Magyarországról indult, Thaiföldön át, Netanjahu segítségével lett 37 évesen Izrael első olimpiai sífutója
Dr. Kertész Mihály megvalósította álmát, és 37 évesen élete első olimpiáján vehet részt, és Izrael is először küld sífutót az olimpiára. A sífutó a milánói-cortinai kvalifikációval is megküzdött, de az idővel is versenyt futott, hogy megkaphassa az izraeli állampolgárságot, ami nélkül szintén elúszott volna a részvétele. A felkészülése nagy részét pedig a havat szintén nem sokat látó Thaiföldön végezte el.
„Bár álltam korábban sífutólécen, igazából nullkilométeres voltam, amikor 2018-ban elmentem a Normafára az amatőröknek edzést tartó Bozsik Sífutó Iskolába. A többszörös téli olimpikon Bozsik Annáékkal a sírollert is megtanultam, és elmentem velük külföldi táborokba is” – mondta a kezdetekről Kertész Mihály, aki marketing-tanácsadóként és digitális vállalkozóként dolgozik.
A sífutásról a lehető legtöbbet megpróbálta magába szívni, sokat tanult online kurzusokból, podcastokból és YouTube-felvételekből is. Az állóképessége mellett az erőfejlesztésre is hangsúlyt fektetett, később a magyar válogatott Lágler Kristóf és a síoktató Dalos Péter is segített a technikájának fejlesztésében, sokat sírollerezett velük, ami egy hószegény országban kihagyhatatlan edzésforma.
Kertésznek erős sportmúltja volt, a középiskolás éveinek végéig Gyulay Zsolt kajakos csoportjában edzett a MTK-nál, a sydney-i olimpia kajakos döntőit nézve lett az álma, hogy egyszer olimpikon legyen. Egykori edzéstársai közül Pauman Dániel, Kulifai Tamás és Tóth Dávid még olimpiai ezüstéremig is eljutott.
Kertész a középiskola után az állatorvosi tanulmányaira majd a munkájára koncentrált, a sportot ekkoriban az amatőr szintű futás és biciklizés jelentette neki. Miután belevágott a sífutásba, egyből beszippantotta, és 2020 után már az olimpiai kvóta is megfordult a fejében, azt tanulmányozta, mik a kijutási feltételek, bár elsőre ő is egy kicsit elrugaszkodottnak találta az ötletet. Abban gondolkodott, hogy izraeliként válik olimpikonná, tudta, hogy magyarként nincs esélye erre, így családjával 2018-ban megkezdték azt a folyamatot, amellyel izraeli állampolgárságot szerezhetnek. 2020-ban már közel voltak ahhoz, hogy letelepedjenek, de a Covid miatt nem működtek a hivatalok, és inkább visszaköltöztek Magyarországra. 2022-ben aztán útra keltek, fenyegetőnek tűnt nekik az orosz–ukrán háború közelsége, és Thaiföldön telepedtek le. 2023 októberében szerettek volna kiutazni Izraelbe, meg is volt a repülőjegyük, de az éppen akkor kitörő palesztin–izraeli konfliktus mindent átírt, így Thaiföld maradt a bázisuk. Az izraeli állampolgárságot végül 2024 nyarán kapták meg.
Egy olyan trópusi országban, mint Thaiföld, esélytelen havon síelni, így Kertész Mihály ott is sírollerezéssel készült. Az ottani klímának van egy nagy előnye is, hogy nincsen fagy, ezért az aszfaltutak nem kátyúsodnak ki, és így nem akadnak meg a síroller kis kerekei. A havon való sífutás persze pótolhatatlan, a rollerezéssel a lejtmenet nem is igazán szimulálható, ezért aki valamire jutni akar a sportágban, muszáj, hogy havon is edzőtáborozzon.
Kertész, miután teljesíthetőnek érezte az olimpiai indulás feltételeit, a 2025 februárjában rendezett világbajnokság és a decemberi világkupák előtt kétszer egy hónapot Olaszországban és Norvégiában készült. Szerinte ez nagyon a minimum mennyiség, amire szükség van. Évente most 400-500 órát síel, amelyet erősítő edzésekkel egészít ki. Nyolc év alatt 2650 óra és 19 ezer kilométer jött össze neki, aminek 60-70 százaléka sírollerezés volt. Úgy véli, hogy ezekkel a mennyiségekkel elérte az amatőr vagy a junior versenyzők szintjét, az igazán profik évi 800-900 órát is havon vannak.
