Neurobiológus, járványszakértő, és közben a világ egyik leggyorsabb női sprintere

Gabby Thomas június 26-án 21.61-et futott 200 méteren az amerikai olimpiai válogatón. Kicsivel több mint negyed másodperccel maradt el a világcsúcstól, amit a szintén amerikai Florence Griffith Joyner az 1988-as szöuli olimpián állított fel. A háromszoros olimpiai bajnok Joyner 21.34-et futott akkor. Az elmúlt 33 évben csak páran tudták megközelíteni ezt a rekordot, a 24 éves Thomas az egyik. Összességében övé a valaha futott harmadik leggyorsabb idő ezen a távon.

Az eredménnyel Thomas kijutott a tokiói olimpiára, ami nagy álma volt. A rekordközeli idő őt is meglepte, soha nem futott korábban 22 másodperc alatt ezen a távon. „Ez megváltoztatta, hogyan tekintek magamra futóként. Még mindig sokkban vagyok, el sem hiszem el, hogy összejött. Az volt az álmom, hogy bekerüljek az olimpiai csapata. Most, hogy ezt elértem, még merészebb céljaim lesznek”, nyilatkozta a verseny után. Természetesen rögtön éremesélyesként kezdték el emlegetni az amerikaiak, de nem csak az eredményei miatt lett sztár a hazájában.

Thomas 1996-ban született Atlantában, amerikai és jamaicai szülők gyerekeként. A középiskola alatt kezdett el aktívan sportolni, a foci és a softball is érdekelte, de végül az atlétikánál kötött ki. Elmondása szerint az inspirálta, hogy gyerekkorában egyszer élőben látta versenyezni a többszörös olimpiai és világbajnok Allyson Felixet, aki szintén ennek a számnak volt a specialistája. Az előbb említett olimpiai válogatón a példaképe ellen is versenyezhetett Thomas, alaposan le is hagyta őt. Utólag azt mondta, majdnem elsírta magát, amikor eszébe jutott, hogy gyerekkori hőse mellett futhat.

A középiskola befejezése után a Harvardon tanult tovább, neurobiológiával kezdett el foglalkozni. Akkoriban úgy képzelte, hogy egész életét az autizmus kutatásának szenteli majd, személyes érintettsége miatt is érdekelte a téma, egyik fiatalabb testvére küzd ugyanis autizmussal. A sport is egyre jobban ment neki: egyetemi évei alatt húsznál is több bajnoki címet szerzett, 100 és 200 méteren a mai napig ő a csúcstartó a Harvardon, ezenkívül a legjobb nyolc, keleti parti magánegyetemet tömörítő Ivy League-ben is rekorder volt ezekben a számokban.

Utolsó egyetemi évében döntötte el, hogy profinak áll, a legfőbb célja volt, hogy kijusson a 2020-as tokiói olimpiára. Csakhogy közben beütött a koronavírus-járvány, és emiatt egy évvel elhalasztották az olimpiát. Nem csüggedt, inkább valami hasznossal akarta eltölteni a kieső időt, ezért beiratkozott a Texasi Egyetemre, hogy megcsinálja a mesterdiplomáját. Önmagában már ez is érdekes lenne, de külön csavar a történetben, hogy Thomas egészségügyi menedzsmentet és epidemiológiát hallgatott.

Vagyis egy világjárvány közepén a járványok természetéről tanult.

Nem véletlenül választotta ezt a két tárgyat, már a Harvardon is foglalkozott egészségüggyel, egészségpolitikát is hallgatott, főleg az egészségügyben tapasztalható egyenlőtlenségek érdekelték. Közben arra is rájött, hogy a kutatóélet nem annyira neki való, jobban szeret gyakorlati problémákkal foglalkozni. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) statisztikái szerint az afroamerikaiak várható átlagos élettartama négy-öt évvel elmarad a fehérekhez képest, a fekete nők háromszor gyakrabban halnak meg terhesség alatt és várandóssággal összefüggő egészségügyi problémák miatt, mint a fehér nők. (Eleve a különböző krónikus betegségek is gyakoribbak az etnikai kisebbségek körében.) Az egyenlőtlenségek mögött részben a rendszerszintű rasszizmus áll, a feketék nehezebben jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Többek között ezekről is tanult Thomas az egyik harvardi kurzuson.

Mindez annyiban is kapcsolódik a járványokhoz, hogy a Covid–19 átlagosan több mint egy évvel csökkentette a várható élettartamot az Egyesült Államokban, de míg a fehérek körében 0,68 év volt a csökkenés, addig a feketék esetében 2,1 év. A Princeton és a Dél-kaliforniai Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint ez azzal magyarázható, hogy a feketék körében aránytalanul sokan fertőződtek meg és haltak meg koronavírusban, ami megint csak a rosszabb egészségügyi ellátásnak tudható be. Ha egyszer majd abbahagyja a futást, szívesen dolgozna azért, hogy ezek a hátrányok megszűnjenek a közegészségügyben, nyilatkozta egyszer.

Kétszer is közel állt ahhoz Thomas, hogy lemaradjon a tokiói olimpiáról. 2020-ban átmenetileg eltiltották a holléti szabályok megsértése miatt, miután 12 hónap alatt háromszor is elmulasztott doppingmintát adni. Később bizonyítani tudta, hogy egyik alkalommal nem az ő hibájából maradt el a teszt: a mobiljának GPS-adataival igazolta, hogy az előre megadott helyen tartózkodott, csak a doppingellenőr nem találta meg. Felmentették, de akár kétéves eltiltást is kaphatott volna, ha nem sikerül tisztáznia magát.

Nem sokkal az olimpiai selejtező előtt egy váratlan egészségügyi problémával kellett szembenéznie. Egy makacs combsérülés miatt vizsgálták ki, és az MRI daganatot mutatott a máján. „Az elején még nyugodt voltam, nem voltak tüneteim, korán felfedezték a daganatot. De minél több emberrel beszéltem, annál többször említették a rákot, nagyon féltem.” Nem tudta eldönteni, akarja-e tudni a versenyig, hogy mekkora a baj, de a bizonytalanság volt a legrosszabb, írta Twitter-oldalán. Végül minden szerencsésen alakult számára: kiderült a tumorról, hogy jóindulatú, és nem volt szüksége semmilyen beavatkozásra.

Az majd csak Tokióban derül ki, hogy az olimpián mire lesz képes Gabby Thomas, meg tudja-e ismételni a selejtezőn futott idejét, és ha igen, abban a mezőnyben mire lesz az elég. A világranglistán a 12. jelenleg, de az előtte lévők közül csak kevesen futottak valaha 22 másodpercen belül 200 méteren. A 2019-es dohai világbajnokságon az aktuális világelső, a brit Dina Asher-Smith 21,88-at futott, míg a 2016-os riói olimpián a jamaicai Elaine Thomas Herah 21,78-as idővel lett aranyérmes.