Tökéletesen végigkövethető, ahogy az amerikai Noah Lyles megszerzi 100 méteres síkfutásban az olimpiai aranyat. Az aranyéremről célfotó döntött végül, itt viszont az látszik, hogy a nekünk balról harmadik Lyles mekkorát hajrázott – Fotó: Hector Vivas / Getty Images
Aki követi az atlétikai világeseményeket, az korábban már találkozhatott olyan, a fenti képünkön is látható összemontázsolt fotóval, amin egy síkfutószám fázisai láthatók egymás után. 100 méternél hét darab, gyors egymásutánban készített kép segít abban, hogy könnyen átlátható legyen, hogyan is épült fel egy verseny. És persze nem utolsósorban elég látványos is.
A fenti képet – és a párizsi olimpiáról a világsajtót bejáró többi 100 sprintes hasonló képet – készítő mexikói fotós, Hector Vivas viszont ennél is tovább ment, szinte minden sportágra rászabadította magát, hogy egyszerre jelenítsen meg idősíkokat, adjon támpontot a képet nézőnek, vagy épp zavarja össze őt teljesen. Káosz és összhang egyszerre jelenik meg a képein, pont ez a csodás benne.
Az olyan sportágaknál, mint a torna, a síkfutás vagy a műugrás, épp az jön elő, hogy egyfajta kimerevített képekből álló lassításként lehet végignézni az adott gyakorlatot, annak egyes elemeit, fázisait. A többi sportágnál viszont a totális káosz ad egyfajta megnyugvást: vagy a lovas (aki amúgy az abszolút éremesélyes svéd Henrik von Eckermann volt) egyszerre esik le a lováról, nincs azon és vezeti ki a pályáról, a futballmérkőzés, amin százan vannak egyszerre a pályán, vagy a birkózás, ahol nem is tudni, mi történik, de mégis egyszerre átlátni, mi a lényeg.
Novak Djoković végül csak olimpiai bajnok lett, a spanyol Carlos Alcaraz ellen nyert a döntőben. Itt a német Dominik Koepferrel szántják fel a pályát a harmadik fordulóban. Nem csoda, hogy Djoković jutott tovább, látható, hogy óriási emberfölényben volt a némettel szemben – Fotó: Hector Vivas / Getty Images
Ettől kicsit olyan, mint a (remélhetőleg) sokunk gyerekkorából ismert Richard Scarry-könyvek, a különböző Tesz-Vesz városok, ahol mindenki csinál valamit, mindenki egyszerre csinálja azt a valamit, tizedik-huszadik megnézésre is van új felfedezendő részlet, és a nagy képeknek úgy, egyben igazából jól belegondolva semmi értelmük.
Vivas egyik legjobb képe az összeállításunkból, alapból a lovak miatt nagy Tesz-Vesz város-energiákat hordoz, de a versailles-i kastély kertje is gyönyörű hátteret biztosít a versenyhez. Az apró részletekben elveszés mellett érdemes egyben is megnézni, anélkül is fel lehet rajzolni a lovasoknak előírt útvonalat, hogy egy másodpercet láttunk volna a versenyből – Fotó: Hector Vivas / Getty Images
Nagyjából mindent lefed a kép, ami a birkózás: látványos dobás, egymás gyömöszölése, földharc, izgalom, öröm – Fotó: Hector Vivas / Getty Images
Az egész párizsi olimpia egyik legnagyobb dobása volt, hogy az Eiffel-torony tövébe tették a strandröplabdapályát, a látvány természetesen Vivast is megihlette – Fotó: Hector Vivas / Getty Images
Fejtörőbe is beillene, hogy akkor most pontosan hány játékost és hány labdát látunk a pályán. Paraguay és Mali játszik amúgy, de a meccs inkább hasonlít arra, mint amikor három igazolt japán futballista kiállt száz óvodás ellen, igaz, ott csak egy labda volt – Fotó: Hector Vivas / Getty Images
Látványos, grandiózus helyszínekből nem volt hiány az olimpián, a vásároknak helyt adó, az 1900-as párizsi világkiállításra épül Grand Palais-ban a vívók kezdtek, aztán a második hétre átadták helyüket a taekwondósoknak – Fotó: Hector Vivas / Getty Images
A Párizsban három aranyat és egy ezüstöt nyerő, összesen már hétszeres olimpiai bajnok Simone Biles sem maradhatott ki az összeállításokból. Itt a talajon ezüstérmet jelentő gyakorlatának mozzanatait láthatjuk, de az is kiderül, szinte elég lenne a nagy négyzet helyett egy X alakú terep is a tornászoknak – Fotó: Hector Vivas / Getty Images
Nincs itt semmi látnivaló, tulajdonképpen bármelyik deszkás park lehetne egy sűrűbb délutánon – Fotó: Hector Vivas / Getty Images
