Az MLSZ nem vesz részt a hazai fociakadémiák szakmai ellenőrzésében, ez az állam dolga

Nagy figyelmet váltott ki a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnökének közgyűlés előtti beszámolója, amikor Csányi Sándor áprilisban azt mondta, hogy az utánpótlásba érkező pénz nem megfelelően hasznosul, és ezt visszatükrözik a korosztályos válogatottak eredményei. Csányi akkor még nem tudhatta, hogy az összképen az U17-esek májusi Eb-szereplése még ront is. A kudarc után egyébként szerződést bontottak a kapitánnyal, Belvon Attilával, utóda egyelőre még nincs.

Barczi Róbert sportigazgató egy háttérbeszélgetésen bemutatta azt az ábrát, ami alapján Csányi a megállapítását tette. Annyit fűzött hozzá, hogy ahogy idősödik egy generáció, úgy szorul egyre hátrább az európai összevetésben, ami nem jó. Az MLSZ-nek legfontosabb feladata, hogy folyamatokat generáljon, illetve a rossz tendenciákat észlelje, és segítséget nyújtson a kijavításában, hangzott el.

Mivel az U21 lényegében már a felnőttfutball, a 30. hely körüli helyezés nem tölthet el büszkeséggel egyetlen futballban dolgozó szakembert sem. Különösen, ha onnan nézzük, hogy a mindenkori felnőtt válogatottnak elsősorban onnan kellene támogatást kapnia. A 30. helynek baljós az árnya, mert a felnőtt Európa-bajnokságnak 24-es mezőnye. Ott pedig a következő években is illene szerepelnie Magyarországnak, látva az előző évtizedben befektetett pénz mennyiségét.

Barczi arról is mutatott egy slide-ot, hogy a fiatalok játékpercei miként emelkedtek az NB I.-ben, miután pluszpénzzel ösztönözték a klubokat, hogy bátran nyúljanak hozzá a tehetségesebb játékosok szerepeltetéséhez, és ne legyen a tehetséges jelző a nevük mellett még 23-24 évesen is. A Honvéd radikálisan változtatott, bár a koncepciót nem volt könnyű felfedezni a klubnál, ki is estek az élvonalból.

Figyelemre méltó a Fehérvár mutatója, náluk 91 percről 163 perce emelkedett a fiatalok játékperce (de ezzel is az utolsó helyre kerültek az összevetésben), miközben a csapat a negyedikről majdnem kieső helyre zuhant, végül a tizedik helyen fejezte be a bajnokságot. A Fehérvár tulajdonosa, Garancsi István egyébként tagja az MLSZ elnökségének.

Axiómaként említette Barczi, hogy ne Marco Rossi edzői képességei miatt legyen versenyképes a magyar válogatott, hanem a klubokban és az akadémiákon folyó nemzetközileg is versenyképes munka termelje ki a topligás játékosokat. A piramis alját, a mennyiséget meg tudta mozgatni az MLSZ az elmúlt években, a minőségi változás azonban egyelőre várat magára.

Barczi azt is bemutatta, hogy

az akadémiai képzés (14–19 évesek) felügyelete nem az MLSZ dolga, hanem ez állami hatáskör.

A finanszírozását is az állam végzi egy 2019. novemberi kormányrendelet alapján. A Nemzeti Sport Ügynökség (NSÜ) sportszakmai ága kell hogy ellenőrizze, esetleg szankcionálja a tíz kiemelt akadémiát (Felcsút, Győr Kisvárda stb.), ha nem találja megfelelőnek a működésüket. Az MLSZ ebben az ellenőrző tevékenységben paradox módon nem vesz részt. De korábban az MLSZ-hez tartozó szakembereket bevontak a kontrollba, ilyen például Pári Sándor.

Azt viszont legalább már elérte az MLSZ, hogy egységes mérési adatokat alkalmaznak, és ezeket valamennyi akadémián rögzítik, enélkül nem lehet közelíteni a minőség felé. A hazai szövetség továbbra is kapcsolatban áll a Double Pass belga auditáló céggel, amelyik a belga mellett a német focit is fejlődési pályára állította. A vállalat körülbelül kilenc éve tette meg itthon a megállapításait. Ezek között volt például, hogy az akadémiák sokkal koncentráltabban figyeljenek az egyéni képzésre, alkalmazzanak egyéni fejlesztésben részt vevő edzőket. Három év elteltével azt állapították meg, hogy a fejlődés itt elmaradt, sőt, inkább visszaesés történt.

Az edzői mellett tanári, jogi, közgazdasági és sportmenedzseri végzettséggel is rendelkező sportigazgató elmondta még, hogy egy mostanában kiépített scouthálózat (megfigyelők) segítségével nyomon követik a külföldön nevelkedő játékosokat. Sok magyar család ment külföldre, akiknek a gyerekeik Németországban vagy Ausztriában kezdenek el focizni. Csak a 2006-osok közt magyar 26 játékos van szerte Európában, akiknek a fejlődéséről folyamatosan tájékoztatást kapnak. 88 játékost monitoroznak, közülük huszonöten már válogatott meghívót kaptak.

Barczi azt is kiemelte, hogy az edzőképzésben is változásokat szeretne, az edzők ne sértődjenek meg, ha egy játékos kérdez. Vagy visszakérdez. Dániában ez bevett gyakorlat. A fizikai felkészítésben is van lemaradás, ezt is a lehető legrövidebb időn belül orvosolni kell.