Bódis Tamás pályacsúccsal nyerte meg a Spartathlont, a 245 kilométeres görög ultramaratont

Bódis Tamás pályacsúccsal, 19 óra 40 perc 51 másodperces idővel nyerte meg a Spartathlont, az Athén és Spárta közötti 244,7 kilométeres ultramaratont.

Bódis idén több kiugró eredménnyel a háta mögött vágott neki a klasszikus görög ultrának, pályacsúccsal győzött az Ultrabalatonon, egy lengyelországi versenyen 11 percet faragott a 100 kilométer országos csúcsán, majd júliusban a pokoli hőség miatt is rettenetesen nehéz kaliforniai Badwateren harmadik helyet ért el.

A magyar ultrafutó legnagyobb ellenfelének a görög Ziszimpulosz Fotisz ígérkezett, aki 2021 és 2024 között négyszer győzött, és egészen eddig övé volt a pályacsúcs. A 2019-ben egyszer már nyerő Bódist most nem tudta veszélyeztetni, a magyar futó 15 percet javított a pályacsúcson. A görög 52 perces hátrányban érkezett meg a második helyen.

Az 1983 óta megrendezett Spartathlont a férfiaknál eddig két magyar tudta megnyerni korábban, az már említett Bódis, illetve 1991-ben Bogár János. A nőknél több magyar siker született, Lubics Szilvia háromszor (2011, 2013, 2014), Nagy Katalin (2015, 2016) és Maráz Zsuzsanna (2018, 2019) kétszer, Mórocza Andrea (2025) egyszer tudott nyerni.

A Spartathlon története az ókorig nyúlik vissza. A legenda szerint időszámításunk előtt 490-ben egy Pheidippidész nevű futár másfél nap alatt jutott el futva, gyalogolva Athénból Spártába, hogy ott segítséget kérjen a perzsák elleni háborúhoz. Hogy valóban lehetséges gyalogszerrel 36 óra alatt megtenni a 246 kilométeres távolságot a két nagyváros között, azt 1982-ben saját emberkísérletével igazolta John Foden, a brit légierő tisztje. Egy évvel később pedig már meg is rendezték az első, a mai napig amatőr alapokon nyugvó versenyt, amelynek most a 42. kiadása volt.