Stuttgart: erdő, szőlő, magyar foci

2024. június 18. – 17:05

Stuttgart: erdő, szőlő, magyar foci
Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Lisztes, Szabics és Hajnal – a legtöbb magyar futballszurkolónak valószínűleg ez a három név jut először eszébe Stuttgartról, tavaly december óta pedig az is ismert, hogy a magyar válogatott két fontos csoportmeccset is ebben a városban fog játszani az Európa-bajnokságon: június 19-én a házigazda német válogatott, június 23-án pedig a skót válogatott lesz az ellenfél. Ez jó alkalom arra, hogy a drukkerek több napot is eltöltsenek Baden-Württemberg tartomány fővárosában, ahol a foci mellett rengeteg más programmal is el lehet ütni az időt.

Stuttgart és környéke Németország negyedik legnagyobb várostömörülése, a Neckar folyó völgyeiben szétterülő városban és a hozzánőtt agglomerációban öt és fél millióan élnek. „Nagyváros az erdő és a szőlő között” – gyakran így jellemzik az útikönyvek Stuttgartot, ami tűpontos leírás arról, mire számíthat az idelátogató: rengeteg a zöldterület a városban, mindenfelé kisebb-nagyobb dombok és erdők választják el egymástól a városrészeket, a Neckar mentén pedig szőlőültetvények magasodnak a város fölé.

Fotó: Huszti István / Telex Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

A folyóhoz közel épült fel a helyi focicsapat, a VfB Stuttgart stadionja, amit az évtizedek alatt hívtak Adolf-Hitler-Kampfbahnnak, Neckarstadionnak és Mercedes-Benz Arenának is. Jelenleg MHPArena a hivatalos neve, de az Eb alatt csak simán Stuttgart Arenának fogják nevezni. A múltban több nagy meccsnek is otthont adott, az 1974-es világbajnokságon és az 1988-as Európa-bajnokságon is helyszín volt, és itt rendezték a 2006-os vb bronzmeccsét. 1959-ben és 1988-ban BEK-döntőt játszottak ebben a stadionban.

Az 1933-as átadása óta többször is bővítették vagy átépítették, az utolsó nagyobb átalakításon 2008 és 2011 között esett át, amikor elbontották a futópályáját, a lelátóit pedig közelebb hozták a pályához, így egy többfunkciós stadionból kizárólag futballra használt arénává változott. A mostani Eb előtt is átesett egy kisebb renováláson, a főtribün 1974-ből származó alsó szintjét teljesen átépítették, valamint új öltözőket és egy új médiaközpontot is kapott a stadion. A munkálatokat csak pár hónapja, március végén fejezték be. A mostani Európa-bajnokságon kizárólag ülőhelyek lehetnek a stadionban, így 51 ezer fő a befogadóképessége.

Stuttgart központjából villamossal és S-bahnnal is könnyen megközelíthető, de aki kocsival menne a meccsekre, az több parkolóházat is találhat a stadion környékén.

A Eb-n öt meccset rendeznek Stuttgartban:

  • június 16-án a Szlovénia–Dániát,
  • június 19-én a Németország–Magyarországot,
  • június 23-án a Skócia–Magyarországot,
  • június 26-án az Ukrajna–Belgiumot,
  • július 5-én pedig az egyik negyeddöntőt.

De Stuttgart nem csak a foci miatt érdekes, sőt. A város a német autógyártás egyik központja, itt található a Mercedes és a Porsche főhadiszállása is. A VfB stadionjától egy köpésre áll a Mercedes-Benz futurisztikus múzeuma, amit mindenkinek érdemes meglátogatnia, akit csak egy kicsit is érdekelnek az autók. Már maga az épület is látványos, az előtérbe lépve pedig olyan érzése támad az embernek, mintha egy Star Wars-filmbe csöppent volna. A tekintet egyből a falakon kúszó, kapszulaformájú liftekre szegeződik, ezek szállítják a látogatókat a kiállítás kezdőpontjára, a múzeum legfelső emeletére, ahonnan aztán egy hosszú, lefelé vezető út veszi kezdetét.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

A kiállítás elég messziről indít, a legelső kiállított tárgy nem más, mint az emberiség első „közlekedési eszköze”, egy preparált ló. Szokatlan kezdés ez egy autómúzeumban, de érthető is, mivel ez a múzeum közel sem csak a Mercedes önfényezéséről szól. A hely sokkal inkább hasonlít egy klasszikus értelemben vett közlekedési múzeumra, olyanra, mint amilyen régen a Városligetben is állt. Az idelátogatók nemcsak egy csilivili, mindenféle koncepciót nélkülöző autóbemutatót kapnak a pénzükért, hanem egy olyan tárlatot, ami a Mercedes szemüvegén keresztül mutatja be a közlekedéstörténet fejlődését Karl Benz kétütemű gázmotorjától Lewis Hamilton világbajnok Forma–1-es kocsijáig.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Az élményt a gazdag társadalomtörténeti és popkulturális háttér, valamint a többórányi audio guide-os hanganyag teszi teljessé. A Mercedes-Benz Múzeum hátulütője – ha lehet ezt annak nevezni – a sokkolóan nagy mérete. Hét emeleten át, több mint 160 járművön keresztül mesélik el a márka történetét a kezdetektől napjainkig, miközben információcunamit zúdít a látogatókra. Ha szeretnénk minden egyes autót, buszt és motort alaposan megcsodálni, akkor bizony egy nap is kevés a múzeum teljes bejárására.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Ha Stuttgartban jár az ember, akkor a másik autógyár, a Porsche múzeumát is érdemes meglátogatni. A 2009-ben nyílt Porsche Múzeum egy ultramodern üvegmonolit, ami a zuffenhauseni gyár közepén lebeg. Az épület hasát hatalmas tükrök borítják, amitől az egész olyan hatást kelt, mintha egy űrhajó ereszkedett volna le a Földre. Bár a Porsche múzeuma valamivel kisebb, mint a Mercedesé, ezt kompenzálja, hogy itt már a mélygarázs is egy múzeummal ér fel. Még meg sem vettük a jegyet, de már több tucat parkoló Porschét bámultunk meg a bejáratig vezető pár méteren.

Fotó: Huszti István / Telex Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Ami pedig bent fogadja a látogatókat, az a laikus autó- és motorsportkedvelőknek is lenyűgöző, kezdve a Ferry Porsche által épített legelső 356-ostól az első 911-esen át a Le Mans-győztes autók soráig. A márkát manapság fenntartó új SUV-okból is elhelyeztek egy-egy modellt a kiállítótérben, de a fő hangsúly természetesen a sportautókon és a különlegességeken van. Az itt kiállított kocsik nem csupán múzeumi dísztárgyak, hanem valódi, működőképes autók. Egy részük egyáltalán nincs elkerítve, így a látogatók szabadon taperolhatják azokat, vagy akár bele is ülhetnek az egyikbe. A Porsche Múzeum egyetlen baja, hogy egyszer véget ér, és azzal a szomorú gondolattal kell onnan távoznunk, hogy valószínűleg soha az életben nem lesz saját Porschénk. Gyógyírként viszont vehetünk valami apró csecsebecsét az ajándékboltban a túra végén, amitől úgy érezhetjük, egy kis darabkát azért magunkkal viszünk a Porsche-világból.

A Stuttgartba érkező szurkolók valószínűleg a belvárosban, a szurkolói zóna közelében fogják a legtöbb időt tölteni, már amikor éppen nem a magyar válogatott játszik. Stuttgart belvárosa nem túl nagy, bő egy óra alatt kényelmesen bejárható. A város fő bevásárlóutcája, a Königstraße a főpályaudvartól indul, több mint egy kilométer hosszan nyúlik el, mindkét oldalán üzletek, kávézók és éttermek sorakoznak.

Fotó: Huszti István / Telex
Fotó: Huszti István / Telex

Az utca keresztezi Stuttgart központjának legnagyobb terét, a Schlossplatzot, ami az itt álló Új Palotáról (Neues Schloss), a württembergi uralkodók egykori rezidenciájáról kapta a nevét. Az impozáns, 18. században épült (majd a második világháború után újjáépített) barokk palota uralja a tér látképét. Az előtte elterülő tágas, szökőkutakkal díszített kertben alakították ki az óriáskivetítős szurkolói zónát, ahol egyszerre több ezren is nézhetik majd az Európa-bajnokság meccseit. Az szinte biztosra vehető, hogy ebben az egy hétben a német mellett a magyar lesz Stuttgart második hivatalos nyelve.

Kedvenceink