Részben ellehetetleníti a játékosügynökök megélhetését a magyar kéziszövetség

2022. március 12. – 13:05

Részben ellehetetleníti a játékosügynökök megélhetését a magyar kéziszövetség
A Telekom Veszprém játékosai ünnepelnek, miután 35-32-re legyőzték a Łomża Vive Kielce csapatát 2022. március 3-án – Fotó: Vasvári Tamás / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A látványsportágak közül egyedül a kézilabdában kontrollálja a játékosügynökök költségtérítését plusz, szigorú kiegészítéssel a hazai szervezet. A Magyar Kézilabda Szövetség saját ügynökség alapításával forradalmasítaná a szegmenst, az egyik lépésük alapján a fiatal játékosokat felnevelő szülők is kapnának az ügynököket illető pénzből.

Nagy port kavart Farkas Mátyás játékosügynök és Hornyák Dóra, a Ferencváros kézilabdázója közötti, 2019 januárjában nyilvánosságra hozott privát üzenetváltás, amiben az ügynök saját klubjának és munkaadójának átverésére akarta rávenni a válogatott játékost, aki erre nem volt hajlandó.

A közvetítőt visszaéléssel gyanúsították, a szövetség azonnali vizsgálatot rendelt el, és kilátásba helyezte új szabályok és bizottságok felállítását. Bár 2017 óta már saját szabályzat vonatkozott a szereplőkre, a játékosügynökökkel szembeni ellenszenv terjedése mégsem állt meg a kézilabdaszövetség falain belül. A sporttörvény 2021 szeptemberi irányított kiegészítésével próbálták keretek közé terelni az üldözött területet, a szakszövetség pedig elsőként, a változások hatálybalépésének napján máris szabályzataiba foglalta, amit csak tudott a törvény alapján.

Február 7-én lépett hatályba a 2022. január 7-én kihirdetett 4/2022. (I.7.) Korm. rendelet, mely a Magyarországon működő játékosügynökségek és játékosügynökök tevékenységét hivatott kontrollálhatóbb keretek közé terelni. A rendelet pontosan előírja a tevékenység folytatásához szükséges bejelentéssel, nyilvántartásba vétellel, ellenőrzéssel és a költségtérítéssel kapcsolatos kötelezettségeket a látványsportokban, azonban a rendelet 1-es számú melléklete azonnal tisztán jelzi, merről fúj a szél. A sportágak közül

egyedül a kézilabdában született külön kiegészítés a játékosügynökök számára előírt költségtérítés mértékének meghatározására, és egyedül az MKSZ-nél jelent meg új szabályozás a hatálybalépés napján.

A jégkorongban, a kosárlabdában, a vízilabdában és a röplabdában nincs külön szabályozás a játékosügynökökre, nincs is sok magyar képviselője a területnek, a labdarúgásban pedig a nemzetközi szövetség, a FIFA által megalkotott, az idők folyamán változott kritériumrendszer szerint szabályozzák a közvetítőket.

„A szabályzat megalkotását a sporttörvény kötelező jelleggel írja elő, ebben nincs választási lehetősége a sportági szövetségnek” – kezdte válaszát dr. Prémecz Attila, a Magyar Kézilabda Szövetség igazgatótanácsának elnökhelyettese, a szakmai és versenybizottság alelnöke. „A szabályozás, a szakszövetség által létrehozható játékosügynökség segítségével elősegíti azt is, hogy a kiemelten tehetséges sportolók esetleges klubváltása a sportoló és a sportszakma közös döntése alapján születhessen meg, erős szakmai szempontok alapján, mert az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy ezt nemegyszer felülírták egyéb, sporton kívüli gazdasági szempontok, ami már rövid távon is a sportágon belüli lemorzsolódáshoz és a válogatott kerettagok szakmai visszaeséséhez vezetett. Az Emmi valamennyi sportági szakszövetséget megkereste, hiszen a vonatkozó törvényi rendelkezés minden látványcsapatsport esetében ezt a lehetőséget – saját ügynökség alapítása – megadja. Az MKSZ a felkérésnek eleget tett, így került bele a feltételrendszerbe az említett szakmai szempontrendszer, míg a többi szövetség talán ezzel egyelőre nem kívánt élni.”

Szigorított kapcsolatfelvétel és adminisztráció

Hiába tehát a látványsportokra szabott kabát, azt egyelőre csak a kézilabda hordja. A Magyar Kézilabda Szövetség frissen elfogadott szabályzatába a törvényben meghatározottakon felül több olyan pluszkitétel is bekerült, melynek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban jogos kételyek merülhetnek fel az érintettekben, és nehéz feladatok elé állíthatják a sportágban tevékenykedő közvetítőket. Viszont lehetőséget biztosítanak a szövetség számára egy saját ügynökség létrehozására.

A legérdekesebb, teljesen a semmiből hozott újítások egyike a kapcsolatfelvétel szabályozása lehet majd, amely alapján a jövőben szigorú protokoll szerint kellene eljárni az ügynököknek. Minden egyes megkeresés előtt egy adatbázisban meghatározott képviselőn keresztül, kizárólag elektronikus úton, írásban kereshetnék meg a játékost vagy képviselőjét, amennyiben itthonról vagy külföldről ajánlatot tesz érte valaki. Amennyiben 15 napon belül nem válaszol az érintett, nem lehet egyből újra keresni, csak 90 nap elteltével, különben „győzködőnek” minősítik az ügynököt, akit jelenteni kell a frissen létrehozott MKSZ Monitoring Igazgatóságnak, amely ilyen esetben akár szankciókkal is élhet.

Ez szembemegy a gyakorlatban alkalmazott renddel. Amikor egy ügynökhöz a nemzetközi kapcsolatain keresztül befut egy konkrét ajánlat, nem levelet ír, amire vagy válaszolnak 15 napon belül, vagy nem, hanem általában direkt, telefonon szól az érintetteknek, nehogy elússzon az ajánlat. Az idő ebben az esetben a legfontosabb tényező, sokszor percek, órák döntenek egy-egy jobb játékos jövőjéről. Egy sportágban sem található hasonló szabályozottság, hazai és nemzetközi viszonylatban sem.

„Ezen szabályozási pont teljes egészében a játékosügynökök védelmét szolgálja” – mondta Prémecz, az igazgatóság elnökhelyettese. „A játékosügynök részéről történő kapcsolattartás ellenőrzésével a szabályalkotó legfőbb célja a nyomon követhetőség, valamint a kizárólagosság fenntartása. Elkerülve ezzel azt, hogy a játékosügynök ajánlatot tegyen – már meglévő szerződésben álló sportoló, illetve annak ügynökének tudomása nélkül – további sportolók, klubok számára. Így a kapcsolatfelvétel nem csak email útján, de kizárólag írásos formában a már szerződött fél hozzájárulásával történhet. Ez az ellenőrzés céljából szükséges, mivel számos esetben érkezett olyan jelzés hozzánk, hogy más által képviselt sportolót ajánlottak be klubhoz.”

Az adminisztrációs kötelezettségek terén hasonlóan újraírja a gyakorlatot az új rendelkezés. Azt még természetesnek veszi az ember, hogy az ügynök listát vezet ügyfeleiről, és azt évente megküldi a szövetség részére egyeztetésre – igaz, minden megkötött szerződést amúgy is öt napon belül el kell juttatni az MKSZ-hez, így azonnal látják és regisztrálják azokat. De ezen felül minden egyes partnerről ezerkarakteres beszámolót kell készítenie, pontos adatbázissal arról, hogy hányszor hívott fel valakit, hány emailt küldött neki, milyen feladatokat látott el a háttérben, valószínűleg már többeknél kongatja a vészharangot. Ráadásul jogos kérdésként merülhet fel sokakban, hogy miért kell riportolni egy olyan szervezetnek, amely saját játékosügynökséggel rendelkezhet, ezzel lényegében konkurenciája az adatszolgáltatónak.

„A megkeresések dokumentálására a játékosok és a már szerződött játékosügynökök védelmében, az esetlegesen felmerülő jogviták elkerülése érdekében van szükség” – mondta dr. Prémecz Attila. „Továbbá, a szerződött ügyfelek listájának adminisztrációja több szempontból is előnyös. A labdarúgásban is állnak rendelkezésre információk a játékosügynökségek által képviseltek listájáról, mely a Transfermarkt oldalán mindenki számára elérhető. Az említett weboldal az MKSZ Szabályzatában meghatározott adatoknál sokkal részletesebb és sokrétűbb információt szolgáltat. A nyilvántartás célja az átláthatóság, aminek köszönhetően a sportszervezetek számára átláthatóvá válik, hogy egy-egy játékos mely játékosügynökség szerződött partnere, ugyanakkor referenciaként szolgál a játékosügynökség részére is. Az éves egyszeri információbekérés, az ezerkarakteres összefoglaló, illetve a szerződések beküldése része az ellenőrzésnek. A szerződésből derül ki, hogy a játékosügynök például betartotta-e a díjfizetés szabályait, a szöveges tevékenységleírás pedig a sportolókat és a klubokat védi. A legtöbb panasz azzal kapcsolatosan érkezik, hogy az ügynök nem tesz eleget a vállalt kötelezettségeinek, évente csak egy alkalommal jelentkezik, ami összefügg az adott éves díj felvételével. Ez esetben viszont látni lehet majd, hogy milyen intenzitással végzi a munkáját, megfelel-e a tevékenysége a szerződésben vállaltaknak.”

Fizethetnek a saját munkájuk után

Akik a fentieket megemésztve még úgy döntöttek, vállalják, és maradnak a játékosügynöki hivatás mellett, azokat a teljesen újraírt költségtérítési számítás talán a korábbiaknál is nagyobb meglepetésként fogadta, Ezt a részt természetesen már nem kellett külön a belső szabályzatba emelni, hiszen sikerült külön mellékletként, kizárólag a kézilabdára értelmezendően a rendelet mellékleteként elfogadtatni, így csak hivatkozni kellett rá.

A 4/2022. (I.7.) Korm. rendelet melléklete szerint költségterítést kell fizetniük a játékosügynököknek. A költségtérítés alapja a tárgyévet megelőző év, Központi Statisztikai Hivatal által közzétett bérből és fizetésből élők bruttó átlagkeresete (korcsoportonként változó százalékban), mely a tavaly novemberben közzétett adatok szerint 482 400 forint volt.

A 16 és 28 év közötti magyar játékosok igazolásai, átigazolásai, minden egyes szerződéskötésük, -hosszabbításuk után kötelezően meg kell fizetni ezt az összeget, illetve a válogatottban megfordult sportolók esetén a különböző szorzókkal emelt tételt. A KSH szerinti alap akár a duplájára is nőhet a játékos életkora szerint, a szorzók a válogatottság számától, helyezésektől, elért eredményektől függően minimum kétszeresére, de a jobb eredményeket elérőknél akár 3,5-szeresére is emelhetik a költségtérítés mértékét.

Ez azt jelenti, hogy egy szerződéskötés után minimum 482 000, maximum 3 376 800 forintot kellene fizetnie minden képviselőnek. A szabályzat február 7-i megjelenése után azonban módosítani kellett a leírtakat, mert számos visszajelzés érkezett a szövetséghez a megfogalmazottak félreérthetősége okán. A legújabb, február 21-én módosított verzió szerint csak a szövetség játékosügynöksége által képviselt sportolók más közvetítő közreműködése általi átigazolásánál kell megfizetni ezen összegeket.

„Elöljáróban fontosnak tartom leszögezni, hogy a fenti rendelkezés a sporttörvény 37/D. §-ára utal, mely a látványcsapatsportban működő országos sportági szakszövetség részére – ha azt a nemzetközi szövetség szabályzata nem tiltja – lehetővé teszi azt, hogy egyszemélyes nonprofit gazdasági társaság formájában játékosügynökséget alapíthasson, ott bizonyos életkori és sportszakmai feltételeknek megfelelő sportolókat menedzseljen” – pontosított Prémecz. „Amennyiben ezen menedzselt sportolók valamelyikére igényt tart a piacon szereplő játékosügynök, úgy egy jól kalkulálható költséggel kell számolnia. A költségtérítés mértéke minden esetben a bérből és fizetésből élők előző évi KSH által közzétett – országos szintű bruttó nominál átlagkeresetének megfelelő összegen alapszik, amelyhez kapcsolódnak a teljesítményalapú szorzószámok. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a szövetség által alapított játékosügynökség a piaci árakhoz képest jelentős kedvezménnyel közvetít játékost, tehát a sportszervezetnek alapérdeke, hogy szövetségi rendszerből igazoljon, ha az egybeesik az ő szakmai elképzeléseivel. Összességében ez a kluboldalon hosszú távon gazdasági előnyökkel is jár.”

Abban az esetben, ha jutalékot kap a képviselő, akkor az adott sportoló éves bruttó keresete után férfi játékosok esetén 10%-ot, a nőknél 5%-ot számlázhat évente. Az jelen esetben egy összetettebb kérdés, hogy miért tesz különbséget a szövetség nők és férfiak között bármilyen módon, de a gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy válogatott női kézilabdázóknál jelenleg nettó 49 millió forintot (világversenyen való helyezéstől függően a jövőben akár 68 millió forintot), férfiaknál pedig nettó 24,5 millió forintot (világversenyen való helyezéstől függően a jövőben akár 34 millió forintot) kell keresnie a szövetségi ügynökség által képviselt sportolóknak ahhoz, hogy az átigazolását megteremtő ügynök ne fizessen rá. Természetesen a szerződés hossza árnyalhatja ezt a képet, de vajon hány sportoló keres ilyen nagyságrendet nemektől függetlenül? Megéri majd a szövetség ügynökségéhez szerződő sportolókkal külsős szakembereknek foglalkozniuk?

Hogy néz ki ez a gyakorlatban?

Nézzünk egy konkrét példát egy kitalált, 26 éves női válogatott játékos esetén. A költségtérítés mértéke alapesetben a KSH által kimutatott alapkereset 200%-a, vagyis 964 800 forint.

Ez a válogatott teljesítményétől függően a 2,5-szeresére, de akár a 3,5-szeresére is nőhet, tehát 2 412 000 vagy akár 3 376 800 forint is lehet. Amennyiben a játékos éves nettó keresete 49 millió forint, úgy az ügynök az 5%-os jutalékával 2,45 millió forinthoz jut, tehát egy kiemelkedő válogatott szereplést leszámítva lényegében nullára jön ki – az új feltételek mellett tehát nem sok.

Az MKSZ saját ügynökséget alapíthat

A sporttörvény 37/D. paragrafusa ugyanakkor lehetőséget biztosít a szakszövetségek részére, hogy saját nonprofit ügynökséget hozzanak létre, saját játékosügynököt bízzanak meg. Mivel a labdarúgásban ennek lehetőségét kizárja a FIFA, a többi látványsportágban pedig nem igazán tapasztalható hazai aktivitás a területen, így ezzel a lehetőséggel most csak az MKSZ élhet.

A szövetség által alapított ügynökséghez befolyó közvetítői jutalékok 70%-át és a költségterítések 50%-át nevelési hozzájárulásként kell majd kifizetni a szülőknek, nevelőknek, a sportoló által megjelölt törvényes képviselőknek. Arról nem esik szó, hogy ezt milyen jogcímen kaphatják meg majd az érintettek, mint ahogy arról sem található érdemi információ, hogy miért a kézilabda lesz az első sportág, az első szakma Magyarországon, ahol támogatásban részesítik a nevelőket. Miért van erre szükség? Az élet más területén sem támogatják a szülőket, mert biztosítják gyermeküknek, hogy orvosok, jogászok vagy tanárok legyenek.

„Kiemelendő, hogy az esetlegesen befolyt költségtérítés meghatározott mértéke, illetve a szövetségi játékosügynökséghez beérkező jutalék nagyon nagy része (50%, illetve 70%) az MKSZ szabályzata szerint ahhoz kerül, aki a legtöbbet tette azért, hogy a fiatal felnőttből profi játékos legyen, és ez nem más, mint a játékos által megnevezett szülő, örökbefogadó, mostoha- vagy nevelőszülő” – adott magyarázatot a szakmai és versenybizottság alelnöke. „Ellentétben a piacon működő profitorientált ügynökségekkel itt nem a nyereség elérése a cél, itt a gyermeket felnevelő, idejét a sportra áldozó családtagok anyagi elismerése is megtörténik. Összefoglalva, lényegesen olcsóbbá válik az ügynökség által közvetített játékos a klub részére, másrészt anyagi elismerést is tudunk biztosítani a gyermekért legtöbbet tevő szülő számára. Az MKSZ által alapítandó játékosügynökség célja a játékosok érdekképviselete mellett az élet egyéb területein történő támogatása és felkarolása is.”

További kérdéseket vethet fel, hogy az MKSZ által alapított saját ügynökség miként fogja képviselni a sportolók (ügyfelei) érdekeit egy tárgyaláson, ahol a szövetség által tulajdonolt iroda a szövetség tagszervezeteivel és/vagy az általa felügyelt menedzserekkel ül majd egy tárgyalóasztalhoz. Lehet-e ilyen esetben teljesen pártatlan, a saját szerepéből kilépő az ember?

A Magyar Labdarúgó Szövetség, követve az élni és élni hagyni örök érvényű bölcseletet, a FIFA szabályzataival összhangban felügyeli évek óta a hazai igazolásokat, átigazolásokat és a körülöttük zajló folyamatokat. Egy olyan ágazat működését, mely évtizedes tapasztalatokkal bír. A regisztráció, az adminisztráció, az éves költségviselés és a feszes szabályozás ugyanúgy része a kritériumrendszernek, de egy elfogadható mértéket tartva, hiszen a futballvilág felismerte, hogy ugyanúgy, ahogy ingatlanok sem kelnének el közvetítők, információbirtokosok nélkül, sportolók adásvétele sem működhet azok nélkül, akik rengeteg terhet vesznek le a sportszervezetek nyakából.

Sokan azt feltételezik, hogy a játékosügynöki tevékenység kizárólag a sportoló A-ból B-be való jutásában merül ki, pedig ez csak egy elenyésző százaléka a szolgáltatásoknak. Kérdés, hogy ha a jogi, kommunikációs, egyéni szponzorációs, teljesítménynöveléssel és egyéb mindennapos apróságokkal kapcsolatos feladatokat is a kluboknak kellene ellátniuk, vagy csak az egyéb, mindennapi kisebb-nagyobb felmerülő ügyekben, problémákban is nekik kellene segíteni, akkor mennyire örülnének a sportteljesítményen is meglátszó ügynöki hiánynak. A hiánynak, mely egy ilyen, a sportág történelmében egyedi szabályozás mellett elképzelhető. Hiába a látszólagos jószándék, a bejelentés nagy port kavart a hazai és a nemzetközi játékosügynöki piacon is.

Emiatt több, Magyarországra bedolgozó ügynökség fontolgatott lépéseket. A szövetség egyeztetett az ugyancsak számos kérdést megfogalmazó sportszervezetek képviselőivel, és a megbeszélést követő újabb módosítások már csillapították a kedélyeket, de továbbra is félő, hogy a szigorítások olyan kiskapuk igénybevételére kényszerítik majd a szereplőket, melyeket hosszú évekbe telt kiirtani a magyar sportéletből.