Kétszer annyit kap a magyar bajnok az olimpiai aranyért, mint a francia, a svédek nem adnak semmit

A Forbes gazdasági magazin összesítette, mely országok hogyan honorálták a tokiói olimpián érmet szerző sportolóikat. Szingapúr adott volna a legtöbbet egy éremért, az aranyért egyenesen 737 ezer dollárt, de a kis ország érem nélkül zárt. A tajvaniak két első helyet ünnepelhettek, ott már fizetni kellett, 719 ezer dollár kaptak a versenyzők az erkölcsi elismerés mellé.

Az Egyesült Államok nincs ezen a listán az élmezőnyben, ott 37 500 dollárt kapott az első, 22 500-at a második és 15 ezret a harmadik.

Az éremtábla második helyét elfoglaló Kína (38, 32, 18) nem nevezte meg, mekkora pénzt fordított a sportolóira. 2008-ban, amikor Peking a rendező volt, 51 ezer dollárt fizetett ki a bajnokainak.

A tíz arannyal záró, meglepően jól szereplő olaszok 212 ezer dollárt adnak az aranyérmesnek, vagyis ők a magyarok előtt járnak. A mieinknek járó 50 millió forint ugyanis 166 ezer dollárnak felel meg, az ezüstérmesnek 35,7 millió (118 ezer dollár), a bronzérmesnek pedig 28,5 millió forint (94 ezer dollár) dukál.

A magyar olimpikonok közül Csipes Tamara kapja a legtöbbet, 107 millió forintot, mert a négyesben győzött, egyesben a második lett, párosban pedig a negyedik.

Íme, még néhány ország:

• A spanyolok 110 ezer dollárt adtak a bajnoknak,
• a franciák 76 ezret,
• a szerbek 71 ezret.

A törökök 380 ezer dollárt fizetnek ki a két győztesüknek. Az ausztrálok 15 ezret adtak a győztesnek, 17 arannyal meglehetősen sikeresen olimpiát zártak. A hét elsőségig jutó Kanadában az olimpiai bizottság differenciálhat, 8 és 16 ezer dollár között oszlik meg a bajnokoknak járó pénz.

Nagy-Britannia, Norvégia, Svédország és Új-Zéland ugyanakkor nem honorálja érmeseit, ezek az országok hagyományosan nem fizetnek külön állami olimpiai jutalmat.

Magyarország minden érem után életjáradékot is fizet 35 éves kor felett, a versenyzőket felkészítő edzők munkáját 45 éves kor felett jutalmazzák járadékkal.