„Az egyetlen hátránya, hogy nem kapok érte jogdíjat” – 50 éve lőtte Panenka a legendás tizenegyesét
Antonín Panenka nem volt szívbajos, a csehszlovák futballista élete legnagyobb meccsén, annak is a legfontosabb pillanatában mutatta be a világnak a róla elhíresült, a labda alá nyesős tizenegyesrúgását, amit azóta csak Panenkának, vagy épp panenkázásnak ismer mindenki.
Az 1976-os Európa-bajnokság döntőjében Csehszlovákia és az NSZK találkoztak június 20-án, vagyis napra pontosan 50 évvel ezelőtt. A rendes játékidőben 2-2 volt az eredmény, a hosszabbításban sem jött újabb gól, így jöhetett a tizenegyespárbaj. Az első három körben senki nem hibázott, a negyedikben viszont Ladislav Jurkemik belőtte, Uli Hoeneß viszont fölévágta a labdát, így eldőlt, hogy ha az ötödik csehszlovákként rúgó Panenka nem hibáz, ők lesznek az Európa-bajnokok. Panenka egy addig soha nem látott rúgással verte át a német kapuban álló Sepp Maiert, ezzel meg is született a legenda.
Az Eb-döntő, és így a tizenegyes 50. évfordulója alkalmából a The Guardian kereste meg a most 77 éves Panenkát, aki remek dolgokat mesélt a lapnak, tényleg érdemes az egész anyagot elolvasni.
Panenka felidézte, hogy az egész onnan indult, hogy még a Bohemians 1905 játékosaként baráti fogadásba kezdett a csapat kapusával, Zdeněk Hruškával: ha Panenka ötből öt tizenegyest berúg neki edzés után, akkor a kapus vesz pár sört és csokoládét neki, de ha csak egy tizenegyes is kimarad, Panenka fizet. Amikor kezdett fogyni a pénze, kitalálta, hogy a középre, enyhén alányesve lő, akkor a valamelyik oldalra elvetődő kapus biztos vert helyzetben lesz. A dolog bejött, és bár pár barátságos meccsen és cseh bajnokin is használta már a módszert, az 1976-os Eb-döntő előtt senki nem ismerte azt Csehszlovákián kívül.
Saját bevallása szerint a belgrádi döntő után nagyjából 15-ször lőtt még tizenegyest pályafutása során, ebből csak 3 volt a róla elnevezett módszerrel. Egyszer pedig hibázott is így, egy barátságos meccsen egy kis csapat ellen, ahol a hatalmas esőben a kapus egy óriási tócsában állt, és nem nagyon akart elvetődni a vízbe egyik oldalra se.
Panenka helyett mások épp eleget használták ezt a büntetőt. Zinedine Zidane a 2006-os vb-döntőben a felső lécet érintve értékesített egy panenkás tizenegyest, Andrea Pirlo a 2012-es Eb negyeddöntőjében talált be így. Talán épp a tizenegyes népszerűsége miatt mondja Panenka, hogy egy dolgot bán az egésszel kapcsolatban: hogy soha nem tudta elintézni, hogy jogdíjat kapjon utána. Pedig megpróbálta: „Az egyetlen hátránya, hogy nem kapok érte jogdíjat. Régebben azt gondoltam, hogy minden alkalommal, amikor valaki ezt használja, fizetnie kellene nekem. Még a csehszlovákiai kommunista időkben beszéltem néhány barátommal, akik a szabadalmi hivatalban dolgoztak, és megpróbáltam bejegyeztetni, de azt mondták, hogy ez nem lehetséges” – mondta a jogdíjhelyzetről.