Hat tanulság a sokadszor 1-1-re győztes magyar futballválogatottról

A magyar futballválogatott kedd este 1-1-es döntetlent ért el Anglia ellen idegenben, a Wembley-ben. Anglia nemrég Eb-döntőt játszott, negyedik a világranglistán, és mit nem adnánk, ha egy ilyen eredmény az albánok elleni két győzelem után jött volna. De Albánia ellen 0 pontot szerzett Marco Rossi csapata, és most a negyedik helyen várja a csoport két utolsó meccsét. Előbb november 12-én itthon San Marino ellen, majd Varsóban a pótselejtezős helyen álló lengyelekkel szemben. Hat tanulságot vontunk le az utóbbi meccsekből.

A magyar válogatott az ilyen tempójú, ilyen jellegű meccseket bírja

A jelleg alatt azt értjük, ha védekezni kell, és abból olykor előremenni, az lényegesen jobban megy ennek a csapatnak, mint amikor kreatív támadásokat kell építeni. Az albánok ellen a két meccs alatt volt 3 értelmezhető kapura lövésünk, ami nagyon kevés.

Az angoloknak nem volt igazán fontos a kedd esti találkozó, elmaradtak a kezdeti rohamok, nem volt nagy nyomás alatt a magyar védelmen. Úgy voltak vele, hogy valahogy majd csak megnyerik, és ha nem, akkor sincs semmi baj, nincs veszélyben a csoport első helye. A túlhajszolt játékosok lelkesen várják a válogatottszünetet, mert ilyenkor lehet egy kicsit szusszani. Az itthoni 0-4 után nyilván el is bízták magukat kicsit, és mivel Budapesten a második félidőben rúgták sorra a góljaikat, nem voltak türelmetlenek az első félidőben, számítottak a mieink kifulladására. Ritmust váltani nem tudtak (ami egyébként lehet a mieink dicsérete). Ez egy maximum 50 százalékon játszó Anglia volt, még ha az évkönyvek majd csak a 1-1-es eredményt is örökítik meg.

Vezetésből könnyebb játszani

A franciák (1-1), a németek (2-2) ellen még az Eb-n és most az angolok ellen (1-1) a vb-selejtezőben is döntetlent értünk el, ezek egytől egyig a legszűkebb értelemben vett topcsapatok. Mindhárom meccsre jellemző volt a maximális helyzetkihasználás, és az, hogy az előny birtokában még könnyebb rombolni a játékot, és a zárt és szervezett védekezésből lehet támadást vezetni. Az albánok ellen a helyzetkihasználás nem volt maximális, a kapu előtti térben hiányzott a minőség.

Topligások – akkor most sok vagy kevés?

Marco Rossi említette az albánok ellen, hogy ő négy topligás játékost tud pályára küldeni, a rivális egy teljes csapatra valót, egész pontosan tizenkettőt. Mintegy a vereség indokául szolgált, hogy a topligás minőség közvetlen hatással van a végeredményre. Az angol meccs után a topligásokat nem hozta szóba, ahogy a franciák és a németek ellen se – pedig természetesen ezek a válogatottak tele vannak topligás játékosokkal. Most nem hangzott el, hogy a borász csak azzal a szőlővel tud gazdálkodni, amije van – az albánok ellen még ezzel védekezett. Amikor a Nemzetek Ligájában hét NB I.-es játékos volt a pályán a törökökkel szemben 2020 novemberében, akkor sem volt baj a képességbeli deficit. Nem lehetünk vakok, láttuk, mire képes az U21-es a csapat, sima ötöst kaptak a németektől kedden, pedig onnan jönne a jelenlegi csapat utánpótlása. Azt is láttuk, hogy az a csapat már legalább azt az háromvédős felállást favorizálja, amit a felnőttcsapat. Egy valamirevaló futballkultúrának az alapja lenne, hogy a felnőttcsapat szisztémájában játszik az utánpótlás, mi ettől még fényévekre vagyunk. Az U19-et például 4-3-3-ban látjuk. Ebben semmi meglepő, hiszen még az is előfordul, hogy egy klub akadémiája más filozófiában, más hadrendben megy ki a pályára, mint a felnőttcsapat.

Nemzetek Ligája – nem leszünk alárendelt szerepben

Van még két világbajnoki selejtező, de ez a sorozat valójában nekünk már lezárult, mert ha a lengyelek nem kapnak ki Andorrában, akkor már sehogy nem tudjuk utolérni őket. A csoport negyedik helyéről csak azért lenne jó elkerülni, mert a következő sorsolásnál, kiemelésnél minden pont számít. 2022. júniusban kezdődik az új Nemzetek Ligája-sorozat, és mivel az A divízióban vagyunk, csak jó ellenfeleket kaphatunk. Egy kicsit lötyögősebbek lesznek a sorozat jellegéből adódóan, és egy fárasztó szezon végén nyilván nem akarják széthajtani magukat. Nagyszerű alkalom lehetne ez az önbizalom megszerzésére és egy újbóli építkezésre.

Marco Rossitól az albán és a szlovák meccsekre kell magyarázat

Egészen furcsa a kommunikációja, erről már írtunk. Nem ő a megfelelő ember, nem ragaszkodik foggal-körömmel a kispadhoz, aztán semmi oka a lemondásra, értékeli Csányi Sándor bizalmát, előhozza az eredményességi mutatóit. Az albánok utáni meccsen azt mondta, hogy ő nem Jézus, nem képes csodát tenni, de pár nap múlva az angolok elleni döntetlent majdnem a csoda kategóriájába sorolja. A hitelessége a kommunikációval nem javul, igaz, őt elsősorban az eredmények minősítik. Az angolok elleni eredményt nem kell magyarázni. Még egy szűk vereséget sem kellene. Neki arra kell magyarázatot találnia, hogy az albánok ellen vagy az előző sorozatban a szlovákok ellen miért nem sikerült egyetlen pontot sem szerezni.

Amíg a tudásban hozzánk közelebb álló ellenfelet nem tudjuk megverni, addig a horvátok elleni győzelemre (2-1), a franciák elleni döntetlenre, vagyis a bravúrokra árnyék vetül. Ami ennél fontosabb, érdemben nem tudunk beleszólni a továbbjutásba, ha nem szerzünk pontot a negyedik kalapból érkezővel szemben. Panaszkodott a közegre, hát ahhoz hozzá kell szoknia, hogy itt nemcsak a miniszterelnök, hanem a külügyminiszter is futballokos, de még az igazságügyi miniszter is, hiszen Varga Judittól tudjuk, a keddi 1-1 az új 6:3. Ha ezen nem tud jóízűen mosolyogni, csak önmagának okoz kellemetlenséget.

Félelem nélküli játék kellene mindig

Gulácsi Péter nagyon tanulságos beszédet mondott a társainak a mérkőzés után a pályán, szívesen meghallgatnánk jobb hangminőségben, miről volt szó pontosan. Félelem nélkül, bátran játszani, ez azért átszűrődött. Most úgy játszottak. Miért köti őket béklyóba a félelem, miért nincs meg a bátorság máskor? Joggal felvetődő kérdések. Na, erre kell sürgősen magyarázatot találnia Rossinak. A vb ugyanis egy álom, a 2024-es Európa-bajnokság viszont nagyon is reális cél, még ha 2016-ban és 2020-ban is csak az utolsó pillanatban, nem kis szerencsével sikerült kijutni.