A világ legjobb teniszezője volt, legendává vált, milliárdokat keresett, és most börtönbe zárták

Boris Beckert április 29-én ítélte egy londoni bíróság 2,5 év börtönbüntetésre, mert megalapozottnak látta, hogy 2,5 millió font (1,13 milliárd forint) összértékű vagyontárgyakat rejtegetett hitelezői elől, hogy elkerülje az adósságai kifizetését. Arról nincs információ, hogy pontosan mekkora adósságot halmozott fel az elmúlt években, vannak olyan források, amelyek szerint 50 millió fontot.

A büntetését rögtön meg kellett kezdenie, barátnőjével, Lilian de Carvalhóval így akkor találkozott utoljára, amikor elkísérte őt a tárgyalóterembe. Az angol bulvársajtó tudni véli, hogy Wandsworth-ben, az egyik legkeményebb börtönben lesz a helye, ahol gyilkosokat is elhelyeznek.

Az egykori teniszező régóta Londonban él, ezért is tárgyalták az ügyét a brit fővárosban, illetve a legnagyobb hitelezői londoni bankok. Becker még 2017-ben úgy nyilatkozott a ZDF-nek a róla készült portréfilmben, hogy azt szeretné, ha nem a hazájában, hanem Wimbledonban temetnék el, ahol első nagy sikerét elérte.

Tinédzserként robbant be

Boris Becker Leimenben született. Édesanyja morva származású, édesapja építész volt, de a kisvárosban egy teniszklubot alapított, a fia is itt tanult meg játszani 7 évesen. 14 éves korától a szövetség finanszírozta a pályafutását, mert látták átütő tehetségét, és hogy nem ismer elveszett labdát – később Wimbledonban is többször elvetődött, amikor röptézni indult a hálóhoz, ezzel a stílusával még inkább kivívta a szeretetet.

17 évesen, 1985-ben nyerte meg a füves pályás Grand Slam-tornát. Győzelme azért is volt nagy szenzáció, mert még nem volt kiemelt, a világranglista huszadik helyén állt. A fináléban az amerikai Kevin Current verte négy szettben. Curren menetelése nagy meglepetés volt, a korszak két nagy ászát, John McEnroe-t és Jimmy Connorst múlta felül a negyeddöntőben és az elődöntőben, de a fináléban nem volt esélye Becker ellen.

A német ekkor kapta a „Bumm-bumm” Becker becenevet, mert hatalmas, vizet fakasztó adogatásai voltak. 11 millió német látta a 190 centis, 80 kilós versenyző sikerét, akiről az akkori kommentárok megjegyezték, testben már férfi, lelkileg még nem. Az összes lap kiemelte: még ahhoz is fiatal, hogy jogosítványa legyen, de a játszmák vezetéséhez ehhez nincs is szüksége. A döntő utáni fogadásra szánt, előre megírt győzelmi beszédét zavarában otthon hagyta, az elegáns angol környezetben improvizált, amivel még nagyobb rokonszenvet vívott ki.

„Wimbledonban megszületett a jövő évszázad játékosa, aki erejével és idegeivel felülmúlja a tenisz eddigi óriásait: Lavert, Borgot és McEnroe-t”

– lelkendezett akkoriban a francia szaklap, a L’Equipe.

Willy Brandt korábbi német kancellár a győzelem után a játékost a német ifjúság példaképének nevezte. Igaz, ez a mondata rögtön gellert kapott, mert Becker akkoriban éppen azon ügyködött, hogyan költözzön Monacóba, ahol a pénzdíjai után nem kellett adóznia.

Egy év múlva a világranglista-vezető Ivan Lendlt három játszmában intézte el ugyancsak Wimbledonban, és 18 évesen már kétszeres bajnok volt.

Nagy sikerek függőségek árnyékában

Becker népszerűségét látva a legnagyobb cégek sorban álltak a kegyeiért. A Puma például hat évre 50 millió márkáért szerződtette, ilyen jellegű szponzoráció szokatlan volt akkoriban, de bejött: abból az ütőből, amelyikkel ő játszott a nagy tornákon, 170 ezret adtak el az első wimbledoni siker után egy év alatt, jóllehet az előző évben csak 10 ezret. És ott voltak még a cipők, a pólók – minden érdekes lett, ami az új csillaghoz köthető.

1987-ben a második fordulóban búcsúzott Angliában, ő sem tudta kivédeni a fiatal játékosok formahanyatlását, ekkor az volt a sajtó központi üzenete: „így is szeretünk, Boris.” A viselkedése ez idő tájt olykor kontrollálhatatlanná vált, vizet köpött a bíró felé, ütőket tört össze a meccseken, egy veresége után úgy látta, neki nincs is szüksége edzőre.

1989-ben már ismét ellenállhatatlan Wimbledonban, majd pár hónap múlva megnyerte a US Opent is. Wimbledonban nyert legtöbbször, háromszor. A párizsi Roland Garrost nem tudta behúzni, ahogy az a nagy adogatókkal gyakran lenni szokott, mert a nagy szervák kevésbé érvényesülnek salakon. Komoly diadal ettől még fűződik a nevéhez salakon, mert 1992-ben a barcelonai olimpián a korszak másik német klasszisával, a nála sokkal fegyelmezettebb Michael Stichhel együtt megnyerte a páros aranyérmét.

Az csak később derült ki, 2003-ban megjelent önéletrajzi könyvében tárta fel, hogy 1992-ig alkohol- és gyógyszerfüggő volt, és menedzsere azzal fenyegette meg, hogy megöli, ha a droghoz nyúl: Ion Tiriac egy törött sörösüveget a nyakához szorítva adott nyomatékot a szavainak.

Becker a tenisszel 1999-es visszavonulásáig 25 millió dollárt keresett, amivel az örökrangsor 14. helyére került.

2002-es nagy győzelme: megúszta a börtönt

Már a kilencvenes évek elején gondja támadt a pénzügyeivel, mert 1991 és 1993 között elsősorban Münchenben élt, miközben valótlanul azt állította, hogy Monte Carlóban. Egy kőkemény nyomozót fogott ki, aki édesapját akkor is kihallgatta, amikor éppen kemoterápiás kezelésre készülődött. Nagyon hosszú jogi procedúra után, 2002. október 24-én ítélte el a bíróság, két év felfüggesztett börtönt kapott, és 300 ezer eurós bírságot. Akkor már túl volt az első válásán is.

„Életem legnagyobb győzelme, hogy szabadon lehetek”

– kommentálta az akkori ítéletet.

Becker 1993-ban nősült meg, a német-amerikai Barbara Feltus már nyolc hónapos terhes volt, amikor feleségül vette. A Stern magazin címlapján mindketten meztelenül szerepeltek, ami kisebb megütközést váltott ki akkor az országban. (A fotót egyébként a leendő apósa készítette, aki németországi katonai szolgálata után visszatért az USA-ba, de a Karslruhéban született lányával tartotta a kapcsolatot.) A házasságukból még egy gyerek született 1999-ben, úgy tűnt, hogy boldogságban élnek, és mindent megterveztek előre, hiszen a második gyerek születése után, 32 évesen abbahagyta a játékot. Az idilli kép azonban 2000-ben széthullott.

Feltus Floridában beadta a válókeresetet, miután kiderült, hogy férje a második várandóssága alatt megcsalta egy orosz modellel, Angela Jermakovával. Nemsokára kiderült, hogy a futó kalandból egy Anna nevű lány is született. Becker azt hitte, hogy a házassági szerződésük értelmében 2,5 millió dollárt kell kifizetnie Feltusnak, de az amerikai bíróság ezt felülbírálta, és összesen 14,4 millió dollárt ítélt meg egykori nejének.

„A teniszlegenda életművét magánéleti botrányai miatt már sok karcolás érte, most azonban minden eddiginél jobban rongálódott”

– írta találóan a pénteki bírósági ítélet után a német Sport1.

De honnan indult az az ügy, amiért bekasztlizták?

Becker hedonista életvitele alapvetően magánügy lenne, de 2017-ben váratlanul magáncsődöt jelentett be, miután egy angol banktól felvett kölcsönét nem tudta fizetni. Furcsa volt viszont a lenullázódása, mert pókerjátékosként is kisebb-nagyobb, de jól követhető bevételre tett szert, emellett 2013 és 2016 között a szerb világelső Novak Djoković edzője volt, aki sikerdíjat fizetett neki, és az együttműködésük akkor kifogástalanul működött.

Becker akkor húzott igazán váratlant, amikor magáncsődje elől diplomáciai mentességre hivatkozva szeretett volna immunitást, és hogy ne kelljen elárverezni a pályafutása alatt megnyert kupáit. A Közép-afrikai Köztársaság diplomatájának adta ki magát, aki sport- és kulturális ügyekben jár el az Európai Unióban, és mint ilyennek a Bécsi Egyezmény alapján diplomáciai mentesség jár. Az országban azonban gyanús lett az útlevél, vizsgálatot rendeltek el, és kiderült, hogy azt az okmányt, amit az egykori bajnok használt, még 2014-ben lopták el kitöltetlenül, és hiányzik róla az elnöki aláírás. Kinevezése nem volt, sőt, olyan pozíció sem, amire hivatkozott. Az afrikai országban egyáltalán nem járt.

Mivel az akciója nem sikerült, az árverés elkezdődött, és abban reménykedett, hogy 2018 júniusára rendeződik a gazdasági helyzete – de nem így lett, noha 150 ezer fontért kelt el a US Openen megnyert kupája. A Davis Kupában nyert 1988-as aranyérmét viszont állítólag rejtegette a hatóságok elől, és az is szemet szúrt az eljárás alatt, hogy a csőd ellenére tudta támogatni anyagilag korábbi feleségeit 40, illetve 100 ezer fonttal. Ezen felül még arra gyanakodtak, hogy elrejtett 1,2 millió fontot.

„Csalás, adóelkerülés, pénzmosás: minden elveszett. Mégsem mutatott megbánást. Megalázott embereket, de nem mutatott alázatot”

– érvelt az ítéletet meghozó bírónő, Deborah Taylor.

Becker egyelőre nem reagált, kedvese sírva fakadt, legnagyobb fiát, a már 28 éves Noah Gabrielt megdöbbentette az ítélet. Az egykori sportikon 6,5 négyzetméteres cellában várja a következő napokat, hátha áthelyezik. A rá kiszabott büntetésből leghamarabb, példás magaviselettel 15 hónap múlva szabadulhat.