Meghalt Igaly Diána olimpiai bajnok sportlövő

2021. április 09. – 09:25

frissítve

Meghalt Igaly Diána olimpiai bajnok sportlövő
Igaly Diána a 2004-es athéni olimpia megnyerése után – Fotó: Roberto Schmidt / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

56 évesen meghalt Igaly Diána olimpiai bajnok sportlövő, a hírt Sinka László, a Magyar Sportlövő Szövetség főtitkára erősítette meg a Telexnek.

„Óriási csapás ért bennünket. Nem fogtam fel még, mi történt, hogy a nagy bajnok, ezt a csatát csütörtök este elveszítette. Káprázatos értékei voltak ennek a bajnoknak, de a koronavírus erősebb volt nála. Egy férfias sportágban állt helyt, becsülettel harcolt a betegséggel szemben is. Felfoghatatlan veszteség érte az egész magyar sportéletet. Nem szégyellem a könnyeimet”

– mondta megrendülten, elcsukló hangon Sinka László.

„Mindig köztünk maradsz, ragyogni fogsz mint a csillagok. Nyugodj békében Dia!” – írta közösségi oldalán az Európa-bajnok sportlövő Péni István. Törökbálint polgármestere, Elek Sándor a Facebook-oldalán emlékezett meg róla: „Elhunyt Igaly Diána. Nincsenek szavak. Csak a könnyek.”

„Gyászol a magyar sportlövészet, pótolhatatlan veszteség érte a sportágunkat, 56 éves korában elhunyt Igaly Diána. A Magyar Sportlövők Szövetségének alelnöke, olimpiai, világ- és Európa-bajnok hosszas küzdelem után feladta a harcot a koronavírussal szemben.

A sportág egyik legendája Sydney-ben olimpiai bronzérmes, Athénban olimpiai bajnok, emellett négyszer volt világbajnok, hatszor Európa-bajnok, világversenyeken 32 alkalommal állhatott dobogóra. Ötször volt az év sportlövője, 2019-ben életműdíjat kapott a Magyar Sportlövők Szövetségétől. Igaly Diánát a Magyar Sportlövők Szövetsége saját halottjának tekinti.” – írja a szövetség közleménye.

A 2004-es athéni olimpián aranyérmet nyerő Igaly Diána koronavírus-fertőzés miatt került kórházba – írta az MSSZ keddi közleménye. Igaly a sportolói pályafutása során négy világbajnoki és hat Európa-bajnoki címet nyert, a 2000-es olimpián bronzérmes volt.

Igaly Diána 1965. január 31-én született Budapesten, szülei sportlövők voltak. Édesapja, Igaly József 1976-ban politikai okokból, pártonkívülisége miatt nem szerepelhetett a montreali olimpián. Diána még tízéves sem volt, amikor már gyakorolni kezdte a lövést a budaörsi lőtéren, 13 évesen lett igazolt sportoló. Versenyszáma a skeet, vagyis a koronglövészet volt. Édesapja különleges technikát talált ki a számára, aminek köszönhetően a leggyorsabb sportlövők közé tartozott – írtuk róla az Indexen, az olimpiai bajnok magyar sportolókat bemutató sorozatunkban.

Első nagy sikere az 1983-as junior Európa-bajnokság megnyerése volt. 1989-ben édesanyjával, Igaly Józsefnével együtt nyert vb-bronzérmet a csapatversenyben, egy évvel később pedig az első felnőtt világbajnoki címét is megszerezte csapatban.

Már az 1992-es barcelonai olimpiára kijutott, de akkor még a nőknek nem volt külön versenyük a skeetben, így a férfiakkal együtt kellett rajthoz állnia. Már az is komoly teljesítmény volt, hogy egyáltalán indulási jogot szerzett, ugyanis rajta kívül ez csak öt női sportlövőnek sikerült. A 60 fős versenyen többedmagával a 42. helyen zárt.

Igaly Diána a 2004-es athéni olimpia döntőjében – Fotó: PETER KNEFFEL / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE

Édesapja 1997-ben hunyt el, ekkor az is felmerült benne, hogy abbahagyja a sportlövészetet, ám végül édesanyja edzői vezetésével tovább folytatta a sportot. A felkészülése olyan jól sikerült, hogy 1998-ban világcsúccsal lett világbajnok, amivel rögtön olimpiai kvótát is szerzett. A női skeet először 2000-ben, Sydney-ben került fel az olimpia programjára. A versenyen 13-an indultak, Igaly az alapversenyben a második helyen végzett, a 25 lövéses döntőben az ausztrál Tash Lonsdale-lel együtt harmadik lett, így szétlövés döntött a bronzéremről. Ebben Igaly volt a jobb, és megnyerte az első olimpiai érmét.

Ez nagy lendületet adott neki, 2002-ben ismét világbajnok lett, 2003-ban pedig harmadik lett a vb-n. A 2004-es athéni olimpiára is jó formában érkezett, bár az első sorozatban kétszer is hibázott, a második sorozatban csak egy korongot rontott, és a második helyre jött föl a versenyben. A harmadik sorozatban hibátlanul célzott, mind a 25 korongot leszedte, ami egyúttal azt is jelentette, hogy az alapversenyt 72 koronggal az első helyen fejezte be.

A döntőben aztán nem tudott hibázni, akármelyik pozícióba is állt be, mind a 25 korongot lelőtte, így összesen 97 koronggal megnyerte az olimpiát. Ő lett az első magyar olimpiai bajnok női sportlövő.

Fegyverét a feje fölé emelte, és az égre mutatott, így emlékezett meg az édesapjáról, akinek legnagyobb álmát teljesítette.

A 2008-as olimpiai felkészülése nem ment zökkenőmentesen, akkor kezdődtek a lőtérgondjai, Pekingben a 13. helyen végzett. A londoni olimpiára még megpróbált kijutni, de ez nem jött össze. 2012 áprilisában a MOB sportolói bizottságának tagja lett, 2013 novemberétől pedig a magyar koronglövők szakágvezetője lett. Az édesapja emlékére 2007-ben alakult Igaly József Lövészklubban utánpótlással foglalkozott.

2015-ben az MTI-nek azt nyilatkozta, a pályafutását három szakaszra tudja osztani. Az első édesapja 1997-es halálával zárult le, amikor a visszavonulás gondolata is felmerült benne. Ez az időpont amiatt is elkülönül az azt követőtől, mert addig nem volt olimpiai szám a női skeet.

A 2000-es olimpián elért harmadik hellyel maximálisan elégedett volt, nem maradt benne hiányérzet, két év múlva pedig ismét megnyerte a vb-t, majd 2004-ben az athéni játékokat is „Azt gondoltam akkor, hogy innentől kezdve már egy jutalomjáték lesz számomra a következő időszak, ám néhány hónappal később elindult a lőtér körüli probléma, és váratlanul méltatlan helyzetben találtam magam” – emlékezett vissza.

Ekkor kezdődött a harmadik szakasza a pályafutásának. A pekingi olimpiára a nehézségek ellenére ki tudott jutni, ott azonban kijött belőle a pszichés fáradtság az azt megelőző évek problémái miatt, majd Londonba is megpróbált kvalifikációt szerezni, ám ha kevéssel is, de lemaradt róla.

Hatszor választották az év magyar sportlövőjévé (1994, 1998, 1999, 2000, 2002, 2004), 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét, 2004-ben pedig az Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.

2004-ben Athénban az aranyéremmel – Fotó: Chris McGrath/Getty Images

A téma érzékenysége miatt ebben a cikkben nem jelenítünk meg reklámokat.