Az NB I.-ben nem lesz hidratációs szünet, a szájeltakarást sem büntetik olyan szigorúan, mint a foci-vb-n
A magyarországi futballmeccseken továbbra sem lesz hidratációs szünet, és a szájeltakarásért sem fog majd piros lap járni, jelentette be szombaton a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Az MLSZ közleménye szerint július 1-től a magyar pályákon is változtak a labdarúgás szabályai, de ez nem jelenti azt, hogy a nyári világbajnokság minden újítását átvennék. Így a félidőt minden esetben megtörő hidratációs szünetet sem alkalmazzák majd a magyar meccseken, és nem jár majd automatikusan piros lap az ellenfélhez történő beszéd során a száját eltakaró játékosnak.
A magyar szövetség honlapjának beszámolója emlékeztetett, hogy a hónap első napjával hatályba léptek azok a módosítások, amelyeket az International Football Association Board (IFAB) 140. éves közgyűlése fogadott el, és amelyeket már a hamarosan kezdődő bajnokságokban alkalmazni kell. Kiemelték: miután az IFAB egyes módosítások esetében arra lehetőséget biztosít, az MLSZ döntése értelmében kizárólag az európai szövetség (UEFA) sorozataiban is alkalmazott opciókat vezeti be saját versenyein.
Az MLSZ szerint a száj szándékos eltakarása adott esetben sportszerűtlen viselkedésnek minősülhet, amely figyelmeztetéssel (sárga lappal) büntethető, különösen konfrontáció, reklamálás vagy hasonló helyzetek során, és amennyiben a mérkőzést követően bizonyítást nyer, hogy az eltitkolt kommunikáció „sértő, becsmérlő vagy gyalázkodó kifejezéseket és/vagy cselekményeket tartalmazott, az ügyben az illetékes fegyelmi testület hozza meg a megfelelő fegyelmi döntést”.
Az MLSZ határozata értelmében az sem minősül önmagában kiállítással büntetendő szabálytalanságnak, ha egy játékos a játékvezető döntése elleni tiltakozásként elhagyja a pályát. A tévesen megítélt szögletrúgás kizárólag nagyon egyértelmű esetekben vizsgálható felül VAR segítségével. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, VAR-beavatkozásra nincs lehetőség.
Egy új iránymutatás pontosítja a kirúgás utáni szituációk egységes játékvezetői megítélését. Eszerint: „amikor a labda álló helyzetben van a kapuelőtéren belül, majd a védő csapat bármely játékosa elrúgja, akkor úgy kell tekinteni, hogy a kirúgást szabályosan elvégezték. Ha a labdát a kapus elrúgja, és a csapattársa szándékosan kézzel vagy karral megérinti a büntetőterületen belül, akkor a büntetőrúgás a helyes ítélet”. Erre a kiegészítésre azért volt szükség, mert korábban a játékvezetők eltérően ítélték meg, hogy az ilyen helyzetekben a kirúgást már elvégezték-e. Az UEFA-iránymutatás célja, hogy egységes alkalmazást biztosítson, és megszüntesse az eltérő értelmezéseket. (MTI)
