A Magyar Labdarúgó Szövetség hivatalos honlapján közölte, hogy meghalt Puhl Sándor, a játékvezetői bizottság alelnöke. Az 1994-es vb-döntőt és az 1997-es BL-döntőt vezető Puhl 65 éves volt.
Az 1955-ben született Puhl Sándor 1970-ben egy Ónod–Varbó megyei meccsen mutatkozott be. 1984-től működött a labdarúgó NB I.-ben, egy Vasas-Csepel volt az első meccse. Világhírre a 90-es években tett szert, pályafutásának elismeréseként az IFFHS négyszer választotta a világ legjobb játékvezetőjének (1994-1997 között). Ő vezette az emlékezetes brazil–olasz világbajnoki döntőt (0-0) Los Angelesben 1994-ben, ami tizenegyesekkel dőlt el.
Ezen a világbajnokságon a Norvégia–Mexikó csoportmeccset kapta először, és Rekdal gólja előtt nagyszerűen alkalmazta az előnyszabályt.
A 84. percben történt az eset, és mindenki elismeréssel szólt arról, milyen jól látta át a helyzetet, nem fújt bele az akcióba, és ez a találat el is döntötte a pontok sorsát, a norvégok 1-0-ra nyertek. Ez az eset indította el a döntő felé. A brazil–svéd (1-1) után az olasz–spanyol (2-1) negyeddöntőt vezette, aztán jött a finálé. A dán bíró, Peter Mikkelsen és ő volt a nagy esélyes, és Rekdal gólja miatt is kaphatta meg a lehetőséget.
A finálé helyi idő szerint 12.30-kor kezdődött, Puhl négy és fél kilót fogyott, mire vége lett.
Amikor szomjas volt, Baggiótól kérte el a kulacsot. A döntő labdáját ő kérte vissza a braziloktól, amikor Baggio fölé lőtte a tizenegyest.
Az 1996-os Európa-bajnokságon azt az elődöntőt kapta, amelyiken az angolok alulmaradtak büntetőkkel a későbbi győztes németekkel szemben a Wembley-ben. Az angolok egyik legjobbja, Paul Gascoigne tisztelete jeléül odaadta a nyolcas mezét Puhlnak.
1997-ben, Münchenben a Dortmund–Juventus (3-1) Bajnokok Ligája-döntőn is volt egy fontos és emlékezetes ítélete. A partjelző lest intett az egyik dortmundi gól előtt, ő viszont a jelzést felülbírálva megadta a találatot, és a visszajátszás Puhl döntésének helyességét igazolta, szabályos volt a gól.
Puhlra mindig is jellemző volt a csibészség. Még a régi Benfica-stadionban vezetett 100 ezer néző előtt, amikor őrjöngve ment hozzá reklamálni João Pinto, aki tizenegyest szeretett volna kapni. Puhl egykedvűen mondta neki, lóg a cipőfűzője. Pinto lenézett, és mosolygott, mert természetesen nem lógott. Mit látott ebből a közönség? Hogy a tajtékzó játékos megszelídül, és fejet hajt a bíró előtt, majd jókedvűen válnak el.
„A rendőr se mindig rendőr, csak ha felvette a ruháját”
– ez a mondat kísérte végig a pályája alatt, igyekezett a játékosok partnere lenni, de azt is tudatta, ő a főnök a pályán, ha felvette a mezét. 2000 novemberében ért véget a pályája egy olasz–angol meccsel Torinóban.
A Sport1 szakkommentátora volt a televíziós csatorna 2000-es megalakulása óta. Eger és Emőd város díszpolgára, 2010 óta az MLSZ Játékvezető Bizottságának alelnöke, a hazai és nemzetközi labdarúgás megbecsülését élvezte. Családja csöndes és méltóságteljes gyászában osztozik a Magyar Labdarúgó Szövetség, egyben kéri a gyászolókat és a sajtó képviselőit, hogy tartsák tiszteletben kérésüket: nem kívánnak nyilatkozni és a legszűkebb körű temetésről később intézkednek.
A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.
