Ideálisnak közel sem mondható felkészülés és utazás után 17 évvel ezelőtt sikerült megverni az Európa-bajnokságra készülő német válogatottat. Torghelle Sándor két góljára nem jött válasz, Rósa Dénes az esküvőjéről érkezve nyújtott kiemelkedő teljesítményt. Sikerülhet-e újra a bravúr az esélyesebbnek tartott Németország ellen?
2004. május 30-án késő este értünk Pekingbe. A hosszú utazás és időeltolódás rányomta a bélyegét a hangulatra. Idegesen tördelte tenyerét a kínai tolmács, akit a magyar delegáció mellé rendeltek segítségként. A helyi labdarúgó-szövetség illetékese beszélni kezdett, a tolmács felől már nemcsak a csontok ropogásának hangja érkezett, elkezdett izzadni is. Lothar Matthäus fáradt arcán egyre karakteresebbé váltak a ráncok. Június elsején nem Pekingben lesz a mérkőzés, hanem 120 kilométerré onnan, Tiencsin városában. A magyar válogatott szövetségi kapitánya, a félórás, csendesnek közel sem nevezhető megbeszélés után az azonnali csomagolás és utazás mellett döntött.
Amúgy sem volt ideális a túrára való felkészülés. A magyar labdarúgás nem volt hozzászokva a hasonló meghívásokhoz, távoli túrákhoz, a német szakemberrel érkezett hirtelen felhajtáshoz, mely a csapat körül alakult ki. Az utazást megelőzően 16 labdarúgó mondta le a válogatottságot, utasította vissza a meghívást különböző indokokra hivatkozva, így számos új arc kerülhetett a keretbe, köztük Rósa Dénes is. Az éppen bajnoki címet és kupagyőzelmet ünneplő ferencvárosi középpályás úgy vállalta el a bemutatkozást a válogatottban, hogy a találkozó után az első géppel visszarepülhet Magyarországra az esküvőjére. A vadonatúj Teda Football stadionban lejátszott, 2-1-re elveszített barátságos mérkőzés azonban átírta a forgatókönyvet. Szélesi Zoltán piros lapot kapott, és több apró sérülést is összeszedtek játékosaink. Lothar Matthäus a szobájába hívatta Rósát.
„Dini, el tudnátok halasztani egy héttel az esküvőtöket, ennek minden költségét természetesen mi állnánk”
– mondta a válogatott német edzője A meghívott közel száz vendég, a vidéki helyszín, a foglalások, az időre rendelt szolgáltatások viszont nem adtak mozgásteret a fiatal párnak, hiába is telefonált haza a vőlegény.
Másnap a csapat felkelt, megreggelizett, összecsomagolt és útra kelt. A Frankfurtig vezető hosszú út elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy megszülessen egy mindkét fél számára elfogadható megoldás. A válogatott Frankfurtból Kaiserslauternbe utazott, és elfoglalta főhadiszállását, Rósa Dénes Budapestre repült az esküvőjére. Ha vannak váratlan fordulatok, magasságok egy ember életében, akkor ezek a pillanatok ebbe a kategóriába tartoztak. Bemutatkozás a magyar válogatottban, aztán átélni az élet egyik legboldogabb pillanatát, tudatosan vacsorázni, óvatosan ünnepelni, majd felfogadni Tököli Attilát sofőrnek, hogy hajnalban kivigyen a repülőtérre, hiszen este következik egy barátságos mérkőzés Németország egyik legszebb stadionjában az Európa-bajnokságra készülő világsztárok ellen.
Rósa Dénes az ebéd után ért Bad Dürkheimbe, a csapat épp a mérkőzés előtti ebédjén volt túl. Csatlakozva az étkezés utáni közös sétához Matthäus újra maga mellé szólította: „Szeretném megköszönni azt, amit a válogatottért tettél, egy igazi sport- és csapatember vagy, ezért úgy döntöttem, hogy kezdőként kapsz szerepet a ma esti mérkőzésen.”
A fiatal férj nem erre számított, örült volna, ha fáradtan pályára léphet pár percre a lefújást megelőzően, de szóhoz sem jutott, már az 1954-es berni világbajnoki döntő 50. évfordulóján a helyszínre érkező Mádl Ferenc köztársasági elnök és Bozóky Imre MLSZ elnök is külön köszöntötte őt a csapatok bemutatásánál.
Rósa Dénes és a magyar válogatott kimagaslóan játszott a Fritz-Walter-Stadionban, Torghelle Sándor két góljával legyőzte Rudi Völler csapatát, ez a 17 évvel ezelőtti siker Magyarország utolsó győzelme Németország ellen.
2004-ben, egy erősen tartalékolt, több ezer kilométert utazó keret tudott meglepetést okozni a németek ellen, pedig Magyarország győzelmei inkább a korábbi időszakokra voltak jellemzőek. Az eddigi 35 találkozóból 10 döntetlen mellett 14-szer Németország nyert. Érdekesség, hogy az 1954-es világbajnokság két meccse volt csak hivatalos mérkőzés a 35-ből, és közel 4 gólos gólátlagot produkáltak eddig a csapatok egymás ellen.
A támadófutballra, a sok helyzetre és találatra pedig garancia a torna után búcsúzó Joachim Löw válogatottja. A mostani Eb-n Franciaország és Portugália ellen is több helyzetet alakítottak ki, mint ellenfeleik, többet birtokolva a labdát, állandó nyomás alatt tartva vendégeiket. A hihetetlen rutinnal rendelkező (az elmúlt 26 nagy tornán ott voltak a németek) sztárcsapatokban játszó topjátékosok hibára tudják-e kényszeríteni a szervezetten védekező, a világbajnok franciák ellen meglepetéseredményt elérő magyar válogatottat? A portugálok ellen 0,23-as és a franciák ellen 0,61-es xG mutatóval záró, tehát minőségi helyzetekig csak ritkán jutó Marco Rossi csapata tud-e gólt szerezni ekkora nyomás alól kiszabadulva?
2004-ben sikerült. Lothar Matthäus akkor háromnapos frankfurti nászúttal ajándékozta meg Rósa Dénest és feleségét, Zsuzsit a hatalmas győzelem után, míg a gólokat szerző Torghelle Sándor meg sem állt Londonig, új csapatának a székházáig, és a Crystal Palace-ba igazolt. Egy esetleges ma esti siker biztosan több játékos életét, sorsát, pályafutását változtathatná meg, mi meg észre sem vesszük, és a legnagyobb természetességgel beszélgetünk Magyarország továbbjutási esélyeiről és ez már sokkal több, mint amire előzetesen bárki is számíthatott.
