Albániának a kétezres években sem volt kegyelem

Az 1950-es 12-0 után hosszú-hosszú szünet következett, Albániával csak 2008-ban találkoztunk vb-selejtezőn, amit még két mérkőzés követett.

2008 – A régi Puskás-stadionban 25 ezer néző előtt vertük 2-0-ra Albániát. A ma is aktív labdarúgók közül egyedül Dzsudzsák Balázs játszott Erwin Koeman válogatottjában. A góljainkat a most a Videoton edzői stábját erősítő Juhász Roland és Torghelle Sándor szerezte. A nézők egy Győzelem vagy Szibéria-feliratú transzparenst is a magasba emeltek, ami manapság, a keleti nyitás és a toleráns magyar–orosz kapcsolatok korszakában talán már más jelentéssel bír.

2009 – A tiranai visszavágót 18 ezer néző előtt 1-0-val hoztuk. Torghellének mindig Albánia ellen kellett volna játszania, ugyanis kint is betalált, egy védő fejesét szerezte meg és lőtte közelről a kapuba. A ma is aktív játékosok közül Dzsudzsák itt nem játszott, pályára lépett viszont két mai NB II.-es focista, a csákvári Vaskó Tamás és a győri Priskin Tamás.

2014 – Pintér Attila egyik felkészülési meccse volt ez a 2014-es Eb-selejtező előtt. A Puskás-stadionban 4492 néző előtt Priskin kései 11-es góljával vertük 1-0-ra Albániát. Akik a helyszínen tekintették meg ezt a rettenetet, azok egy lyukas garast se adtak volna azért, hogy Pinyő kivezeti a válogatottat a franciaországi Eb-re. A selejtezőket pedig vele kezdtük el három hónap múlva, de az első, észak-írek elleni meccs után (1-2) elküldték, és a helyére szerződtetett Dárdai Pállal új korszakot nyitott a válogatott, és – már Bernd Storckkal – kijutott az Eb-re. A mai válogatott keretből Lang Ádám, Varga Roland és a most sérült, amúgy kerettag Kalmár Zsolt és Lovrencsics Gergő lépett pályára.