Előre- vagy visszalépés a Ferencváros idei kupaszereplése?

Hiába vezeti a magyar bajnoki táblázatot meggyőző, a vesztett pontok alapján öt ponttal is a Ferencváros, számos kritika érte az elmúlt időszakban a csapat játékát, leginkább az nemzetközi kupákban mutatott produkció miatt. A héten Lejátszotta idei utolsó nemzetközi mérkőzését is Peter Stöger csapata, így adva volt minden adat, minden objektív szempont az összehasonlításhoz, az elmúlt évek értékeléséhez.

Az UEFA-klubrangsorában jelenleg 101. helyen álló Ferencvárosnak sorozatban a harmadik idényükben kellett az európai topfutballban is bizonyítania, hiszen a 2019/2020-as szezon Európa-ligás csoportkörös szereplés, valamint a tavalyi BL-főtáblára jutás után idén ősszel újra az El-ben bizonyíthattak, hogy a magyar bajnokságon túl is jelentős lépéseket tettek előre. A sorsolás idén sem kedvezett. Két topbajnokság topformában lévő, hazájuk bajnokságában jelenleg harmadik helyen álló csapata (Leverkusen, Betis) várt a Fradira, valamint az elmúlt évek alatt mérhetetlen mennyiségű nemzetközi tapasztalatot szerző skót Celtic is helyet kapott a csoportban. A továbbjutásra csak a legvérmesebbek gondolhattak, abban azonban sokan bíztak, hogy az elmúlt évek felfelé ívelő teljesítményéhez ezúttal is sikerül egy kis szeletet hozzárakni, és a Ferencváros játékban is közelebb tud kerülni a nemzetközi középmezőnyhöz.

A Fradi öt gólt szerzett mindhárom évben, idén tizenkettőt kapott, amely kétgólos átlagot jelent mérkőzésenként. A harminckilenc százalékos labdabirtoklás nem tűnik előrelépést sejtető mutatónak, mint ahogy a tíz és fél kialakított helyzet és a 2,7 kaput eltaláló lövés sem jelez nagy elmozdulást.

Sokkal érdekesebb, hogy 0,7 nagy helyzetet dolgoztak ki mérkőzésenként, amiből valljuk be őszintén, elég nehéz sok gólos meccsekkel örvendeztetni a nagyérdeműt.

Az átlagos négy szöglet sem azt sejteti, hogy sokszor jártak a zöld-fehérek az ellenfél alapvonala közelében. A védekező számokban felfedezhető némi előrelépés, a 13,5 szerelés, a közel ötven százalékosan megnyert párharcok aránya jónak mondható, a kérdés viszont adja magát: valóban ezen a területen kellett leginkább fejlődni a Fradinak?

Ha az ellenfelek erejét próbáljuk összehasonlítani, akkor valóban kijelenthető, hogy a
2019/2020-as El-szerepléskor kedvezett a leginkább a szerencse a Fradinak. Abban
az évben az Espanol az utolsó helyen kiesett a spanyol bajnokságból, a korábban
búcsúztatott Ludogoretz és az orosz tabella negyedik pozíciójában végző, lejtmenetben lévő CSZKA Moszkva sem hasonlítható a Bajnokok Ligája vagy az idei csoportkör csapataihoz. Forma alapján, a tavaly lejtmenetbe kezdő Juventus és Barcelona és az idei szezonban jó teljesítményt nyújtó Leverkusen és Betis között nincs nagy különbség. Az elmúlt hétvégén például idegenben
verte meg a Barcelonát Pellegrini csapata. Azonban a Ferencváros fejlődési folyamatát, keretének erősségét sem szabad figyelmen kívül hagyni.

A korábbi edző, Szerhij Rebrov egy 21,9 millió euró összértékű kerettel váltott jegyet az Európa-ligába a 2019/20-as idényben, majd a következő évi erősítéseknek köszönhetően egy harmincnégymilliós kerettel jutott el a Bajnokok Ligája csoportkörébe. A további igazolások hatására Peter Stöger már egy negyvenmillió feletti csapattal vághatott neki az idei évnek, közel a duplájával, mint ukrán kollégája két évvel ezelőtt. Az idei Bajnokok Ligájába jutott csapatok közül csak a Sheriff Tiraspolnak és a Malmönek volt kisebb értékű kerete.

Az elmúlt két év az élet számos területén állította nehéz helyzet elé a szereplőket, nem volt ez másként a futballban sem. Számos megbetegedés, sérülés, halasztás okozott nehézséget, ezért egy tiszta képhez, összehasonlításhoz meg kellett nézni az idei évben pályáralépők névsorát. Stöger huszonegy játékosának szavazott bizalmat a hat mérkőzésen, közülük Ryan Mmaee, Tokmac Nguen, Stjepan Loncar, Vécsei Bálint, Kristoffer Zachariassen, Miha Blazic, Samy Mmaee minden meccsen játszott. Dibusz Dénest, Aissa Laidounit és Myrto Uzunit öt találkozón láthatták a szurkolók, összesen tizennégy helyen változtatott kezdőcsapatán a sorozat alatt az osztrák edző. Elmondható tehát, hogy a Fradi alapemberei közül talán csak Sigér Dávid hosszabb kihagyása igényelt vészforgatókönyvet, a többiek folyamatosan a rendelkezésre álltak. A Leverkusen csak erre az egy, budapesti mérkőzésre változtatott nyolc helyen a Celtic elleni kezdőcsapatához mérten.

A német csapat elleni győzelmével három ponttal zárta az idei nemzetközi szereplését a Ferencváros, tavaly egy pontot gyűjtött a Bajnokok Ligájában, számszerűen a legjobb eredményt két évvel ezelőtt érte el a csapat, a megszerzett hét pont a harmadik helyre volt elegendő. A csoportbeli harmadik hely akkor még nem jelentett további lehetőségeket, idén viszont tavaszi programot is biztosíthatott volna a Konferencia Ligában, ahol az első kiírás 2022-es folytatásában olyan csapatokat is láthatunk majd, mint a Roma, a Feyenoord vagy a rájátszást követően akár a PSV, a Leicester, a Marseille vagy a Szalai Attilával felálló Fenerbahce.

A következő lépcsőfokhoz pedig ilyen ellenfelek és ilyen összecsapások
szükségesek, hiszen a magyar bajnokság, nem lebecsülve az ellenfeleket, nagy
megpróbáltatások elé már nem állítja a rekordbajnok Ferencvárost.