Megpróbáltuk 38 győzelemmel megnyerni az angol bajnokságot, menthetetlenül függők lettünk
Emlékeznek arra, amikor Thierry Henry egy szezonban bevert 31 gólt, és a csapatával veretlenül, harmincöt győzelemmel és három döntetlennel, 108 pontot szerezve nyerte meg a Premier League-et? Érthető, ha nem, mert bár Henry valóban nyert veretlenül PL-t az Arsenallal 2004-ben, akkor csak 90 pontja lett a csapatnak, és a francia csatár is csak 30 gólt rámolt be a bajnokságban. A 108 pontos őrület csak a 38-0-0 nevű játékban történt meg, ahol egyszer akkora szerencsém volt, hogy a csúcson lévő Henry mellé
Cristiano Ronaldo, Rodri, Bruno Fernandes, Mohamed Szaláh, Virgil van Dijk és Vincent Kompany is bekerültek a kezdőbe.
Ha most ön sem érti, hogy mi a francról beszélek, akkor már mondom is: a 38-0-0 egy olyan játék, ahol 11 focistát kell összeválogatni úgy, hogy veretlenül megnyerjék az angol bajnokságot. Ez úgy néz ki, hogy választunk egy felállást, aztán elkezdjük nyomkodni a játékoslottót, ami véletlenszerűen kipörget egy évet és egy csapatot – mondjuk a 2021-es Manchester Cityt –, ebből választunk valakit egy konkrét pozícióra, és ezt ismételgetjük addig, amíg kész nem lesz a csapat. Ezután nincs más dolgunk, mint egy gombnyomással leszimulálni a szezont, és megnézni, hogy mi lesz a vége.
Elsőre úgy hangzik, mint egy nagyon lebutított Football Manager, esetleg a FIFA az EA FC játékok Ultimate Teamjének draftolós módja, de fontos különbség, hogy ehhez nem kell semmi, csak egy megnyitott böngészőablak, és mivel a játék tényleg csak a számok alapján szimulál, alaposan meg kell gondolni, hogy mit csinálunk. Ha elsőre kipörgött a 2005-ös Manchester United, akkor Rio Ferdinandot vegyük ki a hátvédsorba, vagy Ruud van Nistelrooyt csatárnak? Ha a 2007/08-as szezonban negatív rekorddal kieső Derby Countyt kapjuk, hova igazoljunk onnan csapnivaló játékost, hogy a legkisebb kárt okozza? És ha most Frank Lampard helyett John Terryt szedjük ki, vajon kapunk még egyszer ilyen jó középpályást?
Ilyen kínzó kérdésekre kell választ találni a pár perces draft alatt, miközben reménykedünk, hogy folyamatosan szerencsénk lesz, és a tökéletes csatárduónk mögé sikerül összepakolni egy stabil középpályát és egy olyan hátvédsort, ahol még a szélső védők sem a kiesés ellen küzdöttek annak idején. Ja, és ha igazi kihívást akarunk és/vagy nagyon vágjuk az elmúlt évtizedek összes Premier League-csapatát, akkor a játékosok értékeléseit is ki lehet kapcsolni, aztán vakarni a fejünket, hogy a 2018-as Nottingham Forestből ki lehetett a legjobb játékos. A 38-0-0-hoz viszont így is óriási szerencse kell, és akkor a kupákról még nem is beszéltünk.
Az utóbbi napokban amúgy egy rakás hasonló oldal jelent meg az interneten, és elég nehéz visszakövetni, hogy melyik volt az első. Az biztos, hogy a 38-0-0 és a kicsit bénábbnak érződő, ellenben a Wordle-höz hasonlóan napi kihívásokat és vb-módot is kínáló Road to 38-0 domainjét június 3-án jegyezték be, az elmúlt napokban legnépszerűbbnek tűnő és kétségtelenül legrészletesebb 38-0.app-ot pedig június 4-én. És az is biztos, hogy az inspiráció a már korábban létrehozott 82-0.com volt, ami ugyanez, csak NBA-vel – a 38-0.app nyíltan vállalja is, hogy onnan szedték az ötletet.
Ha már az a legnépszerűbb, akkor egy kicsit beszéljünk még a 38-0.app-ról is, ahol több formációból lehet választani, mint a 38-0-0-n, vannak újrapörgetések is (alapból egy), ha esetleg éppen nagyon nem akarjuk, hogy a legbénább Leeds United tönkretegye a tökéletes keretünket, sőt, azt is lehet állítgatni, hogy melyik korszakból akarunk válogatni, és a játékosok mindig a karrierjük legnagyobb értékelésével érkezzenek, vagy úgy, ahogy a kipörgetett szezonban játszottak. A támadósornak, a középpályának és a védelemnek is van külön értékelése. A végén egyesével szimulálja a játék a szezon meccseit, és elég részletes statisztikákat is kapunk
- a szezon végén kiosztott díjakkal,
- a leghosszabb győzelmi sorozattal,
- a legnagyobb arányú győzelemmel,
- a legtöbb gólt hozó meccsel,
- a lőtt és kapott gólokkal és
- a gól nélkül lehozott meccsekkel.
A 38-0-0-val ellentétben itt nincsenek kupák, tényleg csak a Premier League van benne, de legalább a végén lehet nézegetni a tabellát is, ami elég vicces szokott lenni.
Az viszont biztos, hogy akármelyiket tolja az ember, csúnyán rá fog függni – én hétfőn küldtem be egy képet a szerkesztőségi csetre erről, két nappal később már azzal szembesültem, hogy több kollégám külön beszélgetést hozott létre, ahova tombolva posztolgatják a csapataikat, az eredményeiket és a stratégiáikat. Én csak annyit mondok, hogy a szárnyvédős rendszereknek semmi értelmük (a távolban felsír egy Ruben Amorim), és az elit csapatokból, főleg, ha korán megkapjuk őket, a védőket érdemes kiszedni, mert jó támadóból sokkal több van. Persze ha Rio Ferdinand mellett döntünk Wayne Rooney helyett, később biztos, hogy a nyavalyás AFC Wimbledon keretéből kell majd válogatni, mikor csatár kellene.
A kedvenc üzenetem a szerkesztőségi cseten természetesen a „még egy utolsó” volt, amit többször is láttam pár óra alatt, és hát valóban, az ember nagyjából 23645234-szer fogja elmondani ezt a mondatot, miközben a fél napját elpazarolja arra, hogy végre kipörgessen egy olyan csapatot, ami, ha nem is hoz 38-0-t, de legalább veretlenül (vagy egye fene, bárhogyan) megnyeri a bajnokságot. Szóval így a foci-vb előtt még nyugodtan kezdje el ön is itt, itt vagy esetleg itt, ha már nagyon hiányolja a futballt. Biztos nem lesz belőle semmi baj!
