A csapat, ami nincs NER-kézben, és mindenkit meglepve jutott fel az NB I.-be

2021. május 19. – 15:28

frissítve

A csapat, ami nincs NER-kézben, és mindenkit meglepve jutott fel az NB I.-be
Gólöröm a Békéscsaba ellen játszott vasárnapi mérkőzésen – Fotó: Gyimrót FC Győr
Cséfalvay Attila
Cséfalvay Attila
Győri tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Nem nyomta össze a tét múlt vasárnap őket, pedig győzni kellett a feljutáshoz: a Gyirmót futballcsapata 4-0-ra verte a Békéscsabát, és ezüstérmes lett, ezzel története során ősztől másodszor szerepelhet az NB I.-ben. Elszántsággal, kitartással és tőkeerős főszponzorral a semmiből is lehet a legmagasabb hazai szintig jutni: Győr külső városrészén, Gyirmóton ugyanis 1993-ig csak a körzeti B-ben tengődött a helyi futballcsapat, ám amikor a többek közt színesfém-feldolgozással foglalkozó Alcufer Kft. tulajdonosa, Horváth Ferenc a csapat mellé állt, stabil megyei első osztályú együttessé váltak. Ekkor még nem volt – nem is lehetett – rivalizálás az NB I.-es ETO és köztük, nem csoda, hogy Horváth többször is segített a folyamatos pénzhiánnyal küzdő ETO-n, például úgy, hogy a Rába-gyár hulladékvasáért bőkezű támogatást adott az első osztályú csapatnak.

Minden második bajnoki címre egy feljutás

Gyirmót sikertörténete az ezredfordulón indult, amikor a csapat 2000/2001-ben megnyerte a megyei bajnokságot (és az országos Szabad Föld-kupát). Idősebb Horváth Ferenc két fiát nemcsak a cég munkájába, hanem a gyirmóti csapat irányításába is bevonta: Horváth Ernő, a Gyirmót akkori szakosztályelnöke az összefogásról beszélt, amellyel sikerült kivívni az NB III.-as jogot, de megjegyezte, „ezzel a joggal csak akkor tudnak igazán élni, ha Gyirmóton megteremtődnek majd a tárgyi feltételek is”. Nem is mentek fel, hisz húsz éve még a pálya mellett egy faház szolgált öltözőként. A következő évben azonban már infrastrukturálisan is felkészültek, ismét bajnokok lettek, és osztályt váltottak. A piacvezető hulladékfeldolgozóvá vált Alcufer erősödésével a csapat is felpörgött, itt is rögtön megnyerték a bajnokságot, de egy évet még ebben az osztályban is maradtak, majd 2004-ben elindultak az NB II.-ben.


Jött a siker, ment az edző

Ekkor már Horváth Ferenc nagy álma volt, hogy az NB I.-ig repítse a csapatot, ám 2005 végén váratlanul elhunyt. Fiai vették át az irányítást a klubnál, és 2009-ben összejött a nagy álom – legalábbis sokáig úgy tűnt. A Kiprich József vezette csapat megnyerte az NB II. Nyugati csoportját, ám nem kaptak licencet a szövetségtől adminisztrációs okokra hivatkozva. Máig fáj ez a döntés a gyirmótiaknak, ám az élet (és a csapat) kárpótolta őket. Kiprichhel aztán csak ezüstérmekig jutottak. 2015-ben négyezer férőhelyes stadion épült, klubházat húztak fel, műfüves és három nagy füves pályát alakítottak ki, majd Bene Ferenccel 2016 nyarán már sikerült a feljutás. Furcsa módon mégsem hosszabbítottak az edzővel, az Amerikából hazatérő Urbányi Istvánnal vágtak neki az NB I.-nek, kizárólag magyar játékosokra építve. Az első győzelem azonban csak a nyolcadik fordulóban jött össze, 2016-ot az utolsó helyen zárták, és ekkor már csupán 14 forduló volt hátra. Urbányi ekkor állítólag meggyőzte a tulajdonosokat, hogy minden addigi, a játékoskeretre vonatkozó elképzelésüket sutba dobva légiósokkal erősítsék meg a csapatot, különben kiesnek. Gyorsan jött Bojović, Mamadou, Kolčák, Tancsik, Radeljić, ám így is csont nélkül, 13 pontos hátránnyal kiestek.

Cáfolat: biztosra mondott két feljutó


Azóta kimondva-kimondatlanul a visszajutás volt a céljuk minden évben. 2018/19-ben féltávnál vezettek is, ám borzalmas tavaszt produkáltak, melynek végén a dobogó is alig lett meg. Az előző szezonban félbeszakadt a bajnokság, de ekkor sem volt esélyük már a feljutásra, a hetedik helyen 16 pontos hátrányban csapott le a bajnokságra a Covid. Közben azonban két fontos lépést tett a Gyirmót az előrelépésért, mostanra mindkettő remek húzásnak bizonyult. A kispadra 2019 nyarán Csertői Aurélt ültették, szakmai igazgatónak pedig az agárdi Sándor Károly Akadémiát sokáig vezető Tamási Zsoltot nevezték ki.

Horváth Ernő elnök és Tamási Zsolt szakmai igazgató – Fotó: Fotó: Gyimrót FC Győr
Horváth Ernő elnök és Tamási Zsolt szakmai igazgató – Fotó: Fotó: Gyimrót FC Győr

„Amikor a tulajdonosok megkerestek, vázoltam nekik az elképzeléseimet: elmondtam, hogy a keret átalakításával reális esély lesz a második évben a feljutásra. Óriási dolog, hogy a második évben nemcsak esélyünk volt, hanem fel is jutottunk”

– mondta a Telexnek Tamási Zsolt. A bajnokság előtt szinte mindenki biztosra vette a Debrecen és a Vasas felkerülését, hisz mindkettő anyagilag megerősödve, rutinos NB I.-es játékosokkal teletűzdelve vágott neki a szezonnak.

„A keretünket elég erősnek éreztem az első két hely megszerzésére, de év közben rengeteg gonddal kellett megküzdenünk. A bajnokság elején két középcsatárunk is sérüléssel bajlódott, az Ausztriából igazolt Varga Barnabás így is pályára lépett, decemberre sikerült halasztani a műtétjét. Emiatt leigazoltuk a rutinos Simon Andrást, aki telitalálat volt, nálam a legjobb teljesítményt nyújtotta a szezonban (Tamási már a Sándor-akadémiáról ismerte Simont, aki aztán Liverpoolt is megjárta). Tavaly novemberben a csapaton végigsöpört a Covid, a kispadon fiatalok ültek, alig volt bevethető támadó – akkor fájó pontvesztéseket is elszenvedtünk. A januári felkészülés során két belső védőnket veszítettük el sérülés miatt, helyükre hoztuk a győri kötődésű Radics Marcit a Puskástól és Karacs Danit az NB III.-ból. Érkezett a rutinos támadó, a szintén helyi Lencse László is, aki 11 gólt tett hozzá az eredményességünkhöz. Összeért a csapat, egységességünknek köszönhetően a tavaszt veretlenül hoztuk le. Ehhez kellett a nyugodt háttér a vezetők, tulajdonosok részéről, és Csertői Aurél kimagasló munkája, akit az egyik legjobb hazai edzőnek tartok. És kellett persze a két vetélytárs – főként persze a Vasas – botlása is a sikerhez.”

Újra az NB I.-ben: levonni a korábbi tanulságokat

Az évzáró után a csapat és a szakmai stáb szabadságra ment, ám Tamási Zsolttal egy nappal a bajnoki cím után is csak este tudtunk beszélni – ugyanis gőzerővel dolgozik. „Az NB I.-es keret kialakításáról tárgyalunk folyamatosan. Ez a munka már korábban elkezdődött, igaz, akkor még úgy tűnt, a másodosztályra kell a játékosokkal tárgyalni, de bennem volt, hogy esetleg olyan fejjel gondolkodjam igazolásokban, hogy az NB I.-re is alkalmasak legyenek. A keretet szeretnénk együtt tartani, néhány minőségi igazolásban gondolkodunk – alapvetően magyarok játékosokban. Őket azonban nem egyszerű idehozni, így két-három külföldi név is szóba kerülhet.”

És hogy mi kell ahhoz, hogy ne megint csak átszállójegye legyen az NB I.-be a Gyirmótnak? „A négy évvel ezelőtti első osztályú szereplés tanulságait levonni, és szorgosan gyűjtögetni a pontokat a megerősített kerettel.” Kétségkívül Győrben az ETO a legnépszerűbb csapat, amely azonban 2015 óta nem szerepel az első osztályban. A jó szereplés mellett ez is növelheti a nézőszámot Gyirmóton. „Az utolsó fordulóban 1800-an látogattak ki az Alcufer stadionba. Bízom benne, hogy sokan kiéheztek az NB I.-es meccsekre, ellenfelekre, és a környékbeli településekről is sokan szurkolnak majd nekünk ősszel.” Annyit érdemes hozzátenni, hogy az ETO törzsszurkolóinak egy része nem szívleli a Gyirmótot, falusi csapatnak tartják őket (valóban falu is volt, 1970-ben lett Győr városrésze).

Fotó: Gyimrót FC Győr
Fotó: Gyimrót FC Győr

Horváth Ernő, a Gyirmót FC elnöke a klub Youtube-csatornáján így fogalmazott: igazi csapatmunka volt a feljutás, mindenki odatette magát ezen a tavaszon, és „kijött a szakmai munka”. „Gratuláció elsősorban a játékosoknak jár, valamint a szakmai stábnak. Öröm, hogy mellénk álltak a támogatóink, akik a hátteret biztosították, a fő támogató természetesen az Alcufer Kft.”

És valóban, máig a hulladékfeldolgozással foglalkozó cég teszi a legtöbb pénzt a gyirmóti fociba, és bár szép számmal akadnak szponzoraik, nem mondható NER-közelinek.

Az is igaz viszont, hogy ha a miniszterelnök Győrbe meccset nézni jön, nem az ETO-stadionba látogat – legutóbb tavaly augusztusban járt gyirmóti mérkőzésen.

„Amikor Kiprich Jóskával megnyertük, nem adtak licencet. Ezután aranyérmesek lettünk Bene Ferivel, majd egy évet töltöttünk az NB I.-ben. Most feljutottunk Csertői Auréllal, reméljük, hogy nem egy évet töltünk ismét az első osztályban. Erre garancia a szakmai munka” – bizakodik az elnök.

Rusák Edvárd még 2015-ben igazolt Gyirmótra, a következő bajnokságban két NB I.-es meccsen is védett, a Fradi ellen két gólt kapott. Miért most sikerült a feljutás? – kérdeztük tőle. „Szerintem azért, mert azok az apró nüanszok, amik korábban hiányoztak, most megvoltak. És persze a fantasztikus tavasznak köszönhetjük: a korábbi években ebben az időszakban mindig rosszabbul szerepeltünk. Nagy élmény volt korábban az NB I.-ben védeni, alig várom, hogy ismét ott szerepelhessünk. Kivártam, hogy ismét itt legyek első osztályú játékos: Gyirmóton családias környezetbe csöppentem, az évek során megbecsülést kaptam a tulajdonosoktól és a szakmai stábtól, eszemben sem volt váltani.”

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!