Védelmi hibák, hiányzó vezér és egy magyar szál – miért zúgtak ki a németek a foci-vb-ről?

2022. december 3. – 11:20

Védelmi hibák, hiányzó vezér és egy magyar szál – miért zúgtak ki a németek a foci-vb-ről?
Thomas Müller a vb-győzelem után dupla kudarcot élt át a válogatottban – Fotó: Sven Simon/AFP

Másolás

Vágólapra másolva

2018 után a német fociválogatott másodszor is bent ragadt a csoportjában a világbajnokságon, ami korábban egyszer sem fordult elő vele. Ha nem is voltak mindig a múltban világszínvonalú játékosai, klasszikus tornacsapatnak nevezték őket, melyre jó hatással volt a tét, felszívták magukat, és rendre több jött ki belőlük, mint a valós tudásuk. Különösen igaz volt ez a 2002-es vb-re, amikor úgy jutottak el a döntőig, hogy igazi klasszis játékosuk talán csak Michael Ballack volt. A német sajtóban most érezhető az elkeseredettség, már a szállodaválasztása miatt is korholták Oliver Bierhoffot, a csapat vezetőjét. A Kicker kommentárjában azt is szóvá teszi – nemcsak a szaklap más médiumok is foglalkoztak ezzel –, hogy a Katarral szembeni szivárványos figyelemfelhívásra semmi szükség nem volt, mert szerintük csak nyugtalanságot szült a csapatban. Plusz az ellendrukkereiknek adtak egy magas labdát, akik kárörvendően rájuk olvasták: inkább focizzatok, mint politikai üzenetekkel foglalkozzatok (ehhez elég csak megnézni a magyar politikusok Facebook-üzeneteit.)

A 2010-ben győztes spanyolok egyik képzési vezetője egy budapesti szakmai beszélgetésen azt mondta, hogy csodás, amit elértek az előző években, de 2014-től a németek évei jönnek. Úgy tűnik, ez a jóslat nem vált be, mindenesetre azt jól jelzi, ők is úgy számoltak, hogy nemcsak egy vb-győzelem lesz a németekben, hanem lényegesen több. Öt pontban foglaltuk össze, miért égtek le megint, és mi vezetett a mostani kiesésükhöz.

A gyilkos ösztön hiánya

Németország előnybe került Japánnal és Costa Ricával szemben is, de a második gól elmaradt, és mindkét kevésbé jegyzett riválisa fordítani tudott vele szemben. A helyzeteket ugyan megteremtették, de a kihasználásukkal hadilábon álltak. A védőjátékos Antonio Rüdiger a kiesés után arra utalt, hogy nem elég mocskos a csapat, nem tudják bevinni a döntő ütést.

A japánok ellen volt egy olyan nyolcperces szakasz, amikor kaptak két gólt (a 75. és a 83. percben), és ez a két találat indította el a lavinát. Lehet, hogy nem eléggé érzik a veszélyt, hogy nem lehet kényelmesen, kihagyásokkal játszadozni. Úgy voltak vele, ha sorra dolgozzák ki a helyzeteiket, akkor előbb-utóbb úgyis belövik a második gólt, és akkor úgyis meglesz a meccs. Ha Japán ellen döntetlennel kezdenek, akkor most jó eséllyel a nyolcaddöntőt várják.

A center hiánya

Amikor Timo Werner kiesett sérülés miatt a csatársor közepéről, Hansi Flick válaszút elé került. Niclas Füllkrug ugyan eldöntötte az Omán elleni meccset, de nem igazán bízott benne, azt hitte, a világbajnoki rutinnal rendelkező Thomas Müller majd megoldja ezt a pozíciót, még ha egy kicsit hátrább is játszik, és nem klasszikus centert. A 188 centis Füllkrug ugyan megmentette a spanyolok elleni meccset (1-1), de ezzel sem stabilizálta a helyét a kezdőben, ami azt sugallta, a kapitány még ekkor sem bízott benne. Flick szemére vetik, túlzottan hitt a bayernes különítményben, noha egy tornán annak kell bizalmat adni, akit visz a lendület, hiszen számtalanszor láttuk már, hogy mennyire képes felülteljesíteni egy közepes játékos is néhány meccs alatt. A vb-t megelőző Omán elleni meccs is visszatérő elem a német sajtó bírálatában, mert szerintük nem arra használta fel a kapitány, amire kellett volna, nem taktikai dolgokat gyakoroltatott. Sok kommentár rávilágított, a centerek képzése elavult az országban – Musiala, akié a jövő, angol képzést kapott, igaz ő is szélső inkább –, ahogy a szélsőhátvédek sem olyan minőségűek, akik segítséget jelentenének egy világbajnoki álmokat szövögető csapatnak.

A védelem problémái

A 2014-ben világbajnok Bastian Schweinsteiger köntörfalazás nélkül elmondta, hogy Rüdigeren kívül nincs nemzetközi klasszis védője a csapatnak. Sülét, Schlotterbecket, Raumot nem tartotta annak. Ezen a ponton érdemes egy kicsit visszautazni az időben, mert a jelenlegi kapitány elődje, Joachim Löw Sülében (és Jonathan Tahban) látta a jövőt, ezért 2017-ben nem vitte el a Konföderációs Kupára Willi Orbánt. A magyar válogatott hívása így kapóra jött a lipcsei középhátvédnek, és mivel a lengyelek sem számoltak vele, Gulácsi Péter lobbizásával a magyar válogatott mellett döntött. Orbán pillanatnyilag a legstabilabb védője a Bundesligának, élmény volt nézni a BL-ben, hogy nyerte meg a párharcait. Orbán ugrásszerűen fejlődött az elmúlt években, lehetséges, hogy nagy nyereség lett volna nekik, ha most ő áll a védelem közepén, és ha ő irányítja a társait. Süle a japánok ellen beszedett mindkét gólban vastagon benne volt. Tétmeccsen tavaly november óta mindig kaptak gólt, akkor éppen Liechtensteintől nem.

Egy rossz és indokolatlan csere

Flick szemére vetették, hogy feleslegesen cserélte le Ilkay Gündogant a Japán elleni meccsen a 67. percben, ezáltal megbomlott az egyensúly, ráadásul a helyére beküldött Leon Goretzka maradt le az első japán gól előtt. Érdemi magyarázatot erre nem adott a kapitányt. Flicknek eleve gondot okozott, hogy Gündogan vagy Goretzka legyen inkább a pályán, ebben a kérdésben határozatlan volt. (Az ominózus japánok elleni meccsen Gündogan mellett Müllert is levette a pályáról, és Hoffmannt küldte a helyére.) Flick nem alakított ki egy tengelyt, amire építhet, Neuertől Müllerig, vagyis a kapustól a centerig, amiben a középpálya közepén játszó ember egy igen fontos láncszem.

Nincs vezér, nincs szurkoló

Amikor a korábbi válogatott Schweinsteiger arra utalt a Costa Rica elleni meccs után, hogy nincs meg a kellő tűz a csapatban, Hansi Flick ezt határozottan visszautasította. Egy korábbi válogatott játékosban, ráadásul egy világbajnokban, ha kialakul egy ilyen érzet, annak azért oka van, és arra odafigyelnek a drukkerek. Hogy a csapatnak nincs vezére, az már sokszor felmerült az utóbbi időben, Joshua Kimmich, aki esetleg betölthetné ezt a szerepet, önmagát okoló, dermesztő nyilatkozatot adott. Elgondolkodtató szerinte, hogy ezek a vereségek az ő személyéhez kötődnek. Az viszont tény, amíg nyolc éve a német drukkerek nagy számban elkísérték a csapatot, most ez elmaradt, ami nyilván összefügg Katar elutasítottságával, de azzal is, hogy nem meggyőző a csapat. A Nemzetek Ligájában az olaszok elleni találkozót leszámítva nem játszott átütően. Sőt, ellenünk kifejezetten enerváltak és tanácstalanok voltak, mint most jó néhányszor a vb-n. Mivel a 2024-es Eb-t Németország rendezi, nem árt gyorsan rendezni a sorokat, és visszaszerezni a nézők bizalmát.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!