32,5 milliárd jut a sportakadémiáknak jövőre, 34 milliárd a kluboknak és szövetségeknek

Egyelőre még csak tervezet, mennyi pénzből gazdálkodhat jövőre a magyar sport, mert a költségvetésről majd december 17-én szavaz az Országgyűlés, de a sportért felelős államtitkár, Schmidt Ádám felvázolta, nagyságrendileg milyen összegekkel kalkulálnak. Mivel a sport stratégiai ágazat, ezeket a terveket vélhetően meg is szavazza a parlament.

„A magyar sport nyolcszázalékos pluszt kap jövőre az idei évhez képest. A szövetségek például 17,72 milliárd forintot” – jelentette be Schmidt. Összesen több mint 81 milliárd forintra számíthat a terület. A hazai élsport támogatási rendszere Európában is az élvonalban van, a britek sem költenek ennyit rá, mint kiderült egy tanulmányból.

A sportegyesületeket tömörítő ernyőszervezet, a Deutsch Tamás vezette Sportegyesületek Országos Szövetsége (SOSZ) ugyancsak 17 milliárdot oszthat majd szét a kiemelt egyesületek közt. Az akadémiai rendszer működtetésére 32,55 milliárd forint jut. Ide tartoznak a kiemelt fociakadémiák (tíz van szerte az országban, Győrtől Felcsúton át Kisvárdáig), a hat kézilabdás és a négy kosaras intézmény, valamint a csepeli, Kozma Istvánról elnevezett birkózóakadémia, és a nemrég a Velencei-tó partján átadott, a háromszoros olimpiai bajnok Kovács Katalinról elnevezett kajakosakadémia.

Sportesemények rendezésére 4,55 milliárdot különít el a kormány, hogy pontosan mely rendezvényekre, nem tudni, de a futball-BL-döntőt 2026-ban rendezhetik a Puskás Arénában, míg az atlétikai világdöntőt szintén 2026-ban a Nemzeti Atlétikai Központban.

A kiemelt edzőket 2,07 milliárd forintból fizetik, a nevelőedzőknek kétmilliárdos a keret – ezt Schmidt irányítása alatt hozták létre –, egyénenként így nettó 200 ezer forintot kapnak ebből a programból havonta.

A Los Angeles-i olimpiára felkészítő LA 10 program már jövőre 3 milliárdot kap, a nem olimpiai sportágak kétmilliárdból gazdálkodhatnak az előző évi 800 millió után. Az LA programról a sportirányítás egyik vezetője, Baji Balázs már a múlt héten beszélt egy konferencián, erről itt írtunk. Most Schmidt annyiban egészítette ki, hogy nem kizárólag az aranyakra fókuszálnak, hanem arra is, hogy az olimpiákon a tíz legeredményesebb nemzet közé visszakerüljön Magyarország. Lehet, hogy a tíz arannyal sem fog ez sikerülni, de az is előfordulhat, hogy ennyi sem kell hozzá. Mindez összhangban van Orbán Viktor miniszterelnök párizsi olimpia utáni nyilatkozatával, hogy a tíz vezető nemzet között van a helyünk. Idén egyébként az oroszok távollétében a 14. helyen zárt a magyar küldöttség.

Két sportág, a taekwondo és az öttusa az eredményes párizsi szereplése után bekerült a legjobban támogatott sportágak közé, míg kikerült onnan a korcsolya. Egyébként a sportágak közt nincs nagy mozgás, a birkózás és a vízilabda érem nélkül fejezte be ugyan Párizsban, de ott maradtak az első kalapban az aranyesélyes sportágak közt. A vízilabdában az érem nélküliség nem annyira meglepő, mert 2012-ben, 2016-ban és 2024-ben sem voltak ott a magyarok a dobogón, 2021-ben viszont mindkét csapat.

A következő olimpiai ciklust végigkíséri a referatúra, mert Schmidt meggyőződése, hogy érmek vesztek el a Párizs előtti években a nem megfelelő időben érkező mentális vagy orvosi segítség miatt.

Nem részletezte, hogy gondolt-e konkrétan valamelyik szövetségre vagy sportolóra. Nem mellékes szál: Milák Kristóf és Schmidt között baráti a viszony, ha más vezeti az államtitkárságot, nem valószínű, hogy a versenyző indult volna az olimpián, márpedig az úszó két kieső érme érzékeny hatással lett volna az összeredményességre.

Ez a visszacsatolás fontos eleme lesz az új rendszernek, és így követik nyomon hétről hétre azt a 380 sportolót, akik közül kikerülhetnek a Los Angelesben sikeresen szereplők.

A külföldi edzőtáborok jelentős része megszűnik, vannak olyan sportágak, mint a vitorlázás, esetleg az úszás, ahol szükség van meleg égövi felkészülésre, de mivel a hazai létesítmények kimagasló színvonalúak, fontos cél, hogy a legjobbak itthon, koncentráltan készüljenek.