Nincs többé csoportkör: harminc éve nem változott ekkorát a Bajnokok Ligája

Az elmúlt három évtized legnagyobb változása jön a Bajnokok Ligájában (BL), a 2024–25-ös szezon kezdetével elfelejthetjük a csoportkört, helyette egy jóval bonyolultabb, de az UEFA szerint nagyon izgalmas rendszer jön. Hasonló formátumra áll át az Európa-liga, a Konferencia-liga pedig némileg más, de szintén jelentősen átalakított lebonyolítást követ majd.

A ma Bajnokok Ligája néven ismert sorozat 1955-ben indult Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) néven, majd 1992-ben jött egy komoly ráncfelvarrás és átnevezés, azóta beszélhetünk BL-ről. A név most marad, a formátum viszont egészen új lesz. Eddig ugyanis a selejtezőket a csoportkör követte, ide 32 csapat jutott be, amelyek nyolc darab, egyenként négyfős csoportban küzdöttek a továbbjutásért.

Az eddigi nyolc csoport helyét egy hatalmas, 36 csapatos összesített tabella veszi át. Ebben értelemszerűen nem játszik majd mindenki mindenki ellen, nem 35 meccs vár a csapatokra, de az eddigi hat csoportmeccset így is megnövelik, méghozzá nyolcra. Az augusztus 29-i, este hatkor kezdődő sorsolás előtt a 36 csapatot négy kalapba osztották (a Bajnokok Ligája főtáblájára bejutott csapatok UEFA-együtthatója alapján), a sorsoláson minden csapat minden kalapból két-két ellenfelet kap majd, ezek közül az egyikkel hazai pályán, a másikkal idegenben játszik majd.

Emiatt magát a sorsolást is újra kellett gondolni, a régi rendszert meghagyva ugyanis 36 tálban több mint 1000 golyó kellene, ez pedig iszonyat hosszú sorsolást eredményezne. Hogy ez valamivel egyszerűbb legyen, elkezdik kihúzni a csapatokat, amikhez az UEFA szoftvere automatikusan hozzárendel két-két ellenfelet minden kalapból, ez a szoftver dönt (véletlenszerűen) arról is, hogy melyik mérkőzés legyen a hazai, melyik az idegenbeli. A sorsolást az UEFA-együtthatók alapján legjobb kilenc csapatot tömörítő egyes kalappal kezdik, és addig folytatják, amíg minden csapatnak nem lesz nyolc ellenfele.

Ezután a 36 csapat lejátssza a nyolc-nyolc meccsét. Ezt egyébként hosszított menetrenddel teszik, a ligakör szeptember 17-én indul, és majd 2025. január 29-én ér véget, az utolsó játéknap meccseit pedig egy időben rendezik majd azért, mert sok esetben itt dőlhet majd el a továbbjutás vagy a helyezés.

Ezzel viszont még nincs végük a bonyodalmaknak. Egy közös, nagy tabella dönt a további szakaszokról. (A pontozásban egyébként nincs semmi csavar, a győzelem három, a döntetlen egy pontot ér.) A 36 csapatból 24 továbbjut:

• az első nyolc helyezett egyből a nyolcaddöntőben találja magát,
• a 9–16. helyezettek kiemeltként folytatják a rájátszásban,
• a 17–24. helyezettek pedig nem kiemeltként folytathatják.
• A 25–36. helyezetteknek véget ér az európai szereplés, nincs már olyan opció, hogy az Európa-ligában folytathassák, mint az előző szezonig a BL-csoportkör harmadik helyezettjei.

A 9–16. és 17–24. helyezett csapatokat egy külön sorsolással párosítják majd össze.

Ugyanez történik majd az Európa-ligában (ahova este még bejuthat a Ferencváros), tehát ott is nyolc-nyolc meccs vár mindenkire a főtáblán. A legkisebb európai klubtornán, a Konferencia-ligában viszont kicsit más formátumot követnek majd: itt hat-hat meccs vár a 36 résztvevőre, a sorsolást hat kalapból végzik majd, vagyis mindenki egy ellenfelet kap minden kalapból. Az UEFA videóján meg is nézhető, pontosan hogy lesz ez.

Na de minek a nagy átalakulás?

A legfőbb vezérelv természetesen a pénz, a több mérkőzés (a selejtezőket nem számolva az eddigi 125 helyett 189 lesz) több tévés és jegybevételt jelent mind az UEFA-nak, mind a kluboknak. A 32-ről 36-osra növelt mezőnnyel viszont több, a BL-re talán nem annyira kész csapat is bejut majd a főtáblára, így több nagy arányú győzelem is lehet majd.

Az viszont, hogy nem egy csoporton belül, hanem mindenki ellen nézve kell kiharcolni a továbbjutást, növelheti az izgalmakat, hiszen kisebb valószínűséggel fordulhat elő, hogy egy topcsapat két fordulóval a vége előtt már bebiztosította a csoportelsőségét, és az utolsó, nyolcadik meccsen is küzdeni kell azért, hogy mondjuk elkerüljék a nyolcaddöntők előtti pluszkört.

A megnövelt létszámmal egyébként minimálisan, de több bejutó nemzet is lett – az elmúlt öt év BL-csoportköreiben átlagban 15 különböző nemzet volt jelen, idén a 36-os főtáblán 17 különböző ország csapataival találkozhatunk. Ez plusz két piacot jelent, ami a szokottnál nagyobb figyelmet fordíthat majd a BL-re, hiszen lesz saját csapata a legfontosabb szakaszban.