
Az Európa-bajnokság második elődöntőjét Anglia nyerte, miután 2-1-re, hosszabbítás után felülmúlta Dániát. Harry Kane a negyedik gólját lőtte a tornán, mind a négyet az egyenes kieséses szakaszban. A vasárnapi londoni döntőben Olaszország lesz az ellenfél.
Anglia először vagy Dánia másodszor jut-e az Eb döntőjébe, ez volt a legfontosabb kérdés a meccs előtt. Dánia 1992-ben nemcsak bejutott az Európa-bajnokság fináléjába, hanem meg is nyerte azt. Anglia 1996-ban a németekkel szemben a Wembley-ben elbukta a büntetőpárbajt, az utolsó tizenegyest a jelenlegi kapitány, Gareth Southgate hagyta ki. Most győzelmet ünnepelhetett a szakember.
A meccset így közvetítettük percről percre.
Az első félidő elején Anglia úgy játszott, ahogy egy hazai pályán játszó esélyesnek illik, de igazán veszélyes helyzeteket nem dolgozott ki. A dánok nem ijedtek meg a Wembley-től, és ha nem is volt náluk többet a labda, nem tettek le az ellentámadásokról. Ezt már az első negyedórában is bizonyították, majd a 25. percben Damsgaard három védő között elengedett lövése még egyértelműbben jelezte.
A 31. percben a Sampdoria játékosa megszerezte a vezetést. Úgy indult az egész, hogy Dánia csak egy szabadrúgást kapott oldalról, és a beívelés előtt immár másodszor fordult elő, hogy nagyon kis területen állt/helyezkedett az összes játékos. Amikor mozgásba lendültek, a játékvezető kiszúrta, hogy Christensen mozgását Shaw akadályozta. Emiatt újabb szabadrúgást ítélt, Damsgaard állt a labda mögé, és 23 méterről nagyszerűen megrúgta belsővel, Pickford ugyan úszott a levegőben, hárítani nem tudott, noha nem igazán a sarokra, de nagy erővel vágódott a léc alá. Ez volt az Eb első szabadrúgásgólja.
Tökéletes kép volt a gól után, amikor Harry Kane azt mutatta, hogy ésszel játszanak, ne essenek pánikba. A társai pedig eleget tettek az akaratának. Anglia ezen a tornán először kapott gólt, de Pickford így is angol rekordot döntött a kapott gól nélküli perceket nézve, jócskán 700 perc fölé jutva. A belgák csoportmeccsen megmutatták, ha vezet is ellenük Dánia, képesek a fordításra, Angliának is sikerült ez, csak neki a túlórában.
A zavarodottság egyáltalán nem látszódott a játékoson, Sterling kétszer is lövőhelyzetbe került, elsőre Schmeichel könnyedén védett, másodszorra jól zárta a szöget, és a csatár nem tudta elrúgni mellette a labdát. A két momentum már jelezte, hogy Anglia komolyan gondolja még a félidő előtt az egyenlítést.
A 39. percben össze is jött, a térfele közepére visszalépő center, Harry Kane ugratta ki Sakát a jobb oldalán, aki hibátlanul centerezett középre, a menteni igyekvő csapatkapitány, Kjaer megelőzte ugyan Sterlinget, de már nem tudott úgy a labdához érni, hogy az ne menjen a lábáról a léc alá. Ez volt a torna 11. öngólja, már régóta a régi rekord felett járunk.
A fordulás után Dolberg lövésénél kellett Pickfordnak védenie (lesnél), de a másik oldalon Schmeichel az 55. percben Maguire fejesénél lényegesen nagyobb bravúrt mutatott be. A védő hat méterről a jobb kapufa mellé irányította a labdát, a kapus a levegőben úszva szép mozdulattal ütötte ki. Az angolok veszélyesebben támadtak, Mountnak is volt helyzete, Schmeichel pedig egy felperdülő labdát ütött ki a léc alól, ha nem teszi, Kane befejeli.
Az angolok veszélyesebbek voltak, de az ötlet és az átütőerő is hiányzott a játékukból, bár Phillips kétszer került lövőhelyzetbe, de mindkétszer jócskán tévedett, Maguire fejesénél pedig ismét a helyén volt a dán kapus. A rendes játékidőben így nem dőlt el a csata.
Hosszabbítás: góllá érett a nagy angol nyomás
Dánia már a rendes játékidőben kihasználta mind az öt cserelehetőségét, és a felforgatott csapat célja már nem is lehetett más, mint hogy pontosan védekezve eljusson valahogy a büntetőkig. Kane nagy helyzeténél Schmeichel ismét a helyén volt, nagy vetődéssel ütötte ki a labdát. Grealish lövésénél vetődnie nem kellett, de azért ki kellett ütnie.
A 102. percben Sterling vitte el a fáradt dán védők között, összezártak előtte, a csatár elesett, a játékvezető a büntetőpontra mutatott. A holland Makkelie elsőre befújta, a videózás pedig megerősítette, a játékvezető jól látta. Kane állt a labda mögé, bal kézre rúgta laposan, Schmeichel jól érezte az irányt, de a labda a csatár elé pattant, és másodszorra, hat méterről már nem hibázott.
A hosszabbítás második félidejében a dánok mindent megpróbáltak, noha Jensen sérülése miatt emberhátrányban játszottak. Braithwaite megpróbálta bevenni a kaput, de Pickford a helyén volt. Több helyzetet már nem tudtak kialakítani.
A 2018-as vb-elődöntő után Anglia döntőt játszhat. 1966-ban a vb-t hazai pályán nyerték meg a Wembley-ben.
Anglia–Dánia 2-1 (1-1, 1-1)
- Gólok: Kjaer (öngól, 39.) Kane (103.), illetve Damsgaard (31.)