Valter Attila csütörtökön sporttörténelmet írt azzal, hogy első magyarként magára ölthette a Giro d'Italia rózsaszín trikóját. Korábban még sosem áll háromhetes körverseny élén hazai biciklis.
„Hát még mindig nem fogom fel, nem nehéz ezt megélni de nehéz szavakba önteni. Igazából durva nap volt nagyon, félúton berágtam az időre, és utána azt mondogattam, hogy meg kell jönni elöl, és akkor meglesz a trikó, úgyhogy egyre motiváltabb voltam, és a lábaim is jók voltak hozzá. Végén már tudtam, hogy nem szabad feladni és sikerülni fog. Igazából pár óráig még fel sem fogja az ember, hogy mit vitt véghez. Utána is csak mentem, adtam az interjúkat, mintha mi sem történt volna, nem tudtam feldolgozni a hihetetlen infóáradatot. Estére már csak mosolyogni tudtam, hogy sikerült” – mondta a rózsaszín trikós, aki ezúttal színhez passzoló módon ünnepelt, rozéval koccintott és rózsaszín desszertet is kapott.
A csapattaktikáról azt mondta, hogy nem hitték azt, hogy lehetséges a rózsaszín trikót megszerezni. „Kimondani előre óriási terhet jelent, és lehetetlennek tűnik. Mindent megtett a csapat, hogy segítsen, és elsősorban a fehér trikó megtartása volt a cél. Nem tudtuk, hogy alakul majd a verseny, az időjárás miatt is nehezebb szakasz lett, mint ahogy vártuk. De jó pozícióból tudtam kezdeni azt a hegyet, ahol megtörtént a nagy szelekció. Utána meg nagyon jó lábaim voltak a végére Mentem az Egan Bernal-féle támadással, és sikerült közel maradnom” – számolt be az utolsó emelkedőről.
„Már a hegy aljában tudtam, hogy ez meglesz, valahogy éreztem a tempón, hogy nagyon erős vagyok, és nem tudnak leszakítani annyira, hogy megelőzzenek. A 3 kilométeres kapuban már teljesen biztos voltam magamban, hogy bármilyen nagyokat indul bárki, nem fogom hagyni, hogy messzire kerüljenek. Ahogy beértem elkezdtem érdeklődni, de hirtelen nem is értették, hogy miért kérdezem. Aztán mondtam egy rendezőnek és a csapatomnak is, akik nyugtattak, hogy várjunk még egy kicsit. De ezután gyorsan kiderült a rózsaszín trikó, és az eszméletlen érzés volt” – mondta Valter.
Valter Attila a szakasz előtt az ötödik helyen állt, de nem sokan számoltak vele, hogy harcban lehet a rózsaszínért, az ellenfelek közül sem. „Nem tűnt fel verseny közben, hogy figyelnének rám, a rádión szóltak, hogy volt, aki tette rám a kereket, de a következő szakaszokon biztos jobban fognak figyelni.”
A rózsaszín trikó és Valter sikere a figyelem középpontjába hozta az országúti kerékpárt, rengetegen örültek a magyar sikernek, rengetegen meghatódtak. „Köszönöm mindenkinek a támogatást, mindenki követ, gratulál, nagyon sok üzenetet kapok. Sokan úgy gondolják, hogy Magyarországot nem érdekli a kerékpár. A tegnapi nap, ahogy felrobbant az internet, bizonyítja, hogy ez nincs így. Király, hogy ennyi ember szurkolt, én meg örülök, hogy ilyen szép pillanatokat tudtam okozni.”
A kerékpáros edző-édesapja, Valter Tibor csak félszemmel tudta élőben követni a sporttörténelmi sikert, mert éppen a Tour de Hongrie-n dolgozott, ahol a mezőnyt kísérő orvosi kocsit vezette. Volt is dolguk, mert hajrá előtt többen buktak, össze kellett szedni a sérülteket. „Csak miután beértünk a célba, akkor tudtunk kicsit örömködni, de felfogni még azóta sem sikerült.” – mondta Valter Tibor. Azóta néhányszor már megnézte a befutót, de megjegyezte, ahogy a Katalán körversenyen, most is megfeledkezett Attiláról a rendező, nem volt rajta kamera. Ilyen hiba a pénteki szakaszon biztosan nem lesz, rózsaszín trikósként mindig a fókuszban lesz.
„A szakasz után tudtam vele pár szót váltani, aztán délelőtt is cseteltünk kicsit. Az ő örömét hallani a telefonban hihetetlen volt. Attila tudta, hogy az övé a trikó, miközben az eurosportos kollégák is gondolkoztak, míg ki nem írta a szoftver, hogy ő az első. Kiszámolta, hogy az első három kiesett előle, Bernal és Evenepoel 10-15 másodpercre voltak előtte, Vlaszovval pedig tudta tartani a lépést, az utolsó kilométeren belül voltak, nem kaphatott tőlük sokat. ”
Valter Attila is többször elmondta, hogy a második-harmadik hétre élezi a formáját, a mostani események fényében ez kicsit furának tűnik. „Valaki viccesen megjegyezte, hogy a hegyi trikó nincs rajta, szóval még van hová fejlődni. De ha nincs tovább, akkor is elértük azt, amit senki sem gondolt volna, talán ő maga sem” – mondta Valter Tibor.
A bringás teljesítményadatai már elérhetőek, édesapja is átnézte azokat, azt mondta, nem különösebben nagy számok ezek, máskor is teljesített hasonlóakat. „Ilyeneket rendre tud csinálni, és tegnap ez elég volt ahhoz, hogy meg tudjon jönni abban a pozícióban. Persze az időjárási körülmények mindenki teljesítményén rontanak. Az utolsó hegymenetben mindenki tisztességesen fölment.”
Az FDJ nyilván Valter Attilát segíti, hogy minél tovább megőrizhesse a rózsaszín trikót, de a kapitány Rudy Molard marad. „Itthon van ebben egy kis zavar, a kapitányi szerep nem mindig egyenlő a kiemelt versenyzőével. Molard a rangidős, ő kezeli a helyzeteket, ő mondja meg, mi legyen a taktika. Nyilván nem lehet, egy majdnem azt mondtam, rutintalan Valter Attilára bízni a feladatot. Attilától azt lehet elvárni, hogy nyomja, mint állat a csövön. Ha van jó meglátása az úgy jó, de ha idősebb versenyzők erre rá tudnak segíteni az még jobb” – mondta Valter Tibor, aki szerint, jó is, hogy a fiára nem raktak terhet a Giro előtt azzal, hogy őt nevezték meg volna első emberként, de az már akkor is világos volt, hogy szabad teret kap. A csapata most sem rak rá terhet, így a pénteki lazábbnak tűnő szakaszon, akár élvezheti is a rózsaszín trikó viselését.
„Nyilván nem így akarok jobb szereplést kicsikarni, de az élet ilyen, kellenek bizonyos véletelnek. ilyeneken is múlhat, nem csak a teljsítményen múlik. A versenyzőnek el is kell hinnie, hogy képes rá, ez is egy feldolgozandó tétel, ideáig is mindenki mondta, hogy ezek a számok elegek bármire, amit őt tud produkálni, de amíg ez nincs bebizonytíva, mindig egy kicsit szkeptikus vagy, mert tudod, hogy nemcsak a számokon múlik.
Ma valószínűleg meg tudják tartani, tud annyit dolgozni érte a csapat, és a sprinterek sem szakítják szét a mezőnyt. De ki lehet pontozódni. A biciklisport nem csak a hegymenetről szól, hogy én nagyon gyorsan tudok menni fölfelé, hanem sok minden egyébről is, a koncentrációnak 110 százalékosnak kell lennie végig, és ez talán még nehezebb, mint csak úgy nyomni. Az utolsó nap ülhetek majd az FDJ-s kocsiban, és az időfutamon elkísérhetem a kicsi fiamat. Bár hozzátették, ez csak akkor valósulhat meg, ha nem rózsaszín trikóban lesz, mert különben Macron, a francia elnök fog jobb egyben ülni. De lehet, hogy csak viccelődtek.”
