Bánhidi Bence: Talány, hogy tud megváltozni két nap alatt a mentalitásunk

A világbajnokság előtt is tudtuk, írtunk is a magyar férfi kézilabda-válogatott kétarcúságáról. Most a lehető legrövidebb idő, vagyis két nap alatt és két egymást követő meccsen derült ki, milyen extrém teljesítményváltozásra képes a csapat. A szombati mámoros, Izland elleni 30–28-as győzelem után a portugálokkal szemben hétfő este pocsék játékkal szenvedett sima, 27–20-as vereséget. Négy helyett csak két pontot visznek a középdöntőbe.

Sokatmondó, hogy az egyébként Portugáliában, a Benficánál dolgozó magyar kapitány, Chema Rodríguez már a 18. percben kikérte a második idejét, hogy hatni tudjon a csapatára. Mérsékelt javulást ért csak el. Eközben a portugál kapus, Ferreira brillírozott, és a magyar csapat csak nem kapta el a fonalat. Most a szünetben sem sikerült rendezni a sorokat. (Ferreira a lövések 45 százalékát hárította, természetesen ő lett a meccs legjobbja.)

Mindegyik játékos beszélt arról, hogy a védelem oszlopának tekinthető Sipos Adrián kiválása nem volt szerencsés mindjárt az első percben, de Lékai Máté önkritikusan bevallotta, ha a pályán van, ezen a napon akkor is kevés esély lett volna a sikerre.

„Ezek is mi vagyunk, sajnos. A legrosszabb rémálom szokott így kezdődni, mint ez a meccs. Nyilván nem így szerettünk volna játszani, hogy magunk alatt vagyunk mindannyian. Székely Marci volt a kapuban, aki jól teljesített, de együtt veszítettünk, nem szerencsés kiemelni senkit. Ha nem is gyakran, de sajnos tudunk így játszani. Nem találtuk meg a kulcsot, hogy szorosabbá tegyük a meccset. Amikor feljöhettünk volna öt gólra, belehibáztunk. Most azt kell megmutatnunk, hogy innen is fel tudunk állni” – értékelt a csapat irányítója.

A következő találkozó Göteborgban az Eb-győztes svédek ellen lesz, akkor nem lesz nyomás rajtuk. Lékai emlékeztetett arra, hogy Izland ellen is győzelmi kényszerben voltak, azzal nem lehet takarózni, hogy most nagyobb volt a tét. És egyébként is, mindegyik meccsnek van tétje, egy élsportolónak ezzel együtt kell élnie.

A 4 gólt szerző Rosta Miklós abban bízik, hogy ugyan pofonból érkeznek a svédek ellen, mindez fel tudja rázni a csapatot. Nekik mennek, hogy egy bravúrral megint a saját kezükbe vehessék a sorsukat. A súlyos vereség miatt most már mindenképp bravúr kell, ha az olimpiai selejtezőt jelentő második helyet el akarják érni a középdöntős csoportban, ami így áll jelenleg.

1. Svédország 4 pont
2. Portugália 2 pont
3. Izland 2 pont
4. Magyarország 2 pont
5. Brazília 2 pont
6. Zöld-foki szigetek 0

„Talány, hogy két nap alatt hogyan tud ekkorát változni a mentalitásunk, nem ugyanaz a csapat volt a pályán” – ez a mondat már Bánhidi Bencéé volt. Pozitívan hozzátette, hogy nincs veszve semmi, de ha egy győzelemmel csoportelsőként jutnak tovább, akkor nem szerdán az első, hanem vasárnap az utolsó középdöntős fordulóban futnak össze a svédekkel.

„Lehet, hogy azért történt minden ma így, mert ott volt az a kis szócska: a kell. A győzni kell pedig összenyomott bennünket, mert mindenki érezte ezt a kellt. Lassan, sok hibával kezdtünk, olyan helyzeteket lőttünk el, amiket nem szabadna, fegyelmezetlenül is játszottunk, és Sipos Adrián kiállítása még inkább összenyomott minket.”

Bánhidi egyetértett azzal, hogy ez egy KO volt az elején, noha az ellenfél pontosan azt csinálta, amire Chema felhívta a videózáskor a figyelmet. Semmi váratlannal nem leptek meg bennünket. „Ők játszották a kézilabdát, mi pedig nem, a meccs nagy részében csak próbálkoztunk ezzel, mert elmaradtunk a tudásunktól” – állapította meg a világ egyik beállója, aki kétszer volt eredményes.