A rejtőzködő milliárdos, akinél nem létezik második hely, most a Manchester United megmentője lehet

Február végén Jim Ratcliffe, az Egyesült Királyság második leggazdagabb embere vásárolta be magát az elmúlt években látványosan szenvedő Manchester United futballcsapatába. A vagyona ellenére sokáig szinte észrevétlen Ratcliffe nem olyan rég óta fektet be a sportba, de pénzelt mindent taroló kerékpároscsapatot, támogatja a világ legnagyszerűbb maratonistáját és a high-tech vitorlázásba is önti a pénzt, miközben övé a Forma–1-es Mercedes csapat harmada is. Egyszerű filozófia alapján végzi a bevásárlásait, minden területen a legmagasabbra tör.

Mindezt jól jellemzi az a példabeszéde, amelyet nemrég egyik cége, az INEOS petrolkémiai vállalat székházában adott elő újságíróknak. Ratcliffe az 1851-ben megszülető vitorlásversenyt, az Amerika-kupát vette elő. Az Egyesült Államok egyetlen hajót, az Amerikát küldte át a Wight-sziget körüli jachtversenyre, amelyet aztán az meg is nyert az angol hajók ellen. Az eseményt Viktória királynő is a helyszínen figyelte, és a futam végén odafordult a Királyi Jachtszázad parancsnokához: „Másodikok lettünk?” – kérdezte, mire így felelt a parancsnok: „Nincs második.”

A brit milliárdos is így van ezzel, bár lehet jó sztorijuk a veszteseknek is, azért jobb, ha valaki első és mindent ural. Ratcliffe maga is ezt példázza, manchesteri lakótelepi srácként indult, majd lett egy óriási vegyipari konszern tulajdonosa és az Egyesült Királyság egyik leggazdagabb embere. A Forbes szerint most 16,4 milliárd (7,5 billió forint), míg a Sunday Times Rich List szerint inkább 29,7 milliárd font (13,5 billió forint) a vagyona.

A most 71 éves Ratcliffe Manchester agglomerációjában gyerekeskedett, anyja egy könyvelőirodában dolgozott, míg apja asztalos volt, aki laboratóriumoknak készített bútorokat. Ratcliffe vonzalma viszont nem innen eredt az ipar iránt, inkább a szobájának ablakából látható gyárkémények hatottak rá. A család később Yorkshire-be költözött, Ratcliffe figyelme pedig középiskolásként a tudományok és a mérnöki megoldások felé fordult. Ezek után nem volt meglepetés, hogy a Birminghami Egyetem vegyészmérnöki karán tanult tovább.

1974-től az olajiparban kezdett dolgozni, a BP-nél és az Essónál volt, majd a műszálas textilanyagokat és vegyszereket gyártó Courtauldsnál helyezkedett el. Életének egyik nagy fordulata volt, amikor 1989-ben csatlakozott egy befektetőcéghez, az Advent Internationalhoz. Ratcliffe itt sokat tanult az üzleti élet fortélyairól, és három évvel később már az Insec nevű cég társtulajdonosaként hajtott végre a házára is jelzálogot felvéve kockázatos manővereket. John Hollowooddal a BP hythe-i vegyipari részlegét vették meg 40 millió fontért. A befektetésük sikeres volt, gyors felfutás után, két évvel később a londoni tőzsdén már 100 millió fontra értékelték a vállalatot. Ratcliffe 1998-tól külön utakon folytatta, ekkor alapította meg a mára óriásira duzzadt és sokszor támadási felületet adó Ineost.

Az Ineos a BP antwerpeni telephelyének felvásárlásával kezdte a működését, ma már a vállalatnak 29 országban 194 telephelye van, miközben több mint 26 ezer embert foglalkoztat, az éves árbevétele pedig 65 milliárd dollár. Az ipari konglomerátum minden olyasmit gyárt, amivel nap mint nap találkozunk, kozmetikumok, gyógyszerek, csomagolóanyagok, mobiltelefonok, számítógépek és bútorok egyaránt vannak a kínálatban.

Az Ineos sikerét Rattcliffe kérlelhetetlen stílusa és az okos üzletpolitika alapozta meg. Az 1990-es évek végén egyre-másra vásárolt meg a cég sokak számára feleslegessé vagy ráfizetésessé váló, nyersanyagot előállító üzletágakat, ezeket aztán Ratcliffe-ék drasztikusan átalakították, lenyesték a túl magas működési költségeket, véget vetettek a pazarlásnak, és ha kellett, sorra rugdosták ki a munkásokat. Mindezt általában gyorsan keresztül is verték. A mozgékonyságot Ratcliffe részben annak köszönhette, hogy a legtöbb cégét sosem vitte tőzsdére, így gyors döntések születhettek.

A brit milliárdos kemény tárgyalópartnerként ismert, 2013-ban ezért kaphatta meg a Dr. No becenevet is (James Bond ikonikus főellensége után), miután folyamatosan elutasította a kompromisszumos javaslatokat. A skóciai Grangemouth petrolkémiai üzemben és finomítóban például a szakszervezet sztrájkkal fenyegetőzött a bérek és nyugdíjak miatt, mire Ratcliffe be akarta zárni az egész üzemet 800 ember kirúgásával. Végül jobb belátásra tért és a szakszervezet is engedett, így megmenekülhetett a finomító.

Ratcliffe amennyire csak lehet, rejtőzködő életet él, keveset lehet tudni róla, de kiszivárogott információk szerint olykor szokatlan dolgokat húzott meg. Többször előfordult, hogy reggeli értekezletet hívott össze, amelyről aztán azért késett, mert éppen kocogott egyet, aztán pedig még futócuccban osztotta ki a munkatársait.

A cégtulajdonos elszánt futó, eddig több mint harminc maratont teljesített, 2013-ban pedig egy 250 kilométeres szaharai ultramaratont is lefutott. Ezek után kézenfekvőnek látszik, hogy támogatta Eliud Kipchoge 2019-es két órán belüli maratoni kísérletét, és azóta is pénzeli a kenyai atlétát.

Ratcliffe a sportba viszonylag későn szállt be, bár 2010-ben már volt egy lausanne-i hokiklub mezszponzora, a 2010-es évek második felében tartott igazi nagy bevásárlást. 2017-ben az Ineos átvette az FC Lausanne futballklubot, 2018-ban a brit vitorlázóválogatottat vette szárnyai alá, és az Ineos Britannia természetesen a vitorlázás Forma–1-ében, az innovációról és a technológiai fejlesztésekről szóló Amerika-kupán is ott van. Ezek után nem volt meglepő, hogy 2019-ben az Ineos átvette a sokáig Team Sky néven futó kerékpároscsapatot, ami közel egy évtizeden át uralta a sportágat, és Ratcliffe érkezéséig hat Tour de France-győzelmet zsebelt be. Az Ineos-Grenadiers dominanciája mára kicsit megkopott, de még mindig az egyik legnagyobb költségvetésű csapat, egykori vezetője pedig majd éppen a Manchester United felemelésében vehet részt. Egyelőre viszont még maradjunk más sportot érintő befektetéseknél. 2019-ben a francia futballklubot, a Nice-t is bekebelezte az Ineos, majd egy évvel később Ratcliffe a Forma-1-es Mercedes csapat résztulajdonosa lett, 2021-ben pedig az új-zélandi rögbiválogatott főszponzora lett a vegyipari cég.

Ratcliffe gyakran megkapja, hogy a sporttámogatásával próbálja jobb színben feltüntetni az alapvetően nagy környezeti terheléssel működő vegyipari konszernjét. A cégvezető ráadásul az egyik legnagyobb európai vásárlója az amerikai palagáznak, amelyet az erősen vitatott repesztéses technológiával bányásznak. A repesztés a gáztartó rétegbe lefúrást jelent, miközben homokot és vegyszereket is tartalmazó vizet szivattyúznak be óriási mennyiségben.

A milliárdos a brexit lelkes szószólója volt, de ezzel együtt a pénz neki is fontosabb, mint a patriotizmus. 2010-ben öt évre Svájcba költöztette a cégét, mert a kedvezőbb adótörvények miatt évente 100 millió fontot tudott megspórolni, 2018-ban pedig ő maga jelölte meg hivatalos lakhelyeként Monacót, szintén adózási okokból.

A 2018-ban lovaggá is ütött Ratcliffe megítélése az Egyesült Királyságban sokat javulhat azzal, hogy beszállt a Manchester United futballcsapatának irányításába. Először is Ratcliffe gyerekkora óta a klub rajongója, és többször hangoztatta, hogy őt sem mindig az üzleti érdekek hajtják a sportban. 236 millió fontot (108 milliárd forint) fizetett a részesedésért, amiért természetesen nem jár korlátlan hatalom, és a bevételek sem feltétlenül hozzá áramolnak majd, de a futballszakmai részt az Ineos kontrollálhatja.

A United nagy része a szurkolók körében közutálatnak örvendő amerikai Glazer család birtokában van. Glazerék folyamatosan százmillió fontokkal dagasztják a klub hitelállományát, de ennél nagyobb bűnük, hogy eközben a csapat sehol sincs az Alex Ferguson időszaka alatt elért eredményekhez képest. Ezt rossz döntésekkel, hosszú távú vízió hiányával és a nem megalapozott szakmai struktúra kialakításával érték el a kritikusok szerint. Sokan bíznak abban, hogy Ratcliffe képes megállítani a hanyatlást, és újra nyerő pályára állítja a Unitedet. Ehhez máris igazolt szakembereket, például a nagy városi ellenféltől, a Manchester Citytől hozta el Omar Berrade operatív igazgatót.

Ratcliffe egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy nincs annál nagyobb vágya, mint hogy saját pályájukon verjék meg a Liverpoolt és a ManCityt, de ezt is hozzátette, hogy nagyon sokat tanulhatnak tőlük, mert az elmúlt években bizonyították, milyen sikeresek.

„Mi mindannyian ott akarjuk megint látni a Manchester Unitedet, ahová való, Anglia, Európa és a világ futballjának legtetején” – mondta Ratcliffe, de arról is beszélt, hogy ne várjon senki azonnali változást, szerinte két-három évig is eltarthat, mire beérik a munkájuk, de legkésőbb 2028-ra, a klub alapításának 150. évfordulójára szeretné elérni, hogy a Manchester United ne csak a legjobb, hanem a legjobb futballt játszó csapat is legyen.

Felhasznált források: Headspace | Sky News | The Athletic | BBC |