Amatőrként Kertész mindent magának finanszírozott, számításai szerint, aminek végeredménye őt is sokkolta, nyolc év alatt 50 millió forintot költött edzőkre, edzőtáborokra és felszerelésre, de még így is csak egy igazán versenyképes léce van, szemben az olyan profikkal, akik akár 80-100 közül is válogathatnak.
Az olimpiára jutás feltételét a Nemzetközi Síszövetség úgy határozta meg a sífutóknál, hogy a kijelölt versenyeken, ilyen a világbajnokság és néhány világkupafutam, a győztes idejének bizonyos százalékéval lassabban kell célba érni. A legtöbb esély erre a 10 kilométeres egyéni indításos számban van, ahol 37 százalék volt az irányadó, szemben a sprint 20 százalékával. Kertész is a 10 kilométerrel próbálkozott, és a 2025-ös trondheimi világbajnokságon kínzóan közel került a kvalifikációhoz, amiről végül 3 másodperccel maradt le. Ezen a világbajnokságon a számot klasszikus stílusban rendezték, és Kertésznek is ez feküdt jobban.
A síszövetség nyáron véglegesítette a kvalifikációs szabályokat, még tíz hely volt kiadó, és Kertész még ekkor is úgy gondolta, hogy klasszikusban teljesíti a feltételeket, de a kijelölt világkupán 16 másodperccel megint kicsúszott az időből.
„Itt már mentálisan feladtam, hogy ebben a ciklusban sikerülni fog a kvóta, de volt még kilenc napom a norvég világkupáig. Bepréseltem három edzést egy szuper svéd edzővel, hogy a korcsolyázó technikát is felelevenítsem, amiben még nem versenyeztem nagy tétért. December 8-án Trondheimben valahogy minden összeállt. Ott voltam fejben, pihent voltam, jó volt a pálya, az olasz csapat fantasztikus waxot készített szívességből, tudtam venni egy új versenylécet, ami pont tökéletes volt a -4 fokos pályára, és 6 másodperccel, de végül szinten belül voltam” – mondta.
Izraelben nincs külön szövetség, a helyi olimpiai bizottság intézi a téli sportolók ügyeit. Miután tavaly februárban Kertész Mihálynak nem sikerült szintidőn belül futnia, nem nagyon hitték, hogy még összejöhet neki az olimpia. A letelepedési szabályok miatt a sífutónak csak úgynevezett átmeneti izraeli útlevele volt. Miután kiderült, hogy eredménye feljogosítja az olimpiára, és az izraeliek is visszaigazoltatták a FIS-szel, hogy megfelel a bonyolult szabályoknak és kvótás, decemberben gyorsan intézkedni kellett, hogy rendes útlevelet kapjon az olimpiai nevezéshez.
Ez sem ment simán egy interregnum állapot miatt, pedig néhány más sportoló is hasonló helyzetben volt. „Egy útlevél kiadására csak a belügyminiszter adhat ki különleges engedélyt, de éppen akkoriban mondott le a miniszter, és a helyettese sem írhatta alá a kérelmet. El kellett érni, hogy az izraeli parlament új törvényt hozzon, és Benjámin Netanjahu is kiadhassa az engedélyt. Egy háborús helyzetben viszont nem az a legfontosabb dolga a parlamentnek, hogy ilyenekkel foglalkozzon. Ezért több izraeli médiumot is megkerestem, hogy írjanak rólam és a helyzetről, hogy felhívjam a figyelmet. Végül sikerült, és az utolsó pillanatban átvehettem Tel-Avivban az útlevelemet” – mondta Kertész Mihály.
Élete nagy álma teljesült azzal, hogy kijutott az olimpiára, a mostani mezőny harmadik legidősebb sífutójaként. Tisztában van a képességeivel, arra számít, hogy február 13-ai futamon 5-6 másik kis nemzet sportolóival lesznek nagy versenyben az utolsó helyekért. Stábja nincs, de reméli, hogy ahogy máskor is, a kamionnyi felszereléssel érkező nagy sínemzetek majd segítenek neki a léce előkészítésében.
Az olimpiai megnyitón nem tudott részt venni, mert az 1972-es müncheni olimpián történt terrortámadás után az izraeli sportolók különleges védelmet élveznek, ami a palesztin–izraeli konfliktust övező indulatok miatt is indokolt lehet. Kertész Mihály azt mondta, hogy komoly biztonsági protokollt kell követniük, ő például ezért tölthet csak négy napot az olimpiai faluban, és a pályán és a szállásán kívül máshol nem tartózkodhat, de őt nyugalommal tölti el az, hogy ez a rendszer.
