Miért ütik a párizsi olimpián bottal a padlót minden verseny előtt?

Ha ön is követte az olimpiát az elmúlt másfél hétben, akkor bizonyára észrevette már, hogy az összes verseny előtt bejön valaki, és egy bottal hármat üt a padlóra. Ezt a rituálét hol olyan egykori olimpikonok végzik el, mint az indiai sportlövő Abhinav Bindra, a teniszező Billie Jean King vagy Dan Carter új-zélandi rögbijátékos, hol még aktív sportolók, de hírességek, önkéntesek és teljesen hétköznapi emberek is megütögették már a földet az olimpia kezdete óta.

A következő logikus gondolat ennek láttán alighanem sokakban az volt, hogy „de miért?”, és ezt nyilván a szervezők is érezték, mert a furcsa rituáléról már múlt szombaton született egy részletes magyarázó. Eszerint egy régi francia színházi hagyományt vettek kölcsön a párizsi olimpia szervezői, amely eredetileg az előadás kezdetét volt hivatott jelezni, egyfajta választóvonal, amely jelzi a nézőknek, hogy innentől mire kell koncentrálniuk.

Előadásoktól függően előfordul, hogy három erősebb ütést kilenc gyengébb előz meg, utalva ezzel az ókori Görögország múzsáira, és az is előfordul, hogy tizenkét ugyanolyan ütést mérnek a padlóra, amely a teljes egységet képviseli a színházban. A franciáknál a három ütés lett intézményesítve, de azt nehéz megmondani, hogy ennek mi az oka. Az biztosnak tűnik, hogy az egész a középkorban kezdődött, de innentől olyan népszerű elméletek léteznek, hogy a három ütés

• a Szentháromságot szimbolizálja, amellyel az előadók megkapták a csepűrágókat elítélő egyház jóváhagyását;
• a színház három legfontosabb csoportját szimbolizálja, azaz a színészeket, a közönséget és a történetet;
• a színészek performanszát szimbolizálja, azaz azt, hogy játék közben a közönség, illetve a színpad jobb és bal oldala felé fordul.

A 17. században viszont Molière már egyértelműen arra használta a három ütést, hogy bejelentse a király, a királyné és a trónörökös érkezését. Az is biztos, hogy Tony Estanguet, a szervezőbizottság elnöke az olimpia kezdete előtt arról beszélt, hogy ez a rituálé az idei olimpia egyik legnagyobb újítása, amellyel nemcsak a világszerte ismert francia színházi hagyományok előtt akartak hódolni, hanem a sportolók és a nézők között is kapcsot akartak kialakítani.