A pénzen nem múlik, de látszik-e fény az alagút végén?

2021. október 24. – 13:06

frissítve

A pénzen nem múlik, de látszik-e fény az alagút végén?
Szalai Attila és Etrit Berisha az október 9-i Magyarország-Albánia mérkőzésen, a meccset az albánok nyerték 1-0-ra, ez volt az első budapesti győzelmük – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Három figyelemreméltó momentumot találhatunk az elmúlt egy hétből a magyar futballból. A Ferencváros sima vereséget szenvedett kedden Glasgowban, a helyi zöld-fehérek 2-0-ra verték Peter Stöger csapatát úgy, hogy még büntetőt is hibáztak. Az ünnepnap és megemlékezések miatt péntekre előrehozott 10. forduló pesti összecsapásán a győzelem nélkül álló, sereghajtó Újpest legyőzte a Fehérvárt úgy, hogy a 13. percben kiállították egyik védőjét, a szerb Branko Pauljevicet. A Megyeri úti találkozót megelőzően rendezték a magyar U17-es válogatott Eb-selejtezőjét Telkiben, ahol korosztályos csapatunk 3-0-ra győzedelmeskedett Észtország felett.

A hét hazai és nemzetközi sporteseményeit, kupamérkőzéseit orrhosszal megelőzte egy hazai filmbemutató híre. A válogatott találkozókat követően még magukhoz sem térhettek a futballszerető szurkolók a realitással való újabb kellemetlen találkozásból, az élet ismét apró morzsákat szórt a minőségi sportéletre éhezők elé az asztalra. Elk*rtuk! Lassanként követhetetlenül, akarva-akaratlanul is mosódnak össze hírek, tudósítások, történések, a különböző területek bevillanásai az ember agyában.

„Ezek után el kell gondolkodni azon, hogy nem vagyunk ennél többre képesek, ez a realitás?”

– nyilatkozta Szabics Imre, a Fehérvár szakvezetője az újpesti meccs lefújását követően, ami több szempontból és érdekes felvetésként kezelendő. A Fehérvár keretének jelenlegi összértéke 20,75 millió euró, a Ferencváros után a második legerősebb játékosanyaggal a fehérváriak rendelkeznek papíron. A legutóbbi hét kiírásból minden alkalommal a dobogón végző együttes kétszer szerezte meg a bajnoki címet, négyszer állhatott a dobogó második fokára és tavaly be kellett érniük a bronzéremmel.

A 2019-ben benyújtott adatokhoz mérten 2020-ra, a járványhelyzet ellenére szinte minden elsőosztályú csapat növelni tudta a költségvetését (15%-kal több pénzből gazdálkodhattak a hazai klubok), kivéve a Mol Fehérvár és az Újpest, utóbbi volt tavaly az egyetlen csapat, ami veszteséggel zárta az évet. A Fehérvár így is 6,3 milliárd forintból gazdálkodott, az Újpest ennek a harmadából, ráadásul a Fehérvár 3 milliárdos nyeresége azt is jelentette, hogy volt még tartalék a konyhán. Az Újpest 6,68 millió eurót érő kerete és a klubot támogató közvetlen és közvetett személyek, cégek listája sem hasonlítható a másik oldal lehetőségeihez.

A pénteken lejátszott bajnokin tizenhat külföldi labdarúgó lépett kezdőként a pályára. A tizenkét csapatos élvonalban 137 idegenlégióst foglalkoztatnak, ez az összlétszám 42,3 százaléka. A nemzetközi trendekkel összhangban évről-évre emelkedett a külföldi munkavállalók száma hazánkban is, mégis meglepő, hogy a 2000-es évek elején látott 12-13%-hoz, valamint a 2010-ben tapasztalt 28%-os arányhoz mérten mennyivel többen érkeznek a határon túlról úgy, hogy közben az utánpótlás-nevelést tűztük a zászlónkra, mérhetetlen mennyiségű munícióval láttuk el műhelyeinket és nem keveset költöttünk a háttér megteremtésére, stabilizálására, valamint az infrastruktúra biztosítására.

Külföldi játékosok száma és aránya néhány környékbeli élvonalbeli bajnokságban, 2021

OrszágÉlvonalbeli csapatok számaKülföldi játékosok száma, arányaBajnokság helyezése az UEFA koefficiens-rangsorában
Magyar NB I.12137 (42,3%)27.
Osztrák Bundesliga12111 (32,2%)8.
Horvát HNL10128 (41,3%)15.
Szerb Szuperliga1681 (17,3%)12.
Szlovák Fortuna-liga12136 (40,5%)31.
Lengyel Ekstraklasa18191 (34,5%)26.
Román Liga I16158 (33%)25.

Az értékelendő, hogy a sport hátterét megteremtették, még ha a saját lábon billegés nélkül megállás, a piaci környezetben való boldogulás vet is fel kérdéseket. A központi költségvetésben a stratégiai területként kezelt „Szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások” fülre a tervezett 1100 milliárd helyett 1700 milliárd került az elmúlt évben. Ide tartozik a sport is, ahova a tervezett duplája, közel 800 milliárd forint került.

Sportra az elmúlt években a költségvetés körülbelül 2,5%-a jutott Magyarországon, ezzel toronymagasan vezetjük az Európai Unió táblázatát, melyen a sportban nagy költekezőnek számító Észtország 1,5%-kal a második, és Luxemburg közel 1%-kal a harmadik. Az EU-s átlag 0,7-0,8% közé tehető kiemelve azt a nem elhanyagolható tényt sem, hogy a legtöbb nemzet nem betonra és profi sportra áldoz, hanem az egészségért sokkal inkább felelős tömegsportra. Ezzel összhangban Magyarország hátulról a harmadik a szabadidejükben sportolók száma alapján az EU-ban: körülbelül a lakosság fele mozog rendszeresen, elhízottság és túlsúly tekintetében pedig listavezetők vagyunk Európában, az egészségügyi alap 12%-a megy el az ebből adódó problémák kezelésére.

Marco Rossi és a válogatott játékosai – Fotó: Huszti István / Telex
Marco Rossi és a válogatott játékosai – Fotó: Huszti István / Telex

A pénz, paripa, fegyver biztosítása, vagy annak nem mindig megfelelő elosztása lehet kontraproduktív is. Szalai Ádám már 2013-ban, egy rögtönzött sajtótájékoztató keretein belül hívta fel a figyelmet a futballunk negatívumaira, az elmúlt hetekben pedig Marco Rossi is sokat panaszkodott az akadémiák teljesítményére, az onnan kikerülő piacképes játékosok elenyésző számára. Hiába a támogatottság, még Bicskei Bertalan is több topcsapatól és jobb bajnokságokból érkező labdarúgókra támaszkodhatott az 1900-as évek végén, pedig akkor a munkavállalási megkötések miatt még nem mehettek minden országba szabadon szerződést kötni labdarúgóink. És az elmúlt évtizedek legsikeresebb edzőjének, Egervári Sándornak is nagyobb volt a merítési lehetősége.

Az elmúlt 25 év legsikeresebb szövetségi kapitányai

  1. Dárdai Pál – 2 pont/mérkőzés (mérkőzések száma: 7)
  2. Egervári Sándor – 1,77 p/m (35)
  3. Marco Rossi – 1,51 p/m (37)
  4. Bicskei Bertalan – 1,5 p/m (36)
  5. Várhidi Péter – 1,47 p/m (15)

De látszik-e fény az alagút végén? Pénteken simán, nagy fölénnyel, 3-0 arányban nyert U17-es csapatunk az Eb-csoportjában, ahonnan az első két helyezett automatikusan jut az elitkörbe, de a négy legjobb csoportharmadik is pályára léphet majd a legjobbak között. Szélesi Zoltán együttese magabiztosan vette az első akadályt. Az U17-es válogatottnak azonban nem volt olyan sikeres éve. A hazai selejtezőt megelőzően nyolc mérkőzést játszottak idén, csak kétszer nyertek és öt vereség mellett egy Oroszország elleni döntetlen volt a mérleg. A keretbe Kovács Patrik (Salzburg), Bodnár Gergő (Peterborough), Philip A. Brown (Paderborn) és Csatári Kevin (Nürnberg) érkezett haza külföldi utánpótláscsapatoktól.

Az U19-es csapatunk sikeresebb évet tudhat maga mögött. Az októberi selejtezőcsoportban hét pontot gyűjtve jutottak az elitkörbe, az idei hét találkozón csak Szerbiától szenvedtek vereséget, Ausztriával döntetlen játszottak, a többi mérkőzést pedig megnyerték. Győzelmek Észtország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország vagy Montenegró ellen. Semmit sem elvéve a csapat érdemeiből az azért kijelenhető, hogy nem ezek voltak az igazi értékmérő találkozók, az európai topképző nemzetek legjobbjai. Az U19-es csapat keretében is négy légiós található, a Juventus utánpótlásbázisán edződő kapus, Senkó Zsombor, a Leccétől hazaérkező Török Kevin, a Spalnál képzést kapó védő, Csinger Márk és már a DAC felnőttcsapatánál is szerephez jutó Szendrei Ákos.

A közvetlen utánpótlást jelentő U21-es csapat mindössze egy összecsapáson, San Marino ellen nyert ebben az esztendőben, a lengyelek elleni 2-2-es döntetlen mellett öt vereség a mérleg, tíz szerzett találat és húsz kapott gól a teljesítmény. A keret tagjai közül nyolcan játszanak külföldi csapatokban, Csóka Dániel az angol harmadosztályú Wimbledonnál légióskodik, Bukta Csaba az osztrák élvonalban, az Altach csapatánál szerepel, Major Sámuel a Salzburg fiókcsapatánál, a Lieferingnél bizonyíthat, Kiss Tamás a holland első osztályú Cambuur keretének a tagja, míg a novemberben 19. születésnapját ünneplő Németh András a Genk utánpótlásánál fejlődik.

Kivétel nélkül tehetséges labdarúgók, de a korosztályúkat a nemzetközi topszinten képviselők már kivétel nélkül topcsapatokban játszanak, elég csak Pedri, Gavi, Dest, Ansu Fati, Eric Garcia, Phil Foden, Adeyemi, Alphonso Davis vagy Musiala nevét említeni. Nekik már kopogtatni kellene Marco Rossi ajtaján. Marco Rossi ajtaján, vagy a Ferencváros népligeti centrumában.

Valamiért azonban a Fradi vezetése, játékosmegfigyelői sem a magyar utánpótlásban látják sikerük zálogját. A Ferencváros huszonnyolc fős keretében huszonegy külföldi található, ez a keret 75%-a, az átlagéletkor is elég magas, 27 év. Huszonegy éven aluli játékos kettő található a keretben, a 18 éves Csontos Dominik, aki az első két bajnoki fordulóban kapott szerepet, ami a következő játéknapon még egy egyperces játéklehetőséggel bővült a Debrecen ellen, valamint egy júliusi BL-selejtezőn és egy Hatvan elleni 9-0-ra megnyert kupamérkőzésen szavazott neki bizalmat Peter Stöger. A másik fiatal a húsz esztendős Zeljko Gavric, a szerb válogatott futballista idén csatlakozott a zöld-fehérekhez.

Az érdeklődés hiánya pedig egy kiváló tükör a mai magyar utánpótlás számára. A Fradi közel 19 millió eurót költött játékosvásárlásokra az elmúlt öt évben, miközben 4 millió folyt be a kasszába értékesítésből. A személyi jellegű kifizetések ugyanakkor 5 milliárdról 8,4 milliárdra emelkedtek 2020-ban, tehát a folyamatos nemzetközi eredmények és kupaszereplések további fejlesztéseket, beruházásokat eredményeztek. Magyar játékos viszont nem kerülhetett a látókörbe.

A Ferencváros átigazolásai

SzezonJátékosvásárlás (euróban)Játékoseladás (euróban)
2021-20225,95 millió900 ezer
2020-20216,07 millió700 ezer
2019-20202,4 millió2,6 millió
2018-20193,19 millió0
2017-20181,3 millió0
Összesen18,91 millió4,1 millió

A Ferencváros 40 milliós kerete és évről-évre növekvő költségvetése arra elegendő jelen pillanatban, hogy minden évben nagy reményekkel induljon a különböző selejtezősorozatokban és régen látott, jó csapatokat hozzon el Budapestre, és ez nem is kevés! Azonban a magyar futball egyetemes fejlődéséhez, az előrelépéshez valószínűleg nem elegendő. Hiába a betonba fektetett hatalmas összegek, hiába a gazdasági háttér megteremtése, ha a szakmai oldal fejlesztése továbbra sem kap támogatást és figyelmet, akkor hívhatják bárhogy a magyar szövetségi kapitányt, több nemzetközi szintű játékosnak, kimagasló eredménynek, sikeres selejtezősorozatnak továbbra sem tapsolhatunk, csak esetleges részsikereknek és a Fradi csoportkörbe jutásainak.

„Ezek után el kell gondolkodni azon, hogy nem vagyunk ennél többre képesek, ez a realitás?” – hogy megismételjük Szabics Imre szavait. Nem az, csak merni kell róla beszélni.