit szervezet által működtetett adatbázis.
Neszmélyi közlése szerint a szervezet elismerte, hogy a bejegyzésből hiányzik a kettős állampolgárságra vonatkozó információ, és vállalta az adat kiegészítését.
Sántha Xénia Facebookon közzétett reakciója egy általa idézett, de név szerint meg nem nevezett nepáli jogász álláspontjára épül, miszerint Gál-Joó Melánia az expedíció eredeti dokumentumaiban román állampolgárként szerepelt, míg Sántha expedícióját magyarként regisztrálták. Az érvelés szerint ugyan Gál-Joó Melánia ugyan lehetett a mászáskor kettős állampolgár, de a kettős állampolgárság ténye azonban önmagában nem bizonyítja, hogy mindkét állampolgárságot bejelentették, dokumentálták vagy elfogadták egy adott külföldi adminisztratív regisztráció során.
Ezért Sántha Xénia végül arra a finomított végkövetkeztetésre jutott posztjában, hogy ő az első nő, akit az Ama Dablam sikeres megmászásával kapcsolatban a rendelkezésre álló eredeti expedíciós regisztrációs dokumentumokban magyar állampolgársággal hivatalosan nyilvántartásba vettek. Ez az állítás szerinte kifejezetten a hivatalos magyar expedíciós regisztrációra vonatkozik, nem pedig más személy magyar állampolgárságának vagy identitásának megkérdőjelezésére.
A Transtelex szerint a csíkszeredai származású, évek óta Nagy-Britanniában élő Sántha Xénia neve a szélesebb közönségnek leginkább a különböző közösségi média felületekről és bulvársajtóból lehet ismerős, a hegymászó közösségben viszont jó ideje vegyes, sőt kifejezetten megosztó a megítélése. A puritán alpinista szemlélettel szemben ő az influenszeres önmenedzselést képviseli, amit a szakma szenzációhajhász reklámstílusként értékel.
Ráadásul sokan hegymászó helyett inkább magashegyi turistának tartják, mivel a klasszikus, lépcsőzetes alpesi felkészülés helyett viszonylag hirtelen vágott bele a legmagasabb hegyekbe, az eredményeit pedig kereskedelmi expedíciók keretében, serpák segítségével, fix kötelek mentén és oxigénpalackkal érte el, írja a lap. Ugyanakkor a fizikai terhelést kétségkívül ő maga vitte végig, és az Ama Dablamon most nemcsak a csúcsot érte el, hanem mászótársával egy eszméletlen holland hegymászó életét is megmentették.
Sántha Xéniának mindenesetre nem ez az első vitatott csúcsmászási eredménye. Szeptember elején Pintér László, a Magyar Hegymászó Szövetség szóvivője tette szóvá, hogy Sántha Xénia tavaly szeptemberi Manaszlu-mászásának kommunikációja nem állja meg a helyét, ugyanis nem ő volt az első magyar nő a csúcson.
Pintér szerint Sántha Xénia előtt már három magyar nő is feljutott oda: elsőként Herczeg Angelika és Kerekes Éva, később pedig a közvélemény számára csak Female Yetiként ismert Sárpátki Zsuzsanna is elérte. Ők az akkori „szabályok”, saját ismereteik és a kereskedelmi expedíciós közösség hallgatólagos beleegyezése szerint megmászták a hegyet. Időközben a szabályok változtak, a fix köteleket az előcsúcs helyett ma már a főcsúcsig rögzítik, ezen jutott fel Sántha Xénia is.
Pintér szerint nem azért, mert Sántha bármiben jobb vagy ügyesebb lett volna a másik három hölgynél, hanem azért, mert őt már oda kísérte fel a hegyivezető serpája a rögzített kötelek mentén. Ezzel az asszisztenciával az elődei is gond nélkül abszolválták volna ugyanezt, tette hozzá.
Sántha Xénia pár hete sértődött bejegyzésben utasította vissza Pintér véleményét, azzal, hogy az már nem szakmai kritika, hanem visszatérően személyeskedő, megterhelő folyamat. Mint írta, soha nem állította magáról, hogy professzionális hegymászó és soha nem ígérte, hogy minden nyolcezres csúcsra oxigén, serpák vagy rögzített kötelek nélkül fog feljutni.
„Egy fiatal nő vagyok, aki szereti a hegyeket. Expedíciókra indulok, vállalom a nehézségeket, tanulok a hibáimból, és minden alkalommal igyekszem fejlődni”
– írta. Még hozzátette, hogy visszamenőlegesen három évre dokumentáltam „az összes kamu profilt és visszatérő zaklatót, külön mappákba szedve linkekkel és adatokkal” és kijelentette, hogy ezeket „feljebb” is fogja vinni hogyha úgy adódik a helyzet.
