Még a Netflix sem tudta kideríteni, hogy manipulálták-e az olimpiai bajnok doppingtesztjét

Út a megváltáshoz címmel 2023 áprilisában mutatta be a Netflix az olimpiai bajnok olasz gyalogló, Alex Schwazer doppingügyéről készített négyrészes dokumentumfilmjét. A doppingügyek egyik legkomolyabb hazai szakértője, Kárai Péter végignézte a sorozatot, és írt egy tanulmányt a dokumentumfilm és az ügyhöz kapcsolódó publikus dokumentumok alapján. Ennek alapján mutatjuk be, mit lehet tudni a történtekről, és hogy áll az évek óta húzódó doppingügy.

Ki is a főszereplő, és mivel vádolják?

Schwazer a 2008-as pekingi olimpián az 50 kilométeres gyaloglásban nyert, a hőségben és a fullasztóan párás levegőben ez volt az egyik olyan szám, amely a leginkább próbára tette a versenyzőket. Egy év múlva, a berlini vb-n feladta a küzdelmet, a 2010-es barcelonai Eb-n sem ért célba 50 kilométeren, 20 kilométeren viszont – az orosz Sztanyiszlav Jemeljanov kizárása után – aranyérmes lett. A 2012-es londoni olimpián azonban EPO-t (egy doppingcélra is használt hormont) találtak a vérében, ezért nem engedték rajthoz állni.

Ilyenkor nem megszokott, hogy valaki elismeri a vétséget, de Schwazer megtette. Az EPO-n kívül egy 2011-es tesztoszteronkúrát is beismert. Vétségéért három év és kilenc hónap eltiltást kapott. Mivel Olaszországban a doppingolás nem kizárólag sportbeli ügy, hanem büntetőügy is egyben, a bolzanói bíróság – vádalku keretében – nyolc hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre és 6000 euró (mai árfolyamon 2,3 millió forint) pénzbüntetésre ítélte. Az eljárásban Schwazer terhelő vallomást tett két olasz orvosra.

A sportoló 2015. április 15-én Rómába költözött, és a riói olimpiára való felkészülését a doppingellenes tevékenységével ismertté vált olasz edzővel, Sandro Donatival kezdte el. Schwazer 2015 decemberében jelezte a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnek, a WADA-nak, hogy az egyórás időtartammal ellentétben 24 órában rendelkezésre áll doppingellenőrzésre, ami a teljes nyitottságát sugallta.

2016. január 1-jén olaszországi otthonában, Racinében vér- és vizeletmintát vettek tőle, amelyeket később negatívnak minősített egy kölni labor. Áprilisban azonban egy kiegészítő vizsgálat – amelyet a montreali székhelyű, a sportoló biológiai útlevelét kezelő központ (APMU) kért a kölni labortól – kimutatta, hogy pozitív a mintája, mert szintetikus tesztoszteront mutattak ki a szervezetében.

A doppingolást korábban részletes, tényfeltáró vallomással beismerő Schwazer ebben az esetben mindvégig ártatlanságát hangsúlyozta, manipulációra gyanakodott.

A versenyzési jogát felfüggesztették, és már az olimpia helyszínén tartózkodott, amikor Brazíliában döntöttek úgy, hogy nem indulhat. Egyidejűleg visszaesőként nyolcéves eltiltást is kapott.

Eltérést mutatott az útlevél

A versenyzőn tehát a biológiai útlevelének adatai alapján végeztek el egy olyan kiegészítő analitikai eljárást, ami alapján lebukott. Itt most tegyünk egy kis kitérőt a közérthetőség kedvéért.

A sportoló biológiai útlevelének (ABP) a fő alapelve, hogy a dopping hagyományos, közvetlen, analitikus doppingellenőrzéssel történő feltárása helyett olyan kiválasztott változó adatokat, vagyis „doppingbiomarkereket” követ nyomon egy adott időtartam alatt, amelyek doppingszerek hatására utalnak. A vizeletvizsgálat továbbra is fontos eleme a doppingellenőrzéseknek, de a biológiai útlevelet azért fejlesztette a WADA, hogy egyfajta riasztórendszerként szolgáljon. Ezenkívül doppingvétséget is meg lehet állapítani az útlevél pozitivitása alapján – elég csak a Kenderesi-ügyre gondolni.

A biológiai útlevél három modulból áll, az egyik a hematológiai (ezt 2009 óta vizsgálják), a másik a szteroid (ezt 2014 óta nézik), 2023-tól pedig már az endokrinmodul is működik. Az első modul az oxigénszállítás fokozódását ismeri fel a markerekkel, hogy mi történik a vörösvérsejtekkel, előfordulhatott-e vértranszfúzió, egyéb manipuláció. A szteroidmodul értelemszerűen a külső anabolikus hatásokra szakosodott, nemcsak a tesztoszteront vizsgálja, hanem még másik öt értéket. Az endokrinmodul a szintetikus növekedési hormonnal kapcsolatos visszaélések jelzésére szolgál. A mintavételeknél a markerek értékeit követik nyomon az évek alatt, és egy matematikai program (adaptív modell) szűri ki az eltéréseket.

Schwazernél az osztrák professzor, Günter Gmeiner szakértői véleményére hagyatkoztak, amely a következőket tartalmazta. Schwazer T/E (tesztorszteron/epitesztoszteron) mutatói rendszerint 1-es érték körül mozogtak, a 2016. január elsején vett mintában ellenben 3,4-es értéket mértek. A nagy fokú kilengés miatt kérték a kiegészítő vizsgálatot.

Mivel Schwazert ismét büntetőeljárás alá vonták, és most reális volt annak a kockázata, hogy börtönbüntetésre ítélhetik, védekeznie kellett. Úgy érvelt, hogy a negatív mintát tartalmazó A és B üveget egy harmadik személy (vélhetően bosszúból) kinyitotta, és hozzákevert egy más embertől származó tesztoszteront tartalmazó mintát. Az összekeverést megelőzően a pozitív vizeletmintában lévő DNS-lenyomatot valamilyen módon, például UV-sugárzással megsemmisítették. A hígítás következtében nyilvánvalóan csökkenő tesztoszteronkoncentrációt valamilyen eljárással, például felmelegítéssel megnövelték.

Egy hosszú, bonyolult jogi procedúra végén az olasz bíróság felmentette Schwazert. Az államügyész megállapította, hogy nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a sportoló mintáit manipulálták volna, de a bolzanói bíró, Walter Pelino ezzel ellentétesen foglalt állást.

2022. március 30-án a WADA közzétette Martial Saugy professzor szakértői véleményét arról, hogy a manipuláció valószínűtlen ebben az esetben. Schwazer az emberi jogok bíróságához fordult Strasbourgban, ott még nem hoztak ítéletet róla, de a beadványát befogadták.

Egyszerűbb szerrel is lehetett volna manipulálni

A WADA által alkalmazott Martial Saugy terjedelmes szakértői véleményét Kárai Péter három pontban foglalta össze.

Egyrészt a melegítés (amire Schwazer hivatkozott) növelheti a vizeletmintában a tiltott szer koncentrációját. A tesztoszteron kimutatási módszereként alkalmazott izotóparány-mérés (IRMS) viszont azon alapul, hogy a szervezet által termelt és a szintetikus tesztoszteronnál különböző a szénizotópok aránya. A melegítés nem növeli a tesztoszteron – IRMS módszerrel történő – kimutatásának valószínűségét.

A második állítás: egy sportolói szteroidprofilban 6 férfi hormon és 5 aránypár szerepel. Gyakorlatilag lehetetlen egy mintát úgy manipulálni, hogy az a szteroidprofilban ne látsszon (ne változtasson meg más értékeket is). Schwazer szteroidprofilja tipikusan a tesztoszteronhasználat jegyeit mutatja.

A harmadik: a minta oly módon történő manipulálása, amely a szteroidprofilt nem érinti, azt feltételezné, hogy egy labornak hozzáférése van a sportoló szteroidmoduljának adataihoz. A kölni labornak ellenben ilyen hozzáférése nincs.

A WADA és a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (World Athletics, WA) által létrehozott, de attól függetlenül működő doppingellenes szervezet, az Athletics Integrity Unit (AIU) közös nyilatkozatban fejtették ki, hogy sem a WA-nak, sem pedig a kölni labornak semmilyen motivációja nincs, hogy egy ilyen (feltételezett) manipulációt elősegítsen. A tanúvallomások alapján arra jutottak, hogy a minta levétele, szállítása és kezelése során nem történt eltérés a doppingellenes szabályoktól. A minta – a WADA szabályainak megfelelően – anonim volt: sem az A mintát elemző és az IRMS-vizsgálatot végző kölni labor, sem pedig a szteroidprofilt meghatározó montreali labor nem tudta, hogy a minta Alex Schwazertől származik.

A sportoló képviselői jelen voltak a B minta felnyitásakor: aláírásukkal igazolták, hogy a minta érintetlen volt, manipulációnak nem volt jele. Feltételezve, de nem megengedve, hogy manipuláció történt, felmerül az a kérdés is, hogy miért nem egy olyan exogén anabolikus szteroid (például sztanozolol) került be a mintába, amelyet az általános vizeletanalízis közvetlenül kimutat.

Kárai szerint a Netflix-sorozatban elhangzottak alapján a manipulációt az motiválhatta a World Athletics részéről, hogy Alex Schwazer 2015. december 3-án (az első olaszországi büntetőügyében) terhelő vallomást tett Giuseppe Fischetto és Pierluigi Fiorella olasz orvosokra, akiknek a számítógépén megtalálták az orosz sportolók doppingvétségeire utaló adatokat is. (Bizonyára ez volt a vádalku része.) Az, hogy ez kiderült, kellemetlen volt a WA-nak. Kárai szerint a film egyoldalú, Schwazer narratívája sokkal erősebb, mint a WADA-é, egyedül a szervezet igazgatóját szólaltatták meg.

Összességében Schwazer foggal-körömmel küzd az igazáért, ahogy a német gyorskorcsolyázó, Claudia Pechstein is tette, aki tíz éven át járt bíróságról bíróságra, de végül nem ment vele semmire, 2009-es eltiltását nem semmisítették meg. Az olasz gyalogló 2008-ban kiharcolt olimpiai aranyérme nem forog veszélyben, de amennyire csak lehet, szeretné menteni a becsületét, ám vannak olyan foltok, amelyek nem távolíthatók el a ruha károsodása nélkül.