A csapat, ami nincs NER-kézben, és mindenkit meglepve jutott fel az NB I.-be

2021. május 19. – 15:28

frissítve

A csapat, ami nincs NER-kézben, és mindenkit meglepve jutott fel az NB I.-be
Gólöröm a Békéscsaba ellen játszott vasárnapi mérkőzésen – Fotó: Gyimrót FC Győr

Másolás

Vágólapra másolva

Nem nyomta össze a tét múlt vasárnap őket, pedig győzni kellett a feljutáshoz: a Gyirmót futballcsapata 4-0-ra verte a Békéscsabát, és ezüstérmes lett, ezzel története során ősztől másodszor szerepelhet az NB I.-ben. Elszántsággal, kitartással és tőkeerős főszponzorral a semmiből is lehet a legmagasabb hazai szintig jutni: Győr külső városrészén, Gyirmóton ugyanis 1993-ig csak a körzeti B-ben tengődött a helyi futballcsapat, ám amikor a többek közt színesfém-feldolgozással foglalkozó Alcufer Kft. tulajdonosa, Horváth Ferenc a csapat mellé állt, stabil megyei első osztályú együttessé váltak. Ekkor még nem volt – nem is lehetett – rivalizálás az NB I.-es ETO és köztük, nem csoda, hogy Horváth többször is segített a folyamatos pénzhiánnyal küzdő ETO-n, például úgy, hogy a Rába-gyár hulladékvasáért bőkezű támogatást adott az első osztályú csapatnak.

Minden második bajnoki címre egy feljutás

Gyirmót sikertörténete az ezredfordulón indult, amikor a csapat 2000/2001-ben megnyerte a megyei bajnokságot (és az országos Szabad Föld-kupát). Idősebb Horváth Ferenc két fiát nemcsak a cég munkájába, hanem a gyirmóti csapat irányításába is bevonta: Horváth Ernő, a Gyirmót akkori szakosztályelnöke az összefogásról beszélt, amellyel sikerült kivívni az NB III.-as jogot, de megjegyezte, „ezzel a joggal csak akkor tudnak igazán élni, ha Gyirmóton megteremtődnek majd a tárgyi feltételek is”. Nem is mentek fel, hisz húsz éve még a pálya mellett egy faház szolgált öltözőként. A következő évben azonban már infrastrukturálisan is felkészültek, ismét bajnokok lettek, és osztályt váltottak. A piacvezető hulladékfeldolgozóvá vált Alcufer erősödésével a csapat is felpörgött, itt is rögtön megnyerték a bajnokságot, de egy évet még ebben az osztályban is maradtak, majd 2004-ben elindultak az NB II.-ben.


Jött a siker, ment az edző

Ekkor már Horváth Ferenc nagy álma volt, hogy az NB I.-ig repítse a csapatot, ám 2005 végén váratlanul elhunyt. Fiai vették át az irányítást a klubnál, és 2009-ben összejött a nagy álom – legalábbis sokáig úgy tűnt. A Kiprich József vezette csapat megnyerte az NB II. Nyugati csoportját, ám nem kaptak licencet a szövetségtől adminisztrációs okokra hivatkozva. Máig fáj ez a döntés a gyirmótiaknak, ám az élet (és a csapat) kárpótolta őket. Kiprichhel aztán csak ezüstérmekig jutottak. 2015-ben négyezer férőhelyes stadion épült, klubházat húztak fel, műfüves és három nagy füves pályát alakítottak ki, majd Bene Ferenccel 2016 nyarán már sikerült a feljutás. Furcsa módon mégsem hosszabbítottak az edzővel, az Amerikából hazatérő Urbányi Istvánnal vágtak neki az NB I.-nek, kizárólag magyar játékosokra építve. Az első győzelem azonban csak a nyolcadik fordulóban jött össze, 2016-ot az utolsó helyen zárták, és ekkor már csupán 14 forduló volt hátra. Urbányi ekkor állítólag meggyőzte a tulajdonosokat, hogy minden addigi, a játékoskeretre vonatkozó elképzelésüket sutba dobva légiósokkal erősítsék meg a csapatot, különben kiesnek. Gyorsan jött Bojović, Mamadou, Kolčák, Tancsik, Radeljić, ám így is csont nélkül, 13 pontos hátránnyal kiestek.

Cáfolat: biztosra mondott két feljutó


Azóta kimondva-kimondatlanul a visszajutás volt a céljuk minden évben. 2018/19-ben féltávnál vezettek is, ám borzalmas tavaszt produkáltak, melynek végén a dobogó is alig lett meg. Az előző szezonban félbeszakadt a bajnokság, de ekkor sem volt esélyük már a feljutásra, a hetedik helyen 16 pontos hátrányban csapott le a bajnokságra a Covid. Közben azonban két fontos lépést tett a Gyirmót az előrelépésért, mostanra mindkettő remek húzásnak bizonyult. A kispadra 2019 nyarán Csertői Aurélt ültették, szakmai igazgatónak pedig az agárdi Sándor Károly Akadémiát sokáig vezető Tamási Zsoltot nevezték ki.

Horváth Ernő elnök és Tamási Zsolt szakmai igazgató – Fotó: Fotó: Gyimrót FC Győr

„Amikor a tulajdonosok megkerestek, vázoltam nekik az elképzeléseimet: elmondtam, hogy a keret átalakításával reális esély lesz a második évben a feljutásra. Óriási dolog, hogy a második évben nemcsak esélyünk volt, hanem fel is jutottunk”

– mondta a Telexnek Tamási Zsolt. A bajnokság előtt szinte mindenki biztosra vette a Debrecen és a Vasas felkerülését, hisz mindkettő anyagilag megerősödve, rutinos NB I.-es játékosokkal teletűzdelve vágott neki a szezonnak.

„A keretünket elég erősnek éreztem az első két hely megszerzésére, de év közben rengeteg gonddal kellett megküzdenünk. A bajnokság elején két középcsatárunk is sérüléssel bajlódott, az Ausztriából igazolt Varga Barnabás így is pályára lépett, decemberre sikerült halasztani a műtétjét. Emiatt leigazoltuk a rutinos Simon Andrást, aki telitalálat volt, nálam a legjobb teljesítményt nyújtotta a szezonban (Tamási már a Sándor-akadémiáról ismerte Simont, aki aztán Liverpoolt is megjárta). Tavaly novemberben a csapaton végigsöpört a Covid, a kispadon fiatalok ültek, alig volt bevethető támadó – akkor fájó pontvesztéseket is elszenvedtünk. A januári felkészülés során két belső védőnket veszítettük el sérülés miatt, helyükre hoztuk a győri kötődésű Radics Marcit a Puskástól és Karacs Danit az NB III.-ból. Érkezett a rutinos támadó, a szintén helyi Lencse László is, aki 11 gólt tett hozzá az eredményességünkhöz. Összeért a csapat, egységességünknek köszönhetően a tavaszt veretlenül hoztuk le. Ehhez kellett a nyugodt háttér a vezetők, tulajdonosok részéről, és Csertői Aurél kimagasló munkája, akit az egyik legjobb hazai edzőnek tartok. És kellett persze a két vetélytárs – főként persze a Vasas – botlása is a sikerhez.”

Újra az NB I.-ben: levonni a korábbi tanulságokat

Az évzáró után a csapat és a szakmai stáb szabadságra ment, ám Tamási Zsolttal egy nappal a bajnoki cím után is csak este tudtunk beszélni – ugyanis gőzerővel dolgozik. „Az NB I.-es keret kialakításáról tárgyalunk folyamatosan. Ez a munka már korábban elkezdődött, igaz, akkor még úgy tűnt, a másodosztályra kell a játékosokkal tárgyalni, de bennem volt, hogy esetleg olyan fejjel gondolkodjam igazolásokban, hogy az NB I.-re is alkalmasak legyenek. A keretet szeretnénk együtt tartani, néhány minőségi igazolásban gondolkodunk – alapvetően magyarok játékosokban. Őket azonban nem egyszerű idehozni, így két-három külföldi név is szóba kerülhet.”

És hogy mi kell ahhoz, hogy ne megint csak átszállójegye legyen az NB I.-be a Gyirmótnak? „A négy évvel ezelőtti első osztályú szereplés tanulságait levonni, és szorgosan gyűjtögetni a pontokat a megerősített kerettel.” Kétségkívül Győrben az ETO a legnépszerűbb csapat, amely azonban 2015 óta nem szerepel az első osztályban. A jó szereplés mellett ez is növelheti a nézőszámot Gyirmóton. „Az utolsó fordulóban 1800-an látogattak ki az Alcufer stadionba. Bízom benne, hogy sokan kiéheztek az NB I.-es meccsekre, ellenfelekre, és a környékbeli településekről is sokan szurkolnak majd nekünk ősszel.” Annyit érdemes hozzátenni, hogy az ETO törzsszurkolóinak egy része nem szívleli a Gyirmótot, falusi csapatnak tartják őket (valóban falu is volt, 1970-ben lett Győr városrésze).

Fotó: Gyimrót FC Győr

Horváth Ernő, a Gyirmót FC elnöke a klub Youtube-csatornáján így fogalmazott: igazi csapatmunka volt a feljutás, mindenki odatette magát ezen a tavaszon, és „kijött a szakmai munka”. „Gratuláció elsősorban a játékosoknak jár, valamint a szakmai stábnak. Öröm, hogy mellénk álltak a támogatóink, akik a hátteret biztosították, a fő támogató természetesen az Alcufer Kft.”

És valóban, máig a hulladékfeldolgozással foglalkozó cég teszi a legtöbb pénzt a gyirmóti fociba, és bár szép számmal akadnak szponzoraik, nem mondható NER-közelinek.

Az is igaz viszont, hogy ha a miniszterelnök Győrbe meccset nézni jön, nem az ETO-stadionba látogat – legutóbb tavaly augusztusban járt gyirmóti mérkőzésen.

„Amikor Kiprich Jóskával megnyertük, nem adtak licencet. Ezután aranyérmesek lettünk Bene Ferivel, majd egy évet töltöttünk az NB I.-ben. Most feljutottunk Csertői Auréllal, reméljük, hogy nem egyet évet töltünk ismét az első osztályban. Erre garancia a szakmai munka” – bizakodik az elnök.

Rusák Edvárd még 2015-ben igazolt Gyirmótra, a következő bajnokságban két NB I.-es meccsen is védett, a Fradi ellen két gólt kapott. Miért most sikerült a feljutás? – kérdeztük tőle. „Szerintem azért, mert azok az apró nüanszok, amik korábban hiányoztak, most megvoltak. És persze a fantasztikus tavasznak köszönhetjük: a korábbi években ebben az időszakban mindig rosszabbul szerepeltünk. Nagy élmény volt korábban az NB I.-ben védeni, alig várom, hogy ismét ott szerepelhessünk. Kivártam, hogy ismét itt legyek első osztályú játékos: Gyirmóton családias környezetbe csöppentem, az évek során megbecsülést kaptam a tulajdonosoktól és a szakmai stábtól, eszemben sem volt váltani.”