Moszkvában és Szófiában igen, itthon nem kérnek Kassai Viktor tudásából

Kassai Viktor életpályája

Az elmúlt 15 évben az 1975-ös születésű Kassai Viktorral azonosították a magyar játékvezetést külföldön, ő volt az ország nemzetközileg is meghatározó topbírója. Most csak röviden fussunk végig a pályafutásán:

• 2008-ban olimpiai döntőt vezetett Pekingben, ahol Argentína 1–0-ra verte Nigériát; Messi is ott volt a győztes csapatban.
• 2010-ben világbajnoki elődöntőt kapott, a későbbi győztes spanyolok 1–0-ra megverték a németeket. Úgy hozta le a meccset sárga nélkül, hogy az első félidőben alig avatkozott közbe szabálytalanság miatt.
• 2011-ben a Bajnokok Ligája döntőjét vezette, ahol a Barcelona 3-1-re verte a Wembley-ben a Manchester Unitedet. Rajta kívül még két magyar játékvezető van, aki a legrangosabb európai kupasorozat döntőjében bíráskodott: Palotai Károly és Puhl Sándor.
• 2011-ben a világ legjobbjának választotta a Nemzetközi Labdarúgás-történeti és -statisztikai Szövetség (IFFHS).
• 2012-ben az Eb-döntő egyik favoritjának tartották, de hibázott az ukrán–angol találkozón, nem adott meg egy gólt a hazai csapatnak.
• 2016-ban újra eljutott az Eb-re, Pierluigi Collina rábízta a nyitómeccset és az olasz–német negyeddöntőt is. 2016-ban ő volt a döntő negyedik játékvezetője, bár szerinte erre senki sem emlékszik.
• 2016. decemberben ő volt az első, aki FIFA-tornán élesben használta a vonal melletti technikát, a klub-vb elődöntőjében a monitorról ítélt meg egy büntetőt Japánban.
• Bár a játékvezetők korhatárát a közelmúltban eltörölték, sérülései miatt már nem vállalta a felkészülést a 2020-as Eb-re, amit aztán később egy évvel el is halasztottak. 2019. decemberben vonult vissza, 44 évesen. Az Atlético Madrid–Lokomotiv Moszkva BL-meccset kapta búcsúzóul, ez volt a 43. BL-találkozója, amivel a tizenkettedik az örökrangsorban.

Amikor Kassai 2007-ben bekerült a BL-keretbe, itthon nem volt profi státuszban, egy utazási irodában dolgozott. 2011-ben, a sikeres BL-döntő után tolmácsolta a hazai bírói kar egységes óhaját az MLSZ felé, hogy nagyobb anyagi megbecsülést kapjanak a nemzetközi sikereket halmozó magyar bírók. Az MLSZ a javaslatot elfogadta, és 2013-tól a legjobbaknak már hivatása a játékvezetés.

Az orosz meló

Utolsó mérkőzése után szinte azonnal, 2020. januárban sportvezetői állást kapott Európa egyik legnagyobb labdarúgó-szövetségében, Oroszországban. Az oroszok játékvezetői reformokat akartak, a legfontosabb céljuk egy modern szervezet felépítése volt, és benne látták a megfelelő személyt, aki ezt végre tudja hajtani. Korábbi segítője, Ring György vele tartott. Alig álltak munkába, amikor a koronavírus-járvány miatt 2020. márciusban leállt az orosz bajnokság is.

„A kezdet nem volt könnyű, hiszen a játékvezetők 98 százaléka ismeretlen volt számunkra, akárcsak a helyi futball és játékvezetés szervezeti felépítése. A játékvezetőként elért eredményeinket mindenki ismerte, de sportvezetőként újoncok voltunk. Előny volt, hogy még az általános iskolában éveken át tanultam oroszul, így az alapvető dolgokat megértettem. Legfontosabb feladatunk volt, hogy európai szemléletet hozzunk az orosz játékvezetésbe. Több mint 250 játékvezető tartozott a felügyeletünk alá, akik a három profi osztályban tevékenykedtek. Szakmailag az egységes szabályalkalmazás elérése volt a célunk, amit rendszeres továbbképzésekkel próbáltunk elősegíteni. Mindhárom osztályban külön játékvezetői és asszisztensi oktatókat alkalmaztunk, akik hetente oktatták az adott kategóriában működő kollégákat. A hatalmas távolságok miatt ezt online oldottuk meg.”

Megemelték a fizikai tesztek szintjeit, és a hosszú edzőtáborokat intenzív, de hatékony továbbképzésekké alakították át. Az általuk beindított programok a mai napig működnek, ami jó visszaigazolás számukra. Külön örömük, hogy az általuk a másodosztályban felfedezett egyik tehetség ma már a FIFA-keret tagja. Rengeteg mérkőzést néztek meg a helyszínen az első osztálytól a női bajnokságig, Volgográdtól Groznijig, Ufától Krasznodárig. „A legkülönlegesebb mérkőzésünk Kazanyban volt, ahol az UEFA Konferencia Liga selejtezőjében magyar játékvezetői csapat vezetett, és éppen Bognár Tamás fújta a sípot, akivel egy évtizeden keresztül Európa szinte összes jelentősebb stadionjában megfordultunk” – mesélte Kassai.

„Az orosz média rendkívül kritikus a helyi játékvezetéssel, szinte nem múlik el úgy nap, hogy ne keressenek valami negatívumot vagy botrányt a játékvezetőkkel kapcsolatban. Természetesen ilyenkor a szövetség, a Játékvezető Bizottság és a bírók szakmai főnöke is célponttá válik, ezzel együtt kellett élnem. Bár nem nyilatkoztam hetente, de folyamatosan a sajtó rendelkezésére kellett állnom, nem lehetett elbújni a kérdések elől.”

Az orosz bajnokságban élvezhetőek a mérkőzések, a játék sokkal folyamatosabb, mint más bajnokságokban, mert a játékosok keményen játszanak, de nem esnek el minden ütközés után, és a játékvezetők sem fújnak le minden testi érintkezést. A szabálytalanságok száma mérkőzésenként mindössze 22, ennél csak Angliában van kevesebb (20) a topbajnokságok közül, míg az NB I-ben ez a szám 27. Kassaiék munkássága alatt a magyar szurkolók kedvencének számító Karaszjov (ő vezette az Izland elleni, döntetlennel végződő magyar Eb-meccset 2016-ban) vezetett az Európa-bajnokságon és az UEFA Szuper Kupájának döntőjében, a női olimpiai döntőt szintén egy orosz játékvezető dirigálta. Az eredmények ellenére Kassai és Ring 2021. szeptemberben mégis elhagyta az orosz szövetséget.

„Másfél év után is néha olyan falakba ütköztünk, amik lehetetlenné tettek, hogy a terveinket megvalósítsuk. A helyi játékvezetés szervezetén belüli széthúzás meghiúsította a további munkánkat”

– magyarázta Kassai.

A moszkvai munka után hazatért Budapestre, Somogyi Zsolttal megírta önéletrajzi könyvét. Eközben semmilyen kapcsolata nem volt a magyar szövetséggel, nem keresték semmiféle együttműködéssel a hazai játékvezetésből (Puhl Sándor tavaly májusi halála óta Hanacsek Attila vezeti a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottságát), így 2022. februárjában újra külföldön vállalt munkát, Bulgáriába szerződött. A feladata ugyanaz lett, mint az orosz szövetségben volt: fejleszteni a helyi játékvezetői szervezetet, és fiatal, tehetséges játékvezetőket felépíteni. Kassai felelőssége a bírók küldése, a heti továbbképzések lebonyolítása, az edzőtáborok megszervezése, a sportfelszerelések és edzéselemző rendszerek beszerzése, valamint a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás.

„Szerteágazó és változatos a munkám, minden nap új kihívás. Hétfőn kielemezzük az előző forduló történéseit, kedden elkészítjük a hétvégi küldést, és kiküldjük a játékvezetőknek, szerdán online meetingen megbeszélést folytatunk a játékvezetőkkel, csütörtökön főként szervezési feladataim vannak, aztán pénteken délután már indul is a bajnoki forduló.”

„Egy percre sem érzem azt, hogy unatkoznék, élvezem ezt a pörgő munkát. Rendszeresen egyeztetek az UEFA játékvezetői főnökével, Roberto Rosettivel, a FIFA-val is kapcsolatban állunk, a görögök szakmai vezetőjével, Mark Clattenburggel is egyeztetek, de Kuvaitból vagy éppen az USA-ból is szoktak keresni. A kapcsolataimmal több ajtót meg tudunk nyitni a bolgár játékvezetőknek.”

Tekintélyrombolás

Sikerei csúcsán Kassai volt a plakátokon, vele toborozták a fiatalokat játékvezetőnek a megyékben. Aztán eltűnt a plakátokról, a példaképfunkciója megfakult. A hazai megítélését karrierjének utolsó éveiben egy furcsa ügy rombolta. Az akkor diósgyőri DVTK-ban futballozó, a Vasas ellen ütésért kiállított Lipták Zoltán azzal vádolta meg a lefújás után a fegyelmi tárgyaláson, hogy rasszista kijelentéseket tett egy afrikai csapattársára. Kassai kérte, hallgassák vissza azt a kommunikációt, ami közte és a segítői között zajlott, és minden kiderül. Perre ment, megnyerte, a bíróság megállapította, hogy a védő az állításaival megsértette a jó hírnevét. Úgy gondolta, nem maradhat rajta a rasszista bélyeg, és a harca precedensértékű is volt, hogy ne lehessen egyetlen magyar játékvezetőt sem igaztalanul meghurcolni. Az igazát megkapta, emellett még 400 ezer forintot ítélt meg neki a bíróság, amit stílusosan a DVTK Alapítványnak utalt át.

„Nem hagyhattam, hogy egy olyan kép alakuljon ki rólam, amilyen nem vagyok. A munkámmal járó kritikákat elviselem, ez a velejárója egy játékvezető életének, de az aljasságot és az alapvető emberi normák megsértését nem.”

Az ügy hullámai azonban hozzájárultak ahhoz, hogy Kassait nehéz, öntörvényű embernek lehessen beállítani, miközben a háttérben többen is azon dolgoztak, hogy ellentétet szítsanak közte és a többi magyar játékvezető között.

Hol vesztett utat a magyar bíráskodás?

A 2022-es, novemberben kezdődő vb-re nem került be magyar játékvezető, ahogy négy éve sem, és ahogy nyolc éve sem. A harmadik vb jön magyar bíró nélkül. A kibővített létszámú, 2026-os vb-re valószínűleg az eddigieknél nagyobb keretet jelöl majd a FIFA, de a felkészülési program 2023 januárjában elindul, amibe csak olyan játékvezetők kaphatnak meghívást, akik legalább az Európa-liga szintjén működnek. Vagyis nem látszik, hogy itthonról ki lehetne az.

Az európai helyek minimum felét a topbajnokságok játékvezetői kapják, azaz a fennmaradó néhány helyre pályáznak az 50 UEFA-tagország játékvezetői. Bő tíz éve két magyar játékvezető (Kassai mellett Vad II. István) vezetett a Bajnokok Ligájában, most nincs senki a legnívósabb UEFA-sorozatban. Tíz éve a férfi játékvezetők mellett a női szakágban is jelentős sikereket értek el a magyarok, Gaál Gyöngyit és Kulcsár Katalint is Európa legjobbjai között tartották számon. Emellett Török Károly a futsalban, míg Mészáros István a strandfociban vezetett világbajnoki döntőt. Közülük még Kulcsár tagja az európai elitnek, de Kassainak, Töröknek és Mészárosnak semmilyen kapcsolata sincs a magyar játékvezetéssel.

Érdekes párhuzam, hogy a szomszédos Romániának egy évtizeddel ezelőtt egyetlen játékvezetője sem volt a Bajnokok Ligájában, arra pedig végképp nem volt esélyük, hogy világbajnokságon szerepeljenek az ottani bírók. 2014-ben a görög Kirosz Vasszaraszt, az egykori neves játékvezetőt nevezték ki a román játékvezetés irányítójának, aki az elmúlt években olyan rendszert épített fel, ami a tavalyi Eb-re két játékvezetői triót is delegált, valamint az idei világbajnokságon is képviseltetik majd magukat a nagykárolyi, magyarul kiválóan beszélő Kovács István által. Nem mellékesen Kovács május végén remekül vezette a AS Roma–Feyenoord mérkőzést a Konferencia Liga döntőjében. A fentiek alapján is könnyen levonható következtetés, hogy a magyar bíráskodás most messze nem vesz részt olyan súllyal a nemzetközi vérkeringésben, mint régebben.

Kassait kérdeztem, mi az oka a magyar játékvezetés visszaesésének: „Mivel már évek óta nem dolgozom a magyar játékvezetésben, nem én vagyok a megfelelő személy, akinek erre a kérdésre választ kell adnia” – felelt udvariasan.

Miért kint, és miért nem itthon?

A szakma jelenlegi helyzetében elgondolkodtató, hogy Kassai tudását miért nem itthon használják, és miért a konkurenciát gazdagítja. Sok hazai játékvezetővel tartja a kapcsolatot, gyakran elemeznek közösen tanulságos szituációkat, a fiatalabb kollégái tanácsokat is kérnek tőle. Ring számát sem felejtették még el az itthoniak, hozzá hasonló szakember egyáltalán nincs Magyarországon, aki mindent tud az asszisztensi szakma elméletéről és gyakorlatáról, az UEFA is számít rá a legtehetségesebb európai partjelzők képzését segítő CORE-programban. Neveket szándékosan nem mondanak, nehogy felróják azt a kollégáknak, hogy kapcsolatban vannak velük. Rajtuk kívül a miskolci Fábián Mihály hat éve dolgozik az ausztrál játékvezetésben. Éveken át volt az ausztrál liga bíróinak szakmai oktatója, jelenleg pedig a több mint ötezer bírót foglalkoztató Victoria állam labdarúgó szövetségében irányítja a játékvezetést.

A jövőjét firtató kérdésünkre Kassai elmondta, sok terve és megvalósítandó álma van, azonban sportvezetőként még a pályafutása elején jár. Aktív játékvezetőként is mindig nyitott szemmel járt, rengeteg tapasztalatot gyűjtött a külföldi kollégáitól, ennek pedig nagy hasznát veszi most, amikor már egy másik perspektívából kell döntéseket hoznia.

„A rövid távú cél most az, hogy a bolgár bíróknak megfelelő edzőtábort szervezzek, és felkészítsem őket a következő szezonra. Novemberben várhatóan átvehetem a diplomámat az UEFA sportmenedzseri képzésén, ahol a brazil Kaká, az ír John O’ Shea vagy a Videoton egykori játékosa, Danko Lazović a csoporttársam. Ilyen képesítéssel Magyarországon egyedül a ferencvárosi sportigazgató, Hajnal Tamás rendelkezik. Fontosnak tartom, hogy vezetőként úgy foglalkozzam a játékvezetéssel, hogy szakirányú képzést kaptam, hiszen ez egy külön szakma, itt nem elég, ha valaki jó játékvezető volt aktív korában. Az UEFA-képzés után akár klubvezetőként is dolgozhatnék, de nekem a szívem a játékvezetéshez áll közelebb, így örömmel veszek részt jelenleg az UEFA mentorprogramjában, ahol egy belga és egy horvát játékvezetőt kísérek figyelemmel hétről-hétre, és adok nekik szakmai tanácsokat. Néhány napja pedig az UEFA bírófőnöke, az olasz Rosetti hívott, hogy egy újabb UEFA-s projektben számítana az együttműködésemre. Nemzetközi megbízatásaim visszaigazolják, ez az én utam, hogy a következő bírógenerációk fejlesztésén dolgozzam.”

„Az aktív karrier után is élvezem a munkát a játékvezetésben. Büszke vagyok rá, hogy már a második országban gondolnak rám, ahol fejlődést, javulást akarnak, és erre bennem látják a garanciát”

– mondta.

Milyen most a bolgár foci?

1994-ben volt egy kivételes generációja az országnak, amelyik a címvédő németeket legyőzve a negyedik lett a vb-n, történelmi siker volt. Már a kijutásuk is mesébe illően alakult, hiszen az utolsó percben idegenben verték a franciákat a jelenlegi szövetségi alelnök, Emil Kosztadinov góljával 3–2-re. Az aranygeneráció minden tagjáról számtalan bekeretezett kép lóg a szövetség edzőközpontjának falán, de az aranylabdás Hriszto Sztojcskovról egy sincs.

Az ok egyszerű, a labdarúgó szövetségben fekete báránynak számít, főleg azért, mert a jelenlegi elnökkel, Boriszlav Mihajlovval még 1985-ben összekapott a szárnyait bontogató csatár. Az az évi bolgár kupadöntőben Sztojcskov csapata, a CSZKA Szofija botrányos körülmények közt 2–1-re nyert a Levszki ellen, aminek akkor Mihajlov volt a kapusa. A pályán és a nézőtéren egyaránt verekedés tört ki, az eredményt megsemmisítették, nemcsak kettőjüket, hanem még három játékost életük végéig eltiltottak. A botrány hatására a kommunista párt átnevezte a két nagy múltú csapatot, de csak négy évig viselték a Szredec, valamint a Vitosa nevet. A játékosok később amnesztiát kaptak, Sztojcskov ugyan az 1986-os vb-ről a játékhiány miatt lemaradt, de 1994-ben már vezéregyéniség volt, és addigra a Barcelonával BEK-győztes. A válogatott a 2004-es Eb óta nem volt nagy tornán, a 2021-es részvételtől épp a mieink fosztották meg, nincs már nagy sztárjuk, az utolsó talán Dimitar Berbatov volt. Most azt is nehéz megmondani, hogy ki a legjobb, legpiacképesebb játékosuk, talán az olasz Spezia középső védője, Petko Hrisztov, aki a Fiorentinában nem tudott gyökeret ereszteni.

A bolgár bajnokság egykor még a magyar focistáknak előrelépést jelentett, Kabát Péter és Ferenczi István a Levszkiben játszott. A rend mára megváltozott, a magyar csapatok lefölözik a jobb bolgár csapatok légiósait. Az egész világot bejárta a május végi felvétel, amikor az utolsó helyezett Carszkoje Szelo elnöke bement a pályára, és kijelölte, kinek kell rúgnia az utolsó pillanatban megítélt büntetőt. A csapata kiesett. Eddig 14 csapatos volt a bajnokság, és noha a Ludogorecen kívül egyik csapat sem prosperál, és ezt nem is titkolják, mégis felemelik a létszámot 16-ra.

A stadionok túlnyomó többsége a 30 évvel ezelőtti hazai állapotokat idézi. Az alábbi fotón a Szlavia stadionja látható, ezek a képek készülhettek volna a kilencvenes évek Magyarországán is. Razgradban a Ludogorecnek szép stadionja épült, ott persze a nézőket kell lasszóval fogni, mert a klubnak nincs múltja, a mecénás eredetileg a CSZKA-ba akarta fektetni a pénzét, de mivel nem hagyták, ezért a kisváros futballját futtatta fel, elsősorban légiósokkal. A Fehérvárral és a Ferencvárossal nagy csatákat vívtak az elmúlt években.

Az ország legjobb bírója jelenleg Georgi Kabakov, aki folyamatosan a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában vezet, és az idei katari vb-re készülő játékvezetők bő keretében is helyet kapott. Bár a végső listán már nem szerepelt a neve, a 2024-es Eb-szereplésre minden esélye megvan.

Az emlékezetes hibák

Egy beszélgetésben persze óhatatlanul szóba kerülnek a múlt nagy visszhangot kiváltó ítéletei. Előszeretettel mondjuk, hogy Kassai gyorsította fel a videóbíró bevezetését, mert az öt játékvezetős kísérlet 2012-ben nem sült el jól, az alapvonali asszisztens nem vette észre, hogy áthaladt a labda gólvonalon azon a bizonyos Ukrajna–Anglia Eb-meccsen, és John Terry már a gólvonalon túlról rúgta ki. Az is érdekelt, milyen helyzet az lelkileg, hogy még tíz, de akár húsz év után is a hibáiról beszélünk.

„A játékvezetőknek a hibás döntéseik a keresztjeik, életünk végéig ezzel azonosítanak minket, sőt egyeseket még azután is ezek alapján emlegetnek. Maradona emlékezetes, 1986-os kezezéses góljánál éppen egy bolgár partjelző, Bogdan Docsev hibázott, az ő neve is csak ezért maradt meg a szurkolók emlékezetében, holott biztosan rengeteg sikeres mérkőzéssel tudta magát kvalifikálni a mexikói vb-re. Igazságtalan szituáció, de kár ezen rágódni. A labdarúgásban és a játékvezetésben is gyorsan jön a lehetőség a javításra, minden hétvége egy új esély a bizonyításra. Sorozatos hibáknál felmerül az alkalmasság kérdése, hiszen a játékvezetésben is versenyhelyzet van, azaz a legjobbaknak kell az első osztályban szerepelniük, és nem azoknak, akik a múltban bizonyítottak.”

„Azon az Eb-mérkőzésen hibáztunk, ezt nem lehet nem megtörténtté tenni. Nagy tervekkel vágtunk neki annak az Európa-bajnokságnak, aztán három centin múlt, és végül csalódottan kellett hazatérnünk. A lehető legjobb teljesítményt próbáltuk nyújtani, sajnos nem sikerült. Az akkori csapatom tagjaival azonban a mai napig nagyon jó barátságban vagyok, szinte minden nap megvitatjuk a legfrissebb szakmai klipeket.”

Amikor arról faggattam, hogy van-e olyan ítélete, amivel szereti, ha azonosítják, elgondolkodott, és azt mondta, igazából a játékvezetők is a saját hibáikra emlékeznek, mintsem a bravúros döntéseikre. „Egy jó ítéletnél fontosabbnak tartom, hogy folyamatosan a világ élvonalába tartoztam, több mint egy évtizedig vezettem a Bajnokok Ligájában és a FIFA különböző világversenyein. Több mint 10 év a játékvezetői szakma csúcsán, erre vagyok a legbüszkébb.”