Lovaglás helyett sakk az öttusában? Nehéz kiszámítani a magyar javaslat hatását
2021. december 14. – 19:59
A 2024-es párizsi olimpián még igen, utána, Los Angelesben (2028) már nem lesz része a lovaglás az öttusának. A nemzetközi szövetség német elnöke, a 75 éves Klaus Schormann arról beszélt, hogy ő már tudja, mivel fogják kiváltani, de nem árulta el, melyik sportág lesz, csak az biztos, hogy nem a kerékpár, amiről korábban beszéltek. A lovaglás elleni érvek döntően a tokiói olimpián erősödtek fel, amikor a női versenyben vezető Annika Schleu csak nagy nehezen tudta elkezdeni a pályát, és mivel nem tudta befejezni Saint Boy nyergében, elveszítette a győzelmi esélyét. A zokogó versenyzőről készült fotók bejárták az egész világot, az érintettet sokkolta a feléje áradó gyűlölet.
Öttusakk
Kállai Gábor nemzetközi sakknagymesternek az a merész gondolata támadt, az ötödik tusa legyen a sakk. Hiszen sakkozni mindenki tud, és a saját tudására alapozva gyűjtheti a pontokat. Levelet is írt a Nemzetközi Sakk Szövetség (FIDE) elnökének, fontolja meg a javaslatot, és tegyen lépéseket.
„Nagyon szeretem az öttusát, természetesen én is nagy rajongója voltam Balczó Andrásnak, a budapesti vb-győzelme, az 1972-es müncheni egyéni olimpiai sikere idején voltam kisgyerek. Szerettem a lovaglást is, hogy az egyik tusa volt. Ahogy rövidült a sportág, már nem váltotta ugyanazt a hatást, mint régebben. A lovaglás ellen nekem nem volt kifogásom, de ha már így alakult, a sakkozás is kaphatna egy esélyt, illetve a népszerűségével és a társadalmi rangjával egyúttal segíthetne is az öttusának. Mivel az egész olimpiai program mozgásban van, bekerült a szörfözés, a gördeszka és a sportmászás is, ma már rugalmasabban gondolkodhatunk a sportágak kapcsolatáról ” – mondta a Telexnek az ötletgazda.
A sakkozás korábban, a középkorban a hét kötelező lovagi készség egyike volt az úszás, a vívás, a nyilazás, a vadászat, a verselés és éppen a lovaglás mellett. A sakkozást Kállai küzdősportnak tartja, de ami fontosabb: a nemzetközi szövetségnek (FIDE) 195 nemzeti szövetség a tagja, sokmilliónyi igazolt versenyzővel, milliárdnyi sakkrajongóval rendelkezik. Ha a sakkbarátok szerte a világon, a FIDE szervezésével összefognak, akkor berepíthetik a sakkozást az olimpia, illetve az öttusa programjába.
Kállai azt még nem dolgozta ki, hányadik tusa lehetne a sakkozás, így azt sem, egy-egy győztes partiért mennyi pont járna. Jelenleg a futásból és a lövészetből álló kombinált szám az utolsó, a vívásban és az úszásban (és lovaglásban) megszerzett pontokat váltják át másodpercekre, így aki az élen fut be a célba, az a végső győztes. A sakkversenyt hétfordulósra tervezné, svájci rendszerű lenne a lebonyolítás, ami azt jelenti, hogy a jól teljesítők az utolsó fordulókban garantáltan egymással játszanának, nem kerülhetnék ki egymást. Mindkét fél öt-öt perc gondolkodási időt kapna, és másfél óra alatt szerinte lehetne végezni az egész sakktornával.
„Ne szaladjunk annyira előre, hogy a pontos részletekről beszéljünk, mert még nagyon messze vagyunk a hídtól, amin át szeretnénk menni. Előbb a FIDE részéről kell egy elvi állásfoglalás. Nehéz kiszámítani, mit hoz ez a javaslat, de a lehetőséget fel kell vetni, meg kell adni az esélyt arra, hogy valami új megtörténhessen. Ha a sakkozás egységbe tud szerveződni, és fel tudja hívni magára a figyelmet, már megérte ez az akció. Sok százmilliónyi egybehangzó támogatással a sakkozás a nyári olimpiák eddig még zárt ajtaján is átléphet” – összegzett a korábbi kapitány.
Az öttusa 1912-ben került be az olimpiai programba, az újkori játékok megteremtője, a francia Pierre de Coubertin volt a megalkotója. Kezdetben a svédek uralkodtak, 1932-ig egy német és egy amerikai bronzérmen kívül minden érmet megnyertek. 1952-ben állhatott először magyar a dobogóra, Benedek Gábor ezüstérmes, Szondy István bronzérmes lett, a csapat pedig aranyérmes. Benedek 1953-ban egyéni vb-aranyérmes november végén, az ő teljesítményéről is napokig írt a sajtó. Az öttusának hatalmas presztízst adott a keleti blokk, heroizálta a sportolókat, rendre kiemelte sokoldalúságukat. Volt egy olyan megközelítés, hogy vannak a sportolók, és felettük állnak az öttusázók, akik egyszerre öt sportágban emelkednek ki. A 88-ban olimpiai győztes Fábián László párbajtőr egyéniben magyar bajnok volt.
Az öttusa alkonya 1996-ban kezdődött, akkor a csapatversenyt kivették a programból, mert nem tartották üdvözítőnek, hogy egy teljesítményt kétszer jutalmaznak. A versenyt egy napba sűrítették, amivel azt szerették volna elérni, hogy többen nézzék és követhetőbbé váljon. A sportág így is meglehetősen költségesnek számított a lovak miatt, miközben a nézettsége zuhant, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) statisztikái szerint az utolsó helyre került a softballal együtt. 2012-ben vezették be a kombinált számot, amikor a futás közben lézerpisztollyal lőnek is a versenyzők.
Mit szól egy korábbi világbajnok?
„Első hallásra, de valószínűleg sokadik hallásra is abszurd ötlet a sakk megjelenése, de nincs olyan sportág, aminek önfeledten tapsolni tudnék, hogy végre megtaláltuk a megoldást, mert az öttusa számomra összenőtt a lovaglással.
Ha az esport, vagy a bmx kerülne a lovaglás helyére, akkor sem örülnék felhőtlenül. Az biztos, hogy a sakkal nem tolódna a sportág a fizikai számok felé, mint a kerékpárral. Los Angeleshez közel van a Szilícium-völgy, ez akár segítheti is a szándékokat. Az edzések egészen biztosan átalakulnának, és egy szellemi sport megjelenése jelentősen módosítaná a megszokott felkészülési rendet, de nyilván bele lehetne illeszteni” – mondta a 2008-as olimpián szereplő világbajnok Gyenesei Leila, aki ismeri a sakk lépéseit, de nem mélyült el sohasem a játékban.
Sokat gondolkodott azon, hogyan lehetne a lovaglást megmenteni, és arra jutott, hogy évente kellene minősítő vizsgán részt venniük a sportolóknak, hogy ne csak a túlélés lehessen a céljuk, illetve lovasbázisokat hozna létre a földrészeken, ahol a lovakat is képeznék. Ijesztőnek tartja, hogy a versenyzők megkérdezése nélkül döntöttek, és hogy azok az országok szavaznak az öttusáról, ahol alig van sportági aktivitás, mégis ugyanannyit ér a voksuk, mint a tradicionális országoknak.
„A most 20 éves Gulyás Michelle-nek lehetne még a 2024-esen túl két olimpiája, vele nagy kiszúrás, hogy a lovaglás, amire olyan sokat gyakorol a következő években, egyik napról a másikra értéktelenné válik. Ha velem történne ugyanez, erősen elgondolkodnék, hogy a civil élet felé menjek, és abbahagynám. Sokan járhatnak ugyanebben a cipőben.”
Magyarország a legsikeresebb
A sportág örökrangsorában Magyarország kilenc olimpiai aranyéremmel vezet, Svédország is ugyanennyit gyűjtött, de a mieink több ezüstöt és bronzot nyertek. Összesen 23 érmet nyertek a magyarok, az utolsót, Kovács Sarolta. A szovjetek állnak az örökrangsor a harmadik helyén, a britek magyar szakértelmet felhasználva bő két évtized alatt lettek a negyedikek. A sportág alapjait Németh István teremtette meg náluk, és 2000-ben már olimpiai aranyérmet ünnepelhettek. Tokióban mindkét első helyet megszerezték.