Olyan ívet kellett találni, hogy ne dobjon el, vagy rá a kapura, amit egy hullám után nem is láttál

Tóth Zita a 40. lett az alpesi sí óriás-műlesiklás számában a téli olimpián. A síző a Cortina d'Ampezzó-i versenye után azt mondta, hogy ezt a számot inkább csak felkészülésnek szánta a műlesiklás előtt.

November Tóth Zita az alpesi sí kedvelők körében kisebb szenzációt szolgáltatott azzal, hogy a legjobb 30-ba került és pontot szerzett a finnországi Leviben rendezett világkupafutamon. Miklós Edit óta ez nem sikerült magyar sízőnek, és technikai számban (műlesiklás, óriás-műlesiklás) korábban nem is volt még pontszerzőnk.

Tóth már 17 évesen, Pekingben is részt vett az olimpián, így nem számított újoncnak, de azóta szlalomban sokat fejlődött. A cortinai pálya sem volt neki teljesen ismeretlen, mert a 2021-es világbajnokságon már versenyzett itt. A 67-es rajtszámot kapta, számolnia kellett azzal, hogy valamelyest romlik a pálya állapota, mert az előtte indulók kijárnak néhány ívet. Ezzel együtt sokat jött előre, a 43. volt az első futamban.

Szerinte olimpiai szintű volt a pálya, a nehezek közé sorolta. „Az ívválasztás volt fontos, mert sokszor a hullám után volt tűzve a kapu, amit nem láttál előtte. Jól meg kellett tanulni, hogy milyen ívet választasz, hogy ne dobjon rá a kapura, ne dobjon el, hanem pont jó helyen legyen” – mondta.

„Kicsit megkönnyebbültem, de nem is azért mert jó menet volt. Az óriás-műlesiklás az nekem inkább információgyűjtés a szlalomra. Nagyon élveztem, nagyon szép az idő, szerencsések voltunk a pályatűzéssel. Hogy nagy rajtszámmal indultam, már kicsit tönkrement a pálya, és a nyomokkal kellett menni. Ugrató is volt benne, azt nagyon élveztem, mert már évek óta nem ugrattam. Ezért vagyok most mosolygós, mert élveztem a sízést” – értékelt az első menet után.

Az alpesi sí meghatározó nemzetei rengeteg segítővel dolgoznak együtt, a versenyzők is átadják egymásnak az információkat a pályáról, de Tóth Zitának ebben korlátozottak a lehetőségei. A szezonban egy nemzetközi csapatban készül, amiből öt síző kijutott az olimpiára, és most is segítették egymást. Azt mondta, hogy a lécet egy bolgár edző csatolta fel a lábára, az információkat pedig egy lengyel edző gyűjtötte be neki rádión.

A második futam előtt azt mondta, hogy nem húzza majd be a kéziféket, de nem is kockáztat túl sokat. Végül egy óvatos menetet produkált, de mivel több kieső volt, még előre is tudott lépni, és összesítésben a 40. lett.

„A pálya tetején belecsúszott néhány hiba, ami elvitt néhány másodpercet, utána visszafogtam magam, már az volt a célom, hogy lehozzam szépen a pályát. Most is élveztem a sízést. Jó, hogy itt van a családom, és a magyar szurkolók. Nagyon készültek, ritkán tudnak eljönni a versenyeimre, de most itt vannak, és erőt adnak nekem. Le akartam venni magamról a terhet magamról, hogy legyen értékelhető eredményem, és élvezzem a sízést. Ezek után a szlalomban felszabadultan mehetek, úgy, küldhetem neki ezerrel, ezt már nagyon várom” – mondta.