Van mutató, amely alapján az El-rájátszás, de akár az El-döntő is elérhetőnek tűnik a Fradinak

2022. május 14. – 16:28

Van mutató, amely alapján az El-rájátszás, de akár az El-döntő is elérhetőnek tűnik a Fradinak
A 2022-es Magyar Kupa győztese, a Ferencváros – Fotó: Illyés Tibor / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Bizonyos mutatók alapján az látszik, hogy a bajnok és kupagyőztes Ferencváros anyagi és szakmai lehetőségei alapján már nem csak elvétve, hanem – papíron – simán pályázik a jó, adott esetben hosszú tavaszi szereplést jelentő európai játékra. A magyar bajnok nemcsak légiósok, de a keretre és az átigazolásokra szánt pénz mennyiségében is beérte Európát – ha az idei El-döntős Glasgow példáját vesszük alapul, velük például pont egy szinten vannak jó pár adat szerint.

A héten hivatalossá tette az UEFA, hogy alapjaiban módosítja a nemzetközi kupasorozatok megszokott lebonyolítását. Az átalakítások miatt egyelőre több a kérdőjel, mint a biztos pont. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az új rendszer nem feltétlen segíti a kisebb csapatok életét, nem biztos, hogy az új rendszer képes lesz megállítani a csapatok gazdasági és szakmai helyzetében látható egyre nagyobb szakadék tágulását – nem véletlen, hogy egyre kevesebb kiscsapatot találunk a tornák végefelé. A három nemzetközi kupa legjobb 16 csapata közé jutott klubokat vettük górcső alá, és hasonlítottuk össze lehetőségeiket a magyar rekordbajnok Ferencvároséval.

Az idei Bajnokok Ligája-kiírás kieséses szakaszában szinte csak a jól ismert európai szereplőket találtuk meg: négy angol, három spanyol, két-két francia, portugál és olasz résztvevő mellett volt még egy-egy német, osztrák és holland klub. Ha átlagolnánk a 16, idáig eljutó csapatot, azt kapjuk, hogy a BL-rájátszás átlagos csapata

583,92 milliót ér, a keret átlagéletkora 27 év, 17 légióst alkalmaznak, és az előző szezon óta 66,11 millió eurót költöttek átigazolásokra.

A Ferencváros légiósok számában (24 játékos) már simán felveszi a versenyt az európai elittel, a 26,6 éves átlagéletkor is stimmel, de minőségben még nincs meg ez a szint: a Fradi kerete 45 millió eurót ér, és a szezonra 10,9 millió euróból erősítettek. Ez egyébként az eddigi legmagasabb összeg történelmük folyamán – összehasonlításul, az Újpest az elmúlt öt évben 300 ezer eurót költött játékoskra.

A BL-rájátszás csapatai közül az Ajax és a Salzburg fizette ki a legkevesebbet új játékosok igazolására (18,5 millió euró), igaz náluk nem is a kész játékosok felkeresésén és megvételén van a hangsúly, hanem a nevelésen és az eladáson. Az idei szezonban a hollandoknál plusz 24 milliót (az elmúlt öt évben plusz 233,45 millió eurót), az osztrák nevelőegyesületnél pedig plusz 49 milliót (az elmúlt öt évben plusz 208,58 millió eurót) mutatott az átigazolási mérlege.

Idén két „kisebb”, az elithez nem annyira szorosan tartózó csapat is ott volt a 16-ban, az egészen az elődöntőig jutó Villarreal, illetve az a Salzburg, amely története során először jutott be a kieséses szakaszba – mindezt 16 év építkezés előzte meg náluk. Az osztrák csapat keretének értéke így is ötszöröse a Ferencvárosénak, közel kétszer annyit költhettek átigazolásokra is, igaz, náluk a bevételi oldalon is szerepel egy 67,5 milliós szám. A koncepciójukkal összhangban övék volt az idei nemzetközi porond kupakiírásainak legfiatalabb kerete is, 22,6 év az átlagéletkor.

Az El-tavasz is nagyon nehéz feladat

A középső testvér, az Európa-liga kieséses szakaszának statisztikái már elérhetőbbek lennének a közeljövőben az FTC számára. Természetesen itt is uralják a top 5 bajnokságból érkező csapatok a mezőnyt, kilenc csapat érkezett az öt legerősebb sorozatból. Közülük az épp bukdácsoló, átalakulás előtt levő Barcelona a legértékesebb kerettel.

A 2021/2022-es kupaszezon új lebonyolításának értelmében, a BL-csoportkör harmadik helyezettjeinek kellett még februárban játszani egy oda-visszavágós párharcot az Európa-liga csoportjaiban 2. helyen végzett klubjaival, így újabb mérkőzések kerültek a versenynaptárba. A mezőny egyetlen, százmillió euró alatti kerettel rendelkező alakulata a szerb Crvena zvezda volt, közel hasonló értékkel bírnak játékosaik (51,1 millió), mint a ferencvárosi labdarúgók. Itt már azonban feltűnő, hogy a vírushelyzet okozta gazdasági nehézségek következtében négy klubnak sem voltak olyan lehetőségei az átigazolási piacon, mint a magyar bajnoknak. A döntőbe jutott Glasgow Rangers, a portugál Braga, az idén kiválóan szereplő spanyol Betis és a Crvena zvezda is a töredékét költötte az átigazolási piacon a magyar bajnokhoz képest. Az is érdekes adat, hogy a Monaco 29 foglalkoztatott futballistájának mindegyik tagja idegenlégiós, ők az egyetlen csapat a 16-os mezőnyben, akik több külföldi labdarúgót foglalkoztatnak, mint Csercseszov csapata.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Domináló nagycsapatok, parádézó norvég bajnok

Az idén először életre hívott Európa Konferencia-liga végső összecsapásai már kifejezetten jó és izgalmas mérkőzéseket hoztak. Ahogy az Európa-ligába is érkeztek csapatok a Bajnokok Ligájából, úgy a Konferencia-liga is fogadta az El-csoportkör harmadik helyezettjeit egy rájátszásra. A kiesés szakasz végső mezőnyébe már csak négy csapat volt az öt legjobb ligából, igaz, az elődöntőig három is eljutott közülük.

Az idei kiírás legnagyobb meglepetését kétségkívül a Bodö/Glimt szolgáltatta, hiszen a nemzetközi sorozatba 15 milliós keretével, igazolásra költött eurócentek nélkül érkező norvég bajnok 2022-ben a jóval esélyesebbnek gondolt Celtic és a holland AZ Alkmaar csapatát is búcsúztatta, majd egy hazai döntetlen után az AS Roma vendégeként búcsúzott a negyeddöntőben. Az április 14-én rendezett római összecsapás és a tavaly augusztus 5-én lejátszott albán Prishtina elleni vesztes selejtező között eltelt időszakban 35 mérkőzésen léptek pályára az északiak, senki sem tudta legyőzni őket. José Mourinho AS Romáját például kétszer is megverték hazai pályán – a csoportkörben 6-1-re ütötték ki őket, a negyeddöntőben pedig 2-1-re nyertek (aztán egy 4-0-s vereség miatt kiestek.). A jó szereplés játékoseladásokat és plusz 11 milliót hozott a konyhára, majdnem annyit, mint az egész keret összértéke. A televíziós jogdíjak, valamint a játékoseladásokból befolyó összegek emelkedése 18 millió eurós rekordbevételt eredményeztek tavaly (közel 6,8 milliárd forint), melyből fizetésekre 5 milliót költöttek (1,9 milliárd forint).

Magyarországon még csak a 2020-as adatok elérhetőek, de abból is látszik, hogy csapataink lehetőségei ennél azért jóval kecsegtetőbbek: a Ferencváros két évvel ezelőtt közel 15 milliárd forintból gazdálkodhatott, fizetésekre pedig már akkor 8,4 milliárd ment el. A 2012-es és a 2018-as Európa-liga csoportkörben való szereplés után, a norvég pénzeszsáknál jóval nagyobb széffel rendelkező fehérváriak pedig nem tudtak maradandót alkotni a nemzetközi porondon az elmúlt években.

A Konferencia-liga végső küzdelmei a reális cél a Ferencváros számára?

Az ECL legjobb 16 csapata között már négy olyan alakulat is található, akik kisebb összértékű kerettel rendelkezik a Ferencvárosénál és hat olyan csapat, melyeknek minimálisan magasabb csak az értékük, ráadásul tíz csapat sem tudott költeni annyit játékosokra, mint a magyar tabella vezetője. Egyéb mutatókban is releváns különbség mutatkozik az Európa-ligához és a Bajnokok Ligájához mérten. Szemet szúró, hogy a Konferencia Liga 16 közé jutott csapatai közül tizenegy is 25 éves vagy annál fiatalabb átlagéletkorú kerettel rendelkezik, míg a két nagyobb sorozat végküzdelmeiben résztvevőknél szinte csak rutinosabb kereteket láthatunk. Az alkalmazott légiósok száma is jóval kevesebb, átlagban 14,75, mely szám közel tízzel alacsonyabb, mint a Fradiban munkát vállaló külföldieké.

Vagy az Európa-liga sem elérhetetlen?

Ha már szóba került, hogy a magyar bajnok Ferencváros közel tizenegy millió eurót költött ebben a szezonban átigazolásokra, érdekes lehet egy összehasonlítás az Európa-liga fináléjáig eljutó, az elődöntőben éppen a Gulácsi Péterrel, Willi Orbánnal és Szoboszlai Dominikkel felálló RB Leipzig csapatát búcsúztató Glasgow Rangers kezdőcsapatának szemügyre vétele.

A Transfermarkt angol kiadása összeszedte, hogy az El-döntőbe bejutó Glasgow Rangers kezdőcsapatára összesen 13,56 millió eurót költöttek – ennek 96%-a három játékosra, a csatár Ryan Kentre (7,2 millió), Connor Goldsonra (3,4 millió) és Borna Barišićre (2,45 millió) ment el.

Ha így nézzük, nem is annyira elérhetetlen távolság ez az El-döntő, nem?

Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass