Hiába győzte le őket a bíróságon hét éve, megint a magyar feltaláló ötletével csinált futballcipőt az Adidas

2024. július 11. – 21:04

Hiába győzte le őket a bíróságon hét éve, megint a magyar feltaláló ötletével csinált futballcipőt az Adidas
Jude Bellingham gólt ollóz az Adidas legújabb, Predator Elite cipőjében a 2024-es foci Eb-n a szlovákok elleni meccsen – Fotó: John Sibley / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Kevesen mondhatják el magukról, hogy legyőzték az Adidast, de a magyar Oroszi László közéjük tartozik. A feltaláló nevét akkor ismerhette meg az ország, amikor 2017-ben a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét megerősítve úgy ítélte meg, hogy neki volt igaza abban az akkor már 17 éve húzódó perben, amelyet Oroszi azért indított a német sportszergyártó cég ellen, mert az elbitorolta és történetének legsikeresebb futballcipőihez fel is használta az ő szabadalmát.

Ez a rúgófelület finoman bordázott kialakítása, amelynek kulcsszerepe volt abban, hogy a Predator Precisiont és a Predator Maniát a mai napig a futballcipők etalonjaiként emlegetik.

Most, hét évvel azután, hogy a Kúria is megerősítette, hogy a bordázott megoldás Oroszi szellemi tulajdona, a német cég ismét csinált egy ezt használó cipőt. Ez az új Predator, amelyet kifejezetten az idei Európa-bajnokságra időzítettek, és amelyet rengeteg játékos lábán lehetett is látni. Oroszi szerint az új modell és a Mania között elenyésző a különbség, így az ő szabadalmi leírása kompletten ráillik az új cipőre is, és a Telexnek azt mondta, ahogy korábban, úgy most sem akarja annyiban hagyni a jogsértést.

A sosem volt világhírű magyar focicipő

A történet megértéséhez érdemes visszamenni a kilencvenes évek közepéig, amikor Oroszi László rájött, hogyan lehet pontosabbá tenni az ebből a szempontból egyre rosszabbul teljesítő futballcipőket. Oroszi egy 2017-es interjúban részletesen beszélt erről az időszakról, és nem mellesleg arról, hogy az Adidas már 1994-ben megpróbálta megoldani a problémát az első Predatorral, amelyet gumibütykökkel raktak tele. A cipő akkoriban kétségtelenül korszakalkotónak számított, a magyar feltaláló szerint azonban sem ez, sem a két évvel később a technológiát továbbfejlesztő Predator Touch nem vált be igazán.

Oroszi eközben másfelé indult el, és 1995 végére olyan cipőt tervezett, amelyen a rúgófelületet a köröm nagyságú bütykök helyett milliméteres gumibordák borították, melyek elhelyezését ő maga kísérletezte ki. A megoldást 1996. október 14-én bejegyeztette szabadalomként, 1998-ban a sorozatgyártás is elkezdődött a Tisza Cipővel, rövidesen pedig már az Adidas kopogtatott Martfűn a cipő miatt. Oroszi elmondása szerint ekkor szóban abban maradtak az Adidas fejlesztési igazgatója által vezetett csapattal, hogy a cég érdeklődik a cipő iránt, és mintapéldányokat kértek tőlük, amelyeket ki is küldtek Németországba.

Oroszi László, kezében az általa kifejlesztett irányítósávos labdarúgócipő prototípusával a Fejér megyei Válon, 2016. november 24-én – Fotó: Marjai János / MTI
Oroszi László, kezében az általa kifejlesztett irányítósávos labdarúgócipő prototípusával a Fejér megyei Válon, 2016. november 24-én – Fotó: Marjai János / MTI

Eddig igazi sikersztorinak tűnik a dolog, az Adidas azonban a találkozó után nem kereste többet Orosziékat, és a szintén 1998-ban megjelent, a vb-győztes franciákat vezető Zinédine Zidane által is hordott Accelerator sikere alapján úgy tűnhetett, hogy végül mégsem érdekelte őket annyira a dolog. 2000-ben viszont jött az Eb-n debütáló, David Trezeguet aranygóljánál és David Beckham híres, görögök elleni szabadrúgásánál is hordott Predator Precision, amelyen Oroszi megdöbbenésére ott voltak az általa tervezett gumibordák is. Oroszi korábban többször is elmondta, és most a Telexnek is hangsúlyozta, hogy a Precision lényegében azért készülhetett el, mert

a cipő tervezője annyira akarta az együttműködést a németekkel, hogy a kiküldött modellek mellé a következő változat tervrajzait is beletette, ami csak jóval később, az Adidas elleni perben derült ki.

A Precision megjelenése után Oroszi szabadalmi ügyvivője is úgy látta, hogy az Adidas felhasználta az általa feltalált megoldást, eleinte azonban nem akartak perre menni a céggel. Oroszi korábban egyebek mellett az akkori Indexnek is elmondta, hogy az Adidas azért is gyárthatta le a cipőt, mert az európai szabadalmi oltalom benyújtásánál hibáztak, így a német céget jogilag nem akadályozta semmi, még ha erkölcsileg megkérdőjelezhető volt is a döntés. Oroszi erről most azt mondta a Telexnek, hogy egy fordítási hiba történt, amelybe bele lehetett kötni. Az Adidas részben emiatt nem akart megállapodni, így 2002-ben pert indítottak a cég magyarországi vállalata ellen.

Aki legyőzte az Adidast

Oroszi szerint az egész történet igazából azért alakult így, mert az ő megoldása nagyon jó volt, és az Adidas csak úgy tudta volna megtartani becsületes úton, ha megegyeznek vele. A másik út, amelyet végül választottak, az volt, hogy a 2002-ben indított perre válaszul megsemmisítési eljárást kezdeményeztek Oroszi szabadalma ellen. Elsőre sikerrel is jártak, de menet közben a feltaláló megtudta, hogy az eljárás során befolyásolták a szabadalmi hivatal dolgozóit. Az ügyészség ezt kivizsgálta, és igazat is adott Oroszinak, másodjára pedig a bíróságon elhasalt az Adidas kezdeményezése.

„Ezután már nagyon nehéz lett volna megegyezni, mert ők ragaszkodtak ahhoz, hogy igazuk van, én meg tudtam, hogy nekik nincs ilyen cipőre szabadalmi oltalmuk”

– mondta Oroszi, aki szerint a szellemi tulajdonért folytatott szabadságharcról volt szó, amelyet meg kellett vívnia, mert ellenkező esetben szerinte Magyarországnak olyan híre lett volna, hogy innen bármit el lehet lopni.

A feltaláló szerint az Adidas mindent megtett, hogy kifárassza őt, és igazából sikerrel is járt a cég, mert a fejlesztés költségeit és a cipőn dolgozó emberek munkadíját ő viselte, miközben bevétele nem volt a projektből. Így vesztette el 2007-ben az európai szabadalmi oltalmát is, ezt ugyanis a jogi hadakozás miatt nem volt pénze megújítani. Időközben viszont felkarolta az ügyét Lantos Mihály, akinek a segítségével végül sikerült legyőznie az Adidast, amely Oroszi szerint egyébként meg volt lepődve, hogy nem adták fel a küzdelmet. Szerinte egyébként a bíróság az Adidasnak mindent elnézett, míg náluk kulcsfontosságú szakvéleményeket sem fogadtak be.

Azt is hozzátette, hogy mikor az Adidas látta, hogy nem nyerhet, akkor megpróbálta rávenni, hogy egyezzenek meg peren kívül, de azok után, hogy tízmilliókat költöttek a cipő fejlesztésére, ezt nem fogadták el, és végigvitték a pert, amelyet 2014-ben meg is nyertek. Az ezután indult kártérítési perben 2016-ban született jogerős ítélet, amelyet 2017-ben a Kúria is megerősített, így az Adidas Magyarország Kft.-nek – a német anyacéget az európai szabadalom elvesztése miatt nem perelhette – végül több mint 60 millió forintot kellett kifizetnie. Azért csak ennyit, mert a bíróság számos pontban az Adidasnak adott igazat, és mert az elvesztett európai oltalom miatt a Mania 2017-es, limitált újrakiadásának eladásai már nem is számítottak bele.

De mi van az új cipővel?

Így aztán hiába győzött Oroszi, összességében nehezen lehetne azt állítani, hogy jól jött volna ki a 17 éves sztoriból. Az Adidasnak a saját forgalmához képest elenyésző összeget kellett kifizetnie, míg a feltalálónak a perköltség rá eső részén túl azokat a kölcsöneit is vissza kellett fizetnie, amelyeket ebben az időszakban felhalmozott. Annyiban viszont mindenképpen fontos volt a bíróság, majd a Kúria ítélete, hogy visszavonhatatlanul kimondta: feltalálóként övé a futballcipők rúgófelületének finoman bordázott gumiborítására vonatkozó szellemi tulajdonjog, és ha az európai oltalmát elvesztette is, ez attól még mindig is az övé lesz.

Elmondása szerint ezért is kapta fel most a vizet, amikor meglátta az Adidas legújabb, ismét az Eb-re időzített Predator cipőjét, mert álláspontja szerint a gumibordák ugyanolyanok rajta, mint a Manián, csak hosszabb ívben vannak elnyújtva a cipő belső felén. Szerinte egyszerű az oka annak, hogy az Adidas megint az ő megoldását vette elő: a Predator idén ünnepli a 30. születésnapját, ez pedig már korábban bevált, és azóta sem tudtak jobbat csinálni. A szóban forgó cipő a Predator Elite, amelyet az Adidas június elején dobott piacra két másik cipővel együtt, és amelyet többek közt Jude Bellingham is visel az Eb-n.

Felül az új Predator Elite, alul a Predator Mania hasonló színösszeállítású, úgynevezett Japan Blue változatának idei újragondolása, rajta a 2002-es cipőhöz képest változatlanul hagyott gumibordákkal – Forrás: Adidas Felül az új Predator Elite, alul a Predator Mania hasonló színösszeállítású, úgynevezett Japan Blue változatának idei újragondolása, rajta a 2002-es cipőhöz képest változatlanul hagyott gumibordákkal – Forrás: Adidas
Felül az új Predator Elite, alul a Predator Mania hasonló színösszeállítású, úgynevezett Japan Blue változatának idei újragondolása, rajta a 2002-es cipőhöz képest változatlanul hagyott gumibordákkal – Forrás: Adidas

Ahogy az a fenti képeken is látszik, valóban lehet hasonlóságot felfedezni a két dizájn között. Az is tény, hogy az Adidas az egykori ausztrál labdarúgó, Craig Johnston által feltalált, hivatalosan uszonyoknak nevezett gumibütykök helyett a 2000-ben piacra dobott Predator Precisionnél és az azt követő Maniánál használta a cipő belső felére felhelyezett gumibordákat, azóta viszont ebben a formában egyszer sem hozta vissza őket, ahogy az ebben a gyűjtésben is látszik. Azt is megkérdeztük Oroszitól, hogy nem hivatkozhat-e az Adidas arra, hogy most láthatóan más technológiával tette fel a gumibordákat a cipőre,

szerinte azonban ez teljesen mindegy, mindenképpen bitorlásról van szó, ha az adott dolog oltalom alatt áll, márpedig a gumibordákkal álláspontja szerint ez a helyzet.

Arra a kérdésre, hogy mit fog most csinálni, Oroszi László azt mondta, hogy készítenek egy beadványt, amelyben észrevételezik, hogy ennek a cipőnek a megalkotásához az Adidasnak csak az ő beleegyezésével lett volna joga. Mint mondta, ha az ügy nyilvánosságra kerül, akkor nagyobb eséllyel tud majd megegyezni a céggel, de ha ez nem sikerül, akkor nem tud mást tenni, mint hogy eljárást kezdeményez az ügyben, hogy az Adidas ne használhassa az engedélye nélkül ezt a megoldást.

Oroszi a korábbi per közben és a 2017-es ítélet óta is több szabadalmat jegyeztetett be, és bár a legfontosabb feltalálói tevékenysége nem sportfelszerelésekkel függ össze, jelenleg hét oltalma van labdarúgócipőre is. Kérdésünkre azt mondta, már kerestek is partnert, akivel gyárthatnák ezeket a cipőket – beleértve ebbe egy olyat is, mint az új Predator, csak jobban kivitelezve –, amelyekkel szerinte meg fogja lepni a világot. Azt is hozzátette, hogy reálisnak tartja a megegyezést egy nagy gyártóval.

A cikkhez kerestük az Adidas sajtóosztályát is, hogy megtudjuk, hogyan viszonyulnak a Kúria 2017-es döntéséhez; szándékosan használták-e a korábbi jogvita középpontjában álló két cipőjükön alkalmazott megoldást az idei modellnél; és mit gondolnak arról, hogy Oroszi László szerint a beleegyezése nélkül nem gyárthatnák ezeket a cipőket. Kérdéseinkre a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ, de amennyiben megérkezik, beszámolunk róla.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!