Dzsudzsák a rekorddal nagy dolgot ért el, de az összkép nem az igazi
2022. november 20. – 23:56
Dzsudzsák Balázs a DVSC-ben jól futballozott az őszi szünet előtt, háromszor is eredményes volt egy hónap alatt. Kétségtelen, hogy a magyar foci sok mindenben emblematikus alakja búcsúzott, aki több mint egy évtizedig szolgálta a válogatottat. Sokszor mondja, hogy nagy dolgot ért el egy nyírségi faluból indulva, de az már rejtély marad, mi minden rejlett benne, amit nem sikerült elérnie.
2007. június 2-án, egy görögök elleni Európa-bajnoki selejtezőn mutatkozott be a válogatottban Dzsudzsák Balázs, 2022. november 20-án egy görögök elleni barátságos meccsen adott keretet pályájának, ellenük búcsúzott. 13 éve az akkor 20 éves debreceni középpályást a 81. percben, Priskin Tamás helyére küldte be Várhidi Péter, most Marco Rossi 53 percet adott neki a görögök ellen 2–1-re megnyert meccsen, ami után emlékezetes módon, pálinkázva és a közönséget énekeltetve búcsúzott.
A ballábas szélső bemutatkozásakor a magyar foci sokadik súlyos válságát élte, röviddel előtte, 2006 októberében Málta ellen kapott ki 2–1-re a válogatott. Hogy milyen körülmények voltak akkoriban a csapat körül, jól jellemzi, átszállással mentek Krétára, és kevéssel a meccs előtt, a szállodában vasalták rá az UEFA-matricákat néhány mezre, mert azt itthon elfelejtették megtenni.
Dzsudzsák második válogatottbeli meccse már egy felejthetetlen győzelem volt, amikor a magyar csapat 3–1-re verte a vb-címvédő olaszokat a Puskás-stadionban egy barátságos meccsen. Ekkor már a kezdőcsapat tagja volt, de a focink megítélését visszatükrözi: az olaszok legyőzése után három hónappal, az Eb-selejtezős sorozat végén egy chișinăui 3–0-s vereség Moldovában azt jelentette, hogy a hétszereplős csoport hatodik helyen zárt a válogatott – ennél mélyebben egyszer sem voltunk.
Dzsudzsák első gólja is a görögökhöz köthető, a 2008-as Eb-re utazó címvédő májusban lekötött egy barátságos meccset Budapestre, és 3–2-re veszített. Az első magyar gólt az akkor már a PSV Eindhovenből érkező Dzsudzsák lőtte. A válogatottat a holland Erwin Koeman irányította, de a várt áttörést ő sem hozta el, és 2010 júniusában, amikor Dzsudzsák a második válogatottbeli gólját lőtte, egy 6–1-es hollandiai vereség után megköszönték Koemannak a szerepvállalását.
A 2008-ban Eindhovenbe igazoló középpályást azonnal a mély vízbe dobták Hollandiában, hiszen a nagy rivális Feyenoord ellen kellett bemutatkoznia. Saját bevallása szerint is 43 percig értékelhetetlen teljesítményt nyújtott, nagyon izgult a Feyenoord ellen, a drukkerek pedig csak néztek, kit igazoltak le 2 millió euróért. A 43. percben azonban volt egy elfutása, és a beadása után kapufát értek el, ő pedig visszaemlékezése szerint megnyugodott. A beilleszkedése ezután zavartalanul ment, gyorsan meghatározó emberré vált a BEK-győztes holland klubnál, a 2009–10-es szezonban 14, egy év múlva 16 gólt szerzett. Aki a holland bajnokságban ilyen teljesítményére képes, arra azért szerte Európában odafigyelnek. Hogy a Real Madrid is követte a teljesítményét, arról a Marca is írt, de a Real egyszerre legalább harminc játékost monitorozik, szóval helyén kell kezelni ezt az információt.
Dzsudzsák a legemlékezetesebb hollandiai meccsét az Ajax ellen játszotta 2009. augusztus 16-án. Úgy nyertek 4–3-ra, hogy a meccs elején 30 méterről bevette az ellenfél kapuját, a második félidőben egy oldalsó szabadrúgást is a léc alá csavart, emellett volt még egy gólpassza, az egész stadion az ő nevét skandálta. (Ez a bombagól a 40. másodpercnél látható a videón, de van itt még kilenc másik szép gól is.)
Személyes, hidegrázós élményem, amikor a PSV Benfica elleni Európa-liga-negyeddöntője előtt olcsóbban kaptam a kaját miatta egy helyi étteremben 2011 áprilisában, csak mert magyar vagyok. Óriási sztár volt, a Benficának is gólt lőtt ezen a meccsen, de a négy közé nem jutottak be. Hét góllal zárta azt az El-sorozatot, a francia Lille figyelmét ekkor keltette fel, pláne mert kettőt vágott a franciáknak is.
Akkor senki sem gondolta, hogy az egész karrierjében nem adatik meg neki a lehetőség, hogy az öt topliga egyikében futballozzon.
2011 nyarán ugyanis az orosz Anzsi Mahacskala jelentette be a szerződtetését 14 millió euróért. A dagesztáni klub nagy sztárokat igazolt, elég csak a BL-győztes Samuel Eto’ót vagy a világbajnok Roberto Carlost említeni. Ott viszont gyorsan megsérült, majd fél év után a Dinamo Moszkvához ment. Az orosz fővárosból magángépet küldtek érte a téli átigazolási szezonban, annyira szerették volna a soraikban látni. 19 millió euróért igazolták le, és emiatt a szerződés miatt már nem is lehetett támadni, mert nem egy gyökerek nélküli luficsapathoz ment, hanem egy olyanhoz, amelyik a szovjet korszakban is meghatározó szereplő volt.
2014–15-ben kiemelkedő szezont zárt az oroszoknál, hét gólig jutott a bajnokságban, fokozatosan fejlődött a védekezése, amit a holland időszakban nagyon gyakran kritizáltak. A válogatottban 2014 októberében a románoknak Bukarestben lőtt szabadrúgásgólja nagy löketet adott a Dárdai Pál irányításával újraformálódó csapatnak. Egy évvel korábban a románok szétszedték Egervári Sándor válogatottját, most pedig még a győzelemre is volt az esély az utolsó pillanatokban, de az 1–1-es eredmény így is nagy sikernek számított. (A románok elleni gól 4:30-nál, de a finnek elleni utolsó másodperces is a videón, valamint a portugálok elleni találatok is.)
Talán akkor, 2015 nyarán volt valós és egyben utolsó esélye egy topligára, mert a magyar kapitányi poszt mellett a Herthát is irányító Dárdai Pál elvihette volna a Herthába. A magyar foci átlag feletti játékosai, Király Gábor, Dárdai Pál, Lisztes Krisztián, Szalai Ádám, Huszti Szabolcs, Vadócz Krisztián, mindannyian megcsillantották tehetségüket topligában.
Dzsudzsák viszont nem ezt az utat, hanem a török Bursasport választotta, és ha egyszer őszintén végiggondolja a klubváltásait, akkor ebben az időszakban mindent meg kellett volna tennie a Bundesligáért. (Egy hosszabb zárójeles megjegyzés: Dzsudzsák helyére a belga Dries Mertenst szerződtette a PSV, akinek ugyancsak remek ugródeszka volt a holland klub, olyannyira, hogy a Napolihoz ment tovább, és lett egy topligában is sztár, 28 gólos szezonja is volt az olaszokkal.)
2015 őszén a válogatott Feröer legyőzése után a selejtezőcsoportja harmadik helyén végzett, és pár nappal később a csapat együtt nézte, mire jutnak a törökök Izlanddal szemben. Nyertek a törökök. Mindez egyértelművé tette, hogy legjobb harmadikként nem juthatnak ki a megemelt létszámú Eb-re a mieink, pótselejtezőt kell érte játszani. Az elkeseredett játékosok között talán Dzsudzsák arcán volt a legtöbb fájdalom. A pótselejtezőn Norvégia jött, egy szerencsés idegenbeli győzelem után csapatkapitányként lelkesítő és motiváló beszédet tartott az öltözőben, majd itthon is nyert a csapat. Dzsudzsák nagyon hajtott, mindent kipréselt magából, de gólig nem jutott.
Az Eb-n viszont igen, a portugálok ellen két megpattanó labdája jutott a kapuba, óriási eufóriát okozva a helyszínen és itthon is. A csapat csoportelsőként ment tovább a 16 közé, de Belgium már túl erős volt az egyenes kieséses szakaszban. Ettől még hihetetlen szeretet fogadta a csapatot a Hősök terén, ahol mint csapatkapitány mondott köszönetet a szurkolóknak. 2017-ben aztán egy emlékezetes vereség részese volt, és egy azóta is sokat idézett, szomorú interjút adott, ahol elsírta magát. Az is felszakadt belőle, hogy pénzéhesnek tartják, arabozzák a szurkolók, és hát levetették róluk a mezt a vesztes 90 perc után. Dzsudzsák egy évvel korábban, 2016 nyarán szegődött az Egyesült Arab Emírségekbe, és onnan már nem volt esélye, hogy újra komoly bajnokságban játsszon. Bölöni Lászlónál találóbban nem lehetett jellemezni a helyzetet: szerinte ahogy leszállt a repülőről, már egy millió euróval csökkent a piaci értéke.
Az arab szereplés előtt már az orosz ligában is jól keresett, részben emiatt gyakorta feltűnt a sporthíreken kívül is. 2013-ban az M3-ason összetört egy Lamborghinit, két évre rá egy Bentley-vel akart átmenni a Lánchídon, de kifogyott belőle a benzin, pont a híd közepén. Hogy ő futballistának tartja magát, nem pedig celebnek, egy olyan műsorban mondta el Hajdú Péternek, ahová elsősorban celebeket szoktak hívni. Ekkor panaszkodott amiatt is, hogy csak mert magyar, neki nehezebb. Ilyesféle mondatokkal máskor is felmentette magát. Az irigységet is sokszor szóba hozta, noha a szurkolók többsége csak szerette volna megnézni, mire jut például a Bajnokok Ligában.
2019 novemberében Azerbajdzsán ellen, amikor a zárt kapus büntetés ellenére gyerekek lehettek a nézőtéren, lecserélték, ő pedig megsértődött, ami azért volt különösen visszás, mert épp gyerekek előtt duzzogott. Egy hónappal később, egy Wales elleni vesztes meccs után már nem hívta meg többet Marco Rossi, így megállt 108 válogatottságnál, pontosan ennyiszer kapott bizalmat Király Gábor is.
Mivel az Eb-pótselejtező előtt Rossi átformálta a csapatát, Dzsudzsák kiszorult, a teljesítménye nem is indokolta, hogy számolni kelljen vele. Az Európa-bajnokságra kijutó csapatnak sem lehetett már a tagja, és a keretbe sem hívta be a kapitány, még ha eközben már haza is igazolt a másodosztályú Debrecenhez (2020-ban írt alá), és Szijjártó Péter külügyminiszter ettől már azonnal a válogatottban látta. Rossz színezetet kapott az üzenete, amit Dzsudzsáknak esze ágában sem volt helyretenni. A politikussal kifejezetten bensőséges viszonyt ápol, erről árulkodott, amikor tesónak nevezték egymást. Dzsudzsák a fociban betöltött szerepénél fogva mindig a politika közelségében volt, és nem is igyekezett távol tartani magát tőle, inkább élvezte, hogy diplomata-útlevelet kapott, amiért sok bírálat érte – ezt lehetett volna sokkal elegánsabban is csinálni.
Vélhetően emiatt is váltott ki kisebb-nagyobb megütközést, hogy kapott egy búcsúmeccset, amire amúgy rászolgált, lényegesen fejlettebb futballkultúrákban is gyakori, Király Gábor is ajándékba kapta az utolsó fellépését, az utolsó tapsot. Vasárnap estétől tehát tény: Dzsudzsák az első a válogatottsági rangsorban, 109 alkalommal volt a pályán, ezeken 21-szer volt eredményes. Ha nem sokáig marad az élen, az a magyar futball szempontjából üdvözítő is lehet, mert ez azt jelentené, megint jött egy korszakos játékos, aki letaszíthatja onnan.