Mi vidáman beszélünk róla, a fájdalom el van raktározva – mondta Benedek Tiborról özvegye, Epres Panni

Idén júniusban lesz három éve, hogy meghalt a magyar vízilabdázás egyik legnagyobbja, a világbajnok és háromszoros olimpiai bajnok Benedek Tibor. Feleségével, a modellként dolgozó Epres Pannival a Nők Lapja e heti nyomtatott száma közölt nagyinterjút, amiben Benedekről, gyászról, hiányról éppúgy szó van, mint a boldog pillanatokról, a jövőről, például a két gyerekükről, akik közül a fiú, Benedek Mór szintén vízilabdázik (és, bár ezt az interjú készítésekor még nem lehetett tudni, a hétvégén 15 évesen két lövésből meglőtte első két felnőtt bajnoki gólját).

„Mi vidáman beszélünk róla, emlegetjük a közös élményeinket, de nem szomorúan”

– mondta Epres Panni arról, hogy három év után lehet-e már boldog pillanatokról is kérdezni őt. „A fájdalom el van raktározva, megvan a maga helye, ideje” – mondta egy másik helyen, és azt is: „Aki elveszített valakit, érti ezt, nem múlik az érzés, a hiányt csak megszokni lehet.”

Arról is beszélt, hogy a gyerekei hogyan viselték apjuk elvesztését: „Olyan éles váltás volt ez a helyzet, hogy a tökéletes családi szeretetből egyszer csak elveszítik az egyik pillért, hogy szerintem az, hogy ezt a folyamatot végigélik, egyfajta szupererőt ad nekik.” A nehéz helyzetekben mellettük áll a család „olyan erős bástyaként”, hogy „el sem tudom képzelni, milyen lehet enélkül”.

Az interjúban nagyon megindító módon még most is jelen időben emlegeti 2020 nyarán elhunyt férjét, „harminc éve ismerem Tibort”, mondja egy helyen. Amikor olimpiai bajnokok lettek a pólósok, „azt mondta, hogy nekem énekli a Himnuszt” – idézte fel. Szóba került a pólósokról készült A nemzet aranyai dokumentumfilmről is, „amikor először jelent meg Tibor a képernyőn, az egyértelműen megérintett” – mondta erről.

Bár a vízilabdázás határozza meg az életét évtizedek óta, világversenyekre nem kísérte el a férjét, „sem amikor Tibor játékos volt, sem amikor szövetségi kapitány, nem szerette, ha kimegyek világversenyekre”. Ettől még drukkolt, és drukk is volt benne, mint meséli, a 2004-es athéni döntő idején az elődöntő és a döntő közötti két napban öt kilót fogyott (a mieink pontveszteség nélkül nyerték a csoportot, majd 7-5-re verték az elődöntőben az oroszokat, 8-7-re a döntőben Szerbia és Montenegrót).

Az interjúban arról is beszél, hogy jelenleg a gyerekei az elsők az életében: „korán kelek, csinálom az anyai feladatokat, reggeli, uzsonna, kirakom a gyerekeket az iskolánál, onnantól kezdve van egy férfi- és női feladatom”. A gyerekei szerinte örökölték apjuk elszántságát, a vízilabdázó fiának ráadásul „hasonló a karizmája, mint az apukájának”.

Epres Panni arról is beszél az interjúban, hogy még mindig modellkedik, „negyvenhat évesen”, amit a közösségi médiának, az internetnek köszönhet, illetve hogy a környezettudatossággal „kompenzál”, például azt, hogy „nagyobb autóval járok”.