Egy hónappal a vb előtt csak egy olyan magyar női kézilabdázó van, aki minden felmérésből hozza az elvárt szintet

A magyar női felnőtt kézilabda-válogatottban jelenleg mindössze egyetlen olyan játékos van, aki minden felmérésből hozza az elvárt szintet – mondta Szűcs Martin, a csapat erőnléti edzője a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) szerdai konferenciáján.

Az MTI beszámolója szerint Szűcs Martin az előadása elején ismertette, hogy rendszerint felmérik a serdülő, az ifjúsági, a junior és a felnőtt női válogatott játékosokat, hogy érdemben össze tudják hasonlítani az adatokat, és ahol van elérhető nemzetközi referencia, ott azt is felhasználják. „A rendelkezésünkre álló felmérések alapján minden posztra meghatároztunk elvárt értékeket, de ez csak az első lépcsőfok, tehát még nem az a szint, amit szeretnénk” – mondta.

Ehhez képest a 21 felmért felnőtt játékosból állóképességben kilenc – tehát kevesebb mint a fele –, guggolásban közel a csapat fele, sprintben még kevesebb, irányváltási és felugrási képességben pedig a 21 főből három, illetve négy játékos hozta a szintet, „ami még nem az, ahova szeretnénk eljutni, csak az első lépcsőfok”.

Szűcs elárulta, a felnőtt válogatottban jelenleg mindössze egyetlen olyan kézilabdázó van, aki minden mérésből hozta az elvárt szintet.

A junioroknál kettő, az ifjúságiaknál kettő, a serdülőknél pedig egy ilyen játékos van. Az erőnléti edző hozzátette: az egyik legelszomorítóbb, hogy a posztonkénti teljesítményprofil készítése közben a kapusok esetében meg kellett változtatniuk a skálázást, olyan szinten térnek el – negatívan – az elvárt értékektől, ráadásul ez a tendencia a serdülő, az ifjúsági, a junior és a felnőtt válogatottnál is. „Több játékos esetében történt jelentős előrelépés, ami viszont szomorú, hogy a felnőtteket kellene eljuttatni a juniorok szintjére, nem fordítva” – magyarázta Szűcs.

Az idei – Dánia, Svédország és Norvégia által közösen rendezett – női kézilabda-világbajnokság bő egy hónap múlva, november 29-én kezdődik. A magyar válogatott Montenegróval, Kamerunnal és Paraguayjal került egy csoportba, a csoportmeccseket a svédországi Helsingborgban játsszák majd.

Az MKSZ konferenciáján felszólalt a szövetséget április óta irányító Ilyés Ferenc is, aki azt mondta: „Játékosként 12 világverseny tapasztalatával mondhatom, nagyon sokszor jól indultunk, de erőnlétben sokszor elfogytunk. Ezen javítanunk kell.” Hozzátette, most már megvannak az eszközeik, megvannak a méréseik, de a jobb erőnlétet csak az utánpótlásban lehet megalapozni. „Tegyünk együtt azért, hogy minél több gyerekből legyen először tehetség, majd később sikeres kézilabdázó, tudatos felnőtt játékos” – mondta Ilyés.

Juhász István, a szövetség sportszakmai igazgatója arról beszélt, hogy meg kell határozni, mik a kiinduló szintek, tudni kell, mire képes egy játékos technikailag, illetve motorikusan. Ebből adódóan ki kell tűzni azokat a predikciókat, mire lesz képes a későbbiekben. „Sok esetben biztatóak az adatok, de vannak olyanok is, amelyek azt mutatják, bizonyos játékosokban, bizonyos korosztályokban már nem találunk akkora potenciált. Ez mind visszavezethető arra, hogy az alapok lerakása sok esetben nem sikerült” – magyarázta.

Megjegyezte, hogy a dán férfiválogatott a legutóbbi világbajnokságon – amelyet megnyert – tíz mérhető adatból öt képességfaktorban a legjobb volt. „A széles körű alapok megfelelő időben való eltalálása mindenképpen segíteni fog bennünket abban, hogy a mérhető faktorokban is ott legyünk, ahol szeretnénk” – mondta Juhász.