Aranygóllal nyerte az USA az olimpiai hokitornát, 1980 után övék újra az arany

Amikor az NHL és a Nemzetközi Jégkorongszövetség 2024 februárjában megállapodtak arról, hogy a téli olimpia idejére majd leáll az NHL és mehetnek a világ legjobb hokisai az olimpiára, alighanem előre aláírtak volna az amerikai–kanadai döntőt. Azt meg pláne, hogy a 12 évnyi NHL-kihagyás utáni első olimpia ne is a rendes játékidőben, hanem csak hosszabbításban, aranygóllal dőljön el.

A milánói–cortinai téli olimpia vasárnapi zárónapján pontosan ez történt az olaszországi játékok utolsó döntőjében, ahol Amerika hosszabbításban 2-1-re verte Kanadát.

Az NHL-sztárokkal telepakolt döntős csapatok – talán az olimpia szellemében – egy fokkal barátságosabb hangulatban találkoztak, mint tették majdnem napra pontosan egy évvel korábban, amikor a Donald Trump amerikai elnök Kanadát illető szavai miatt meglehetősen felfokozott volt a hangulat. Akkor már az első pár másodpercben kapásból jött három bunyó is, most két percet kellett várni az első verekedésre, és utána nem is jött már több, inkább a hoki vette át a főszerepet.

Az első gólra nem is kellett sokat várni, hat perc után egy megszerzett korongból az amerikai Matt Boldy indulhatott meg, nagyon harcosan tört be két kanadai védő közé, megtartotta a pattogó korongot, majd lazán a kapuba helyezett.

Kanada a második harmad közepén nagyon közel volt az egyenlítéshez, Connor McDavid kapott egy remek indítást, egyedül vihette kapura, de az amerikai kapus, Connor Hellebuyck átlátott a kanadai cseleken, hárítani tudott. Röviddel utána még nagyobb lehetőség adódott a kanadaiak előtt, előbb emberelőnybe, majd kettős emberelőnybe kerültek, de hiába támadtak öten három ellen másfél percig, nem jutottak semmire, amivel próbálkoztak, az is fennakadt Hellebuycken, de nem nagyon volt dolga, három emberrel is tökéletesen helyezkedtek és védekeztek az amerikaiak.

A második harmad végéhez közeledve meglett az egyre erősödő kanadai nyomás eredménye, az utolsó két percbe érve Cale Makar egy nagyon szép távoli lövéssel egyenlített. Míg az első harmad végén 8-8 volt a lövések száma a két csapatnál, a második harmad végére 27-16-ra elhúztak a kanadaiak ebben a mutatóban, ami jól mutatja a fölényüket.

Az utolsó harmadban is maradt Kanadánál a kezdeményezés. Tíz perccel a vége előtt egy lepattanó korongból Nathan MacKinnon került nagy helyzetbe, de a balon állva nem találta meg az elég nagy rést a kapu rövid oldalán. A lendületük kitartott, Amerika tulajdonképpen minden erejével csak védekezett és felszabadítani tudott. Hat és fél perccel a vége előtt viszont jött egy amerikai emberelőny magas bot miatt, ráadásul egyből négy percig maradtak előnyben az amerikaiak Sam Bennett szabálytalansága miatt.

Ez sorsdöntő kiállítás lehetett volna, de épp a magas botot elszenvedő Jack Hughes ütött aztán véletlenül magasra, így Kanada is emberelőnyhöz jutott. Ez hozta a korábbi kanadai fölényt, határozott, tulajdonképpen tökéletes amerikai védekezést. Az utolsó másfél percre mindenki kiegészült, de nem jött újabb találat, így ahogy a nőknél, úgy a férfiaknál is jöhetett a hosszabbítás az amerikai–kanadai olimpiai döntőben.

Az aranygólra pedig nem kellett sokat várni az öt az öt ellen helyett három a három ellen zajló hosszabbításban. 25 másodperc után már volt is egy nagy amerikai lövés, Quinn Hughes próbálkozását védte Jordan Binnington. Egy perccel később Connor McDavid ütőjéről szedték le a korongot az amerikaiak a kapujuk előtt, villámgyorsan fordultak is, Zach Werenski kisodródva, már félig a kanadai kapunak háttal készítette le a lendületben érkező Jack Hughesnak lövésre, aki be is vágta. Ezzel Amerika 1980 óta először nyerte meg az olimpiai hokitornát, az volt a legendás „Csoda a jégen” a meccs a szovjetek ellen. A meccs hőse az amerikai kapus Connor Hellebuyck lett, aki 41 védést mutatott be.

A 2026-os milánói–cortinai téli olimpia utolsó, 16. napján egy halasztás miatt az eredetileg tervezett négy helyett öt eseményben osztottak érmeket, a fenti férfi hokidöntőn felül női sífutásban, női síakrobatikában, női curlingben és férfi bobban.

Az éremtábla élén sorban a negyedik téli olimpián a norvégok zártak, 18 aranyat, 12 ezüstöt és 11 bronzérmet szereztek. A második helyen az Egyesült Államok (12 arany, 12 ezüst, 9 bronz), a harmadik helyen Hollandia (10 arany, 7 ezüst, 3 bronz) zárt, a házigazda olaszok történetük legjobb olimpiai szereplésével a negyedikek lettek, 10 aranyat, 6 ezüstöt és 14 bronzot nyertek.

Az olimpia utolsó napjának további érmesei:

sífutás, női tömegrajtos, klasszikus stílusú 50 km

1. Ebba Andersson (Svédország) 2:16:28.2 óra
2. Heidi Weng (Norvégia) 2:15.3 perc hátrány
3. Nadja Kälin (Svájc) 6:41.5 p h.

síakrobatika, női félcső

1. Ku Aj-ling (Kína) 94,75 pont
2. Li Fang-huj (Kína) 93,00
3. Zoe Atkin (Nagy-Britannia) 92,50

curling, nők, döntő: Svédország–Svájc 6-5

1. Svédország (Anna Hasselborg, Sara McManus, Agnes Knochenhauer, Sofia Scharback, Johanna Heldin)
2. Svájc (Alina Pätz, Silvana Tirinzoni, Carole Howald, Selina Witschonke, Stefanie Berset)
3. Kanada (Rachel Homan, Tracy Fleury, Emma Miskew, Sarah Wilkes, Rachel Brown)

bob, férfi négyes

1. Johannes Lochner, Thorsten Margis, Jörn Wenzel, Georg Fleischhauer (Németország) 3:37.57 perc
2. Francesco Friedrich, Matthias Sommer, Alexander Schüller, Felix Strauss (Németország) 3:38.14
3. Michael Vogt, Andreas Haas, Amadou David Ndiaye, Mario Aeberhard (Svájc) 3:38.64

A 2030-as téli olimpiát Franciaország rendezi majd, ez lesz a franciák negyedik téli olimpiája, az első 1992 óta. A helyszínek az olaszokéhoz hasonlóan több különböző helyszínre lesznek szétszórva, a francia szervezők jelenleg négy fő területi központban gondolkodnak. Légvonalban 260, közúton 500 km választja el az olimpia legtávolabbi helyszíneit